| Komoróczy György nyelvművelő, közíró, újságíró. 1970 óta folyamatosan jelen van a hazai magyar sajtóban anyanyelvápoló cikkekkel, interjúkkal, publicisztikai írásokkal. Közel harminc éve állandó – heti rendszerességgel megjelenő – nyelvművelő rovatot vezet/ír, 1989 előtt a Hargita napilapban, a fordulat után a Hargita Népében. Ezzel a témával számos hazai magyar napi- és hetilapban is jelen volt/van alkalomszerűen (Erdélyi Napló, Romániai Magyar Szó, Krónika, Ifi Fórum, Valóság, Székely Hírmondó, Polgári Élet stb.). Magyarországi lapokba is ír anyanyelvi kérdésekről (Édes Anyanyelvünk, Nyelvünk és Kultúránk, Köznevelés). Évekkel ezelőtt a Duna Televízió nyelvművelő műsoraiban is szerepet kapott, a Kossuth rádióban szintén. Interjúval, publicisztikával számos hazai magyar lapban jelen van ma is, leggyakrabban a Polgári Életben (amelynek évek óta főmunkatársa). Megjelent önálló kötetei, illetve más szerzőkkel közösen írt munkái: Anyanyelvünk művelése (társszerző, Kriterion, 1975); Beszélni kell! (társszerző, Dacia, 1996); Magyar szavaink nyomában (nyelvművelő cikkek, Erdélyi Gondolat, 1994); Évtizedek viharában (turistakalauz, Infopress, 1991); Meg kell maradni! (Komoróczy Zsolttal közösen, interjúk írókkal, művészekkel, tudósokkal, politikusokkal, Scripta, 1999); Az udvarhelyi polihisztor (portré-kötet, Székelyudvarhelyért Alapítvány, 2002); Maszelka János festőművész (portré-kötet, Székelyudvarhelyért Alapítvány, 2003); Jókedvű udvarhelyiek (humoros történetek, Demaco, 2004). 2002-ben Polgármesteri Díszoklevéllel tüntették ki nyelvművelő munkásságért; 2004-ben megkapta a Nyelvőrzés Díját az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségétől (elnök: Péntek János nyelvész-akadémikus, egyetemi tanár).
|
