A könyv mágiája szinte megfejthetetlen titokként övezi emberi civilizációnk világát: egyik könyvbolondot elvarázsolja a tartalmi vagy formai becse és nincs az a földi érték, amivel felcserélné; van, aki gyűjti, gyűjti, gyűjti, de nem olvassa; másik könyvbolond a rontó hatásától retteg és tűzzel-vassal (főleg tűzzel) pusztítja, papírmalmokban zúzatja fancsikákra, és nem is gondol arra, hogy azok „lisztjéből” főnixmadárként új könyvek röppennek a világba. Mindenik bolond a maga módján, mert a könyv több is, kevesebb is a varázslatnál, az is lehet, hogy csak egy tárgy és a léte nem vétkes sem ilyen, sem olyan bolond születésében, egyszerűen pénzre váltható, pénzért megvásárolható. Azért mégis isteni természetének mágiája az, hogy – akár dédelgetik, akár észre sem veszik, akár ízzé-porrá zúzzák, akár égetik – ott rejlik benne a szellem főnixmadara. (Kozma Mária)
|