Bodor Péter székely ezermester élete, munkássága a magyar legendárium része. Sorsa, akárcsak híres alkotásának, a zenélő kútnak a sorsa tragikumával megihlette az alkotókat. Krimibe illő fordulatok is jellemzik életútját: 1819-ben pénzhamisításért halálra ítélték. A legenda szerint egy Habsburg-ellenes összeesküvés anyagi fedezetét próbálta így előteremteni. A pénznyomó szerkezetet állítólag a küszöb alá rejtette, amelyre ahányszor ráléptek, annyiszor nyomott egy-egy hamis bankót. Elítéltként végzett közhasznú munkájáért a halálos ítéletet hét év fogságra változtatták. Szabadulása után folytatta építő tevékenységét, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején gyutacsgyárat alapított, majd sokcsövű orgonaágyút szerkesztett láncos golyókkal. 1849-ben érte utol a halál, amikor egy új típusú gyutacsot kívánt bemutatni Bem Józsefnek.
Szőcs István Rovarcsapda regénye révén egy krimi cselekményének is részese lett a híres ezermester és még híresebb zenélő kútja. Ezt a regényes életutat építette bele Szőcs István Rovarcsapda című regényébe. Első megjelenésének idején – 1969-ben – visszatérő téma a dekadens társadalom és az elidegenedő egyén közötti összeütközés leírása. Ezt teszi ebben a kötetben Szőcs István is, a magyar irodalomban már ismert téma, az eltűnt lottószelvény felelevenítésével. A kötet egy korrupt és erkölcsileg mélyponton lévő társadalmat ábrázol. A detektívregényt a túlságosan vulgárisan ábrázolt társadalomkép miatt („romlott és cinikus értelmiségi világot mutat be”) betiltották. |