Warning: session_start(): open(/tmp/sess_ai2298ie38ra0a6j3k1ubtuju5, O_RDWR) failed: Disk quota exceeded (122) in /home2/pallas/public_html/konyvek.php on line 3
Pallas-Akadémia Könyvkiadó - Csíkszereda
 













 
Bandi Kati

Szerkesztő: Nagy Miklós Kund
Illusztrácio: 30
Műfaj: Képzőművészet
Megjelent: 2010-11-08
ISBN: 978-973-665-254-7
ETO: Nagy Miklós Kund (pref.) 7.031.4(498) Bandi K. 929
Forma: 220x210
Terjedelem: 32 oldal
Sorozat: Műterem
Kivitelezés: Fűzött

Ár: 20.00 lej
„Bandi Kati ruháiban az anyag, funkció és forma szerves egysége jut kifejezésre – írja a ma már Németországban dolgozó pályzatárs, Garda Aladár László, akit Nagy Miklós Kund idéz a Bandi Kati-művészalbumhoz írt előszavában. A szerző kiemeli a művész családi indíttatását, azt, hogy a népművészet iránt elkötelezett Bandi Dezső iparművész lányaként már otthon kapcsolatba került a művészettel, ezen belül a népművészettel, a népi iparművészetben használt anyagokkal, motívumokkal, használati tárgyakkal. A művész életpályájának bemutatása során kitér a kisebbségi sorban élő és alkotó művész, értelmiségi többletfeladataira, közösségi szerepvállalására – annak előnyeivel és hátrányaival együtt. A kötet hiánypótló, ugyanis művészeti életünk egyik kevésbé ismert szeletét – a textilművészetet, s ezen belül a divattervezést – mutatja be, egy jelentős alkotó életpályája és művészete bemutatása révén.
Sajtóvisszhang:

 

 

Erdélyi macska, erdélyi Fioretti

A Pallas Akadémia új köteteiről

A hét végén immár 16. alkalommal megszervezett Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár nem csak dedikálásokkal, úgymond egyéni könyvbemutatókkal, hanem kiadói estekkel és kiállításmegnyitóval is várta legtöbbször telt házas vendégeit. Péntek délután a Bernády Házban több hasonló rendezvény is követte egymást, délután öt órától a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó új köteteit ismerhette meg az igen szépszámú közönség. Időhiány okán ezúttal nem felkért méltatók, hanem maguk a szerzők ismertették köteteiket, a házigazda, Nagy Miklós Kund üdvözlő szavai után. A neves írók, költők, képzőművészek között diplomata vendég is helyet foglalt – Balogh György, a Magyar Köztársaság csíkszeredai konzulja, elsőként ő köszöntötte az egybegyűlteket. – Olyan emberként vagyok itt, akinek fél szíve sajnálja, hogy nem végzettsége szerinti szakmáját gyakorolhatja. Magyar történelem-filológia szakon végeztem, annak idején a jezsuita Marosvásárhelyi Gergely példázatgyűjteményét dolgoztam fel. Mi történne, ha nem lennének könyvkiadók? Az irodalom elvesztené azt a közegét, amely rengeteg lehetőséget ad megélhetésre, baráti társaságokra. Egy kultúrtársadalmat kiadói is jellemeznek, Erdély történelmileg is gazdag hely, virágzása ma is tart: folyton új kiadók jelennek meg, a Pallas Akadémia pedig 500. címe fölött tart, és nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos – hallottuk a konzultól, majd Sarány István, a kiadó munkatársa mutatta be elsőként saját kötetét. Erdélyi Fioretti (Ferencesek kényszerlakhelyen) – ez a különleges könyv címe, amely az erdélyi ferencesek '51 utáni kálváriáját tárgyalja, az időszakot, amelyben a rend 150 tagját internálták, majd szétszórták az ország különböző városaiban. Három évfolyam végzett klandesztin módon működő teológiájukon, a kötet erről a teológiáról is szól. A ferencesekre a derű jellemző, ezzel élték túl ezt a megpróbáltatást.

Kozma Mária, a kiadó igazgatója gyerekkötettel jelentkezett Marcika-mesék címmel. Mint elmondta, a mesék unokájához szólnak, aki növekszik, és a meséknek lépést kell tartaniuk életkorával. Oly sokat mesélt neki, hogy könyv született belőle. Albert Ildikó a Szentföldön, Egyiptomban és Észak-Egyiptomban járt, erről a kirándulásról írt könyvet, holott a kirándulás – mint hallottuk – zarándokútként indult. Markó Béla régi-új kötettel jelentkezett Az erdélyi macska címmel: – A könyv az idő múlásának a jele, egy tíz évvel ezelőtt megjelent kötet újrakiadása. '89 előtti esszék, kritikák, kisprózák olvashatók benne, és örvendek, hogy a kiadó szerint kiállta az idő próbáját. A cím nem véletlen, a jelzőt mind szívleljük, izgat minket Erdély, több számunkra, mint egyszerű szülőföld vagy haza – hallottuk a szerzőtől, aki az 1991-ben írt kötetcímadó rövidprózát olvasta fel. Tamás Tímea Hangyalkák című verseskötetéről beszélt: – A hangyalkák bennünk élnek. Verseimben voltam már madárijesztő, törpe, de ez nem lélekvándorlás. A hangyalkák gyakran vannak filozófiai mélységekben, és az egyidejűség érdekli őket. A könyvbemutató Váli Éva Dubaj, ahol a madár is izzad című úti beszámolójának (Utak, tájak, emberek sorozat) ismertetésével ért véget, majd rövid szünet után kezdetét vette az est részeként megszervezett kiállításmegnyitó.

Műtermek a polcon

A Pallas Akadémia sorozatban jelentet meg monográfiákat erdélyi képzőművészekről, idén hat-hét kötettel jelentkeztek, ilyen még sohasem volt – mondta Márton Árpád festőművész, a Műterem sorozat szerkesztője. Idén a sorozat külsőt is váltott, keménykötésű lett, és elhalt képzőművészeinkről is megjelent egy újabb kötetsorozat. A Műterem olyan kötetek összessége, amely egyedülálló: kortárs erdélyi képzőművészeket mutat be, mindegyik könyvvel egy-egy kis tárlatunk lesz a polcon – hallottuk Márton Árpádtól, aki a sorozatban szereplő képzőművészek idei tárlatát – a Bandi Kati, Fazakas Tibor, Köllő Margit, Sárosi Csaba, Vargha Mihály és Zsigmond Márton kiállítását – a szakértő szemszögéből mutatta be, egyenként méltatva a kiállítók életművét. Az ugyancsak kiállító Márton Árpád életművéről, művészetéről pedig – zárszóként – Nagy Miklós Kund beszélt.

Nagy Botond

Népújság, 2010. november 18.

 

 

 

 

Művészet könyvalakban

Ilyen még nem volt a könyvvásáron: a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó egyszerre hét frissen megjelent művészeti kiadványát mutatja be a közönségnek. Hat a Műterem-sorozatban látott napvilágot, a hetedik a nemrég kezdeményezett Élet-Jelek sorozat második kötete. A könyvkiadást serkentő támogatások rapszodikus jellege is magyarázhatja ezt a szokatlan tömörülést, de a hét könyv kiadása arra is rávilágít, hogy a kiadó a krízis teremtette nehéz helyzetben is igen nagy súlyt helyez a képzőművészet népszerűsítésére, és komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy sorozatát, amely már meghaladta a 30. kötetet, folytatni tudja, a másikat pedig szintén sorozattá duzzassza. Újabb festő, grafikus, szobrász, textilművész kerül ekképpen ismét az érdeklődés előterébe, több jelentős erdélyi életmű a művészetkedvelők figyelmének középpontjába. A kiadványokat november 12-én, pénteken délután ismertetik a Bernády Házban, ahol jó szokás szerint kiállítást is nyitnak a könyvekben szereplő alkotók néhány munkájából.

Marosvásárhelyről Bandi Kati textilművész, Vajda-hunyadról Fazakas Tibor grafikus festőművész, Sepsiszentgyörgyről Köllő Margit textilművész és Vargha Mihály szobrász, Kézdivásárhelyről Sárosi Csaba grafikus, Csíkszeredából Zsigmond Márton festő örülhet a Műterem-kötetnek. A róluk szóló esszé szerzői a fenti sorrendben Nagy Miklós Kund, Banner Zoltán, Gazda József, Szücs György, Jánó Mihály, Túros Eszter. Az Élet-Jelek-könyv a kiváló csíkszeredai festőművész, a 70 éves Márton Árpád munkásságát elemzi Banner Zoltán tollából. Aligha adódik még ilyen alkalom egyhamar, hogy egyszerre ennyi művészeti kiadványhoz juthassunk. A kiadó 17 órakor kezdődő délutánján, amelyen először a többi új kötetet – Albert Ildikó, Kozma Mária, Markó Béla, Sarány István, Tamás Tímea és Váli Éva más jellegű könyveit – ajánlják a jelenlevők figyelmébe, Balogh György konzul mond üdvözlőbeszédet. E bemutatócsokrot követően nyitja meg a tárlatot Márton Árpád, és kerül sor az albumok méltatására.

Népújság, Múzsa melléklet, 2010. november 6.

 

 

A Székelyföld Kolozsváron

„Az erdélyi képzőművészet színe-java képviselteti magát ezen a tárlaton, a Székelyföld eljött hozzánk” – jelentette ki Németh Júlia műkritikus, művészettörténész szerda este Kolozsváron, az EMKE – Györkös Mányi Albert Emlékházban, a kortárs képzőművészeti kiállítás megnyitóján, ahol a csíkszeredai Pallas – Akadémia Könyvkiadónál megjelent, az alkotók munkásságát bemutató köteteket is ismertették.

Sarány István, a kiadó főszerkesztő-helyettese a Krónikának elmondta: a Műterem-sorozatban megjelent kötetek alkotói pályájuk delelőjén levő művészeket mutatnak be. „Vannak, akik képzőművészeti katalógusnak nevezik a könyveket, de így egymás mellé állítva jól mutatják milyen gazdag az erdélyi képzőművészet” – szögezte le Sarány. Elmondta, több szerencsés véletlennek köszönhetik, hogy két hónap alatt hat kötetet tudtak megjelentetni a sorozatban, így, annak, hogy az Országos Kulturális Alap kedvezően bírálta el a nyomdaköltségekre benyújtott pályázatukat.

Sarány szerint szerencsés véletlen az is, hogy a Kovászna megyei önkormányzat a képzőművészet évének nyilvánította 2010-et, és emiatt sok képzőművészeti rendezvényt, kiadványt támogattak társfinanszírozóként. A kiadó képviselője hozzáfűzte a sikerhez arra is szükség volt, hogy nagyon jó kéziratok voltak a birtokukban. Sarány István ugyanakkor közölte, az Élet-Jelek-sorozatuk kötetei a kiteljesedett életművel rendelkező, idős, de még aktív képzőművészek életét mutatják be.

A kiállításon alkotásaikkal részt vevő valamennyi képzőművészről készült ismertető könyv, a marosvásárhelyi Bandi Katit Nagy Miklós Kund, a vajdahunyadi Fazakas Tibort és a csíkszeredai Márton Árpádot Banner Zoltán mutatja be, míg a sepsiszentgyörgyi Köllő Margitról Gazda József írt. A kézdivásárhelyi Sárosi Csaba albumának előszavát Jánó Mihály írta, a csíkszeredai Zsigmond Mártont Túros Eszter mutatta be. Sarány István elmondta, a Vargha Mihályt és alkotásait bemutató album, a megújult Műterem-sorozat első kötete, kemény kötésben jelent meg. A kiállításon megtekinthető képzőművészeti alkotásokat Németh Júlia műkritikus, művészettörténész ismertette.

Kiss Előd-Gergely

Krónika, 2010. november 26.

 

 

Székelyföldi képzőművészek tárlata Kolozsváron

Kiállítás-megnyitóval egybekötött könyvbemutató

Hét kortárs erdélyi magyar képzőművész legújabb munkáit tekinthetik meg az érdeklődök az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában. A tárlatot a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és a kolozsvári Gaudeamus könyvesbolt rendezvényén, szerdán délután nyitották meg a Majális/Republicii utca 5. szám alatt. Az est folyamán a kiállító művészek munkásságát vázoló Műterem és Élet-Jelek sorozatok kiadványait is megismerhettük.

Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök köszöntője után Sarány István, a Pallas-Akadémia főszerkesztő-helyettese kifejtette: idén, viszonylag rövid idő alatt hat kötet jelent meg a kiadó Műterem sorozatában, ugyanakkor az Élet-Jelek-sorozat is tovább bővült, a Kosztándi házaspár munkásságáról szóló átfogó monográfiájával (utóbbi Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész munkáját dicséri). – Számos tehetséges képzőművészünk van, olyanok, akiket pályatársaik is elismernek, ugyanakkor jó, a magyar és a nemzetközi képzőművészeti életben zajló folyamatokat értő és érző művészeti íróink is akadnak – magyarázta Sarány. Kitért a kortárs hazai képzőművészek munkásságának bemutatására elindított Műterem sorozatra, amely az erdélyi magyar képzőművészet gazdagságát és változatosságát tükrözi. A Bandi Kati (előszó: Nagy Miklós Kund), Fazakas Tibor (Banner Zoltán), Köllő Margit (Gazda József), Sárosi Csaba (Jánó Mihály), Vargha Mihály (Szücs György) és Zsigmond Márton (Túros Eszter) életét és művészetét vázoló Műterem-kötetek mellett az Élet-Jelek sorozatban, Banner Zoltán tollából megjelent Márton Árpád című monográfiát ismertette röviden.

– Ment-e a könyvek által a világ elébb? – tette fel Vörösmarty szállóigévé vált kérdését Németh Júlia műkritikus. A Tőzsér József által 1971-ben, Gyergyószentmiklóson megalapított romániai könyvposta-szolgálatra utalt, amely „az ország legeldugottabb falvaiba is eljuttatta a magyar könyvet, a magyar szót, s azt a gondolatot, amely hozzájárult a túléléshez, magyarságunk megőrzéséhez”. – 1993-ban pedig megalakult a Pallas Akadémia Könyvkiadó: Kozma Mária főszerkesztésével és Tőzsér József igazgatásával az ország egyik legmarkánsabb könyves vállalatává nőtte ki magát. Terjeszti a magyar könyvet, az irodalmat, a művészetet. Ugyanakkor nem csak terjeszti, de gerjeszti is mindezt, kapcsolatot teremtve az alkotók és a nagyközönség között – magyarázta a műkritikus.

A kiállított alkotások értékelése után Németh Júlia megjegyezte: a teremben az erdélyi képzőművészeti élet színe-javának a keresztmetszetét láthatjuk kicsiben. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a székelyföldi képzőművészek időnként Kolozsváron is bemutatják értékeiket. – A most kiállító művészek mindegyike tagja a Barabás Miklós Céhnek, annak a szervezetnek, amely nemrég megkapta az egyik legnagyobb elismerést, a Magyar Örökség-díjat. Ez pedig nagymértékben nekik is köszönhető – összegzett a műkritikus.

Ferencz Zsolt

Szabadság, 2010. november 26.

 

 

Műterem és Élet-Jelek a Székelyföldről

Kiállítással egybekötött könyvbemutató a Györkös Mányi Albert Emlékházban

„Ment-e a könyvek által a világ elébb?” – kérdezhetjük Vörösmartyval együtt, születésének közelgő, 210. évfordulóján, s akár el is morfondírozhatunk a témán, de bármennyire pesszimistán és kritikusan viszonyulnánk is korunk visszásságaihoz, a még véletlenül sem paradicsomi állapotokhoz, az igenlő választ nem kerülhetjük meg.

Az én korosztályom, de a nálam tíz-húsz évvel fiatalabbak is emlékezhetnek még arra, mit jelentett a diktatúra legsötétebb, hetvenes nyolcvanas éveiben az írott szó, a könyvbe foglalt gondolat. Mekkora segítséget, milyen erős erkölcsi támaszt nyújtottak a Domokos Géza igazgatta Kriterion minőségi könyvei, a magyar és a világirodalom remekeit megjelentető kötetek. És emlékezhetnek arra a bizonyos Tőzsér postára is – az elnevezés nem kisebb személyiségtől, mint a mi „száguldó riporterünktől”, a felejthetetlen emlékű Beke Györgytől származik, – amely a legeldugottabb kistelepülésre is eljuttatta a nemritkán levegővel is felérő olvasnivalót, a megmaradást szolgáló magyar szót.

S hogy miért e múltba kalandozás egy kiállítás megnyitón? Mert minden mindennel összefügg. Mert talán ez a szemet gyönyörködtető, lelket kiteljesítő tárlat is ott hordozza csírájában Tőzsér József Székelyföldről irányított könyvpostáját, azt az egyszemélyes intézményt, amely 2011 januárjában ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. S amely 1993-tól immár könyvkiadóvá teljesedve, Kozma Mária főszerkesztésével vált a hazai „könyvtermelés” egyik legmarkánsabb képviselőjévé, az irodalom és a művészet terjesztőjévé, sőt gerjesztőjévé is. Amint azt a Műterem és az Élet-Jelek sorozatok itt látható kötetei is igazolják: a képzőművészek és méltatóik szószólójává.

A sorozatok értékes darabjai közül a legfrissebbek kerülnek most bemutatásra, és elevenednek meg a művészek jóvoltából, akik néhány munka erejéig eredetiben is ízelítőt nyújtanak tevékenységükből. Az eredeti alkotásokkal való találkozás élménye pedig összehasonlíthatatlanul többet jelent a legjobb reprodukciónál is, mondhatni hitelesíti a könyvben foglaltakat.

Némi túlzással az erdélyi képzőművészet keresztmetszete elevenedik meg előttünk. A műfaji és stiláris változatosság révén ugyanis betekintést nyerhetünk a kortárs hazai vizuális művészet főbb vonulataiba.

A festészetet Márton Árpád, a Hargita műhely oszlopos tagja és megteremtője képviseli, aki expresszív, varázslatos realizmusával alkotóművészetében mindvégig hű maradt ahhoz a tájhoz és emberéhez, amely elindította a pályán. A robusztus formák elemi erejével ható, mélységesen emberközpontú, erdélyi hagyományokból táplálkozó művészete a legkorszerűbb festői nyelvezeten szól a befogadóhoz. Sajátos színvilágú, balladai tömörségű, sorsképszerű alkotásai a drámaiság és a líraiság egyedi ötvözetei. Művészi munkásságát Banner Zoltán mutatja be gazdagon illusztrált kötetben. A jelenlegi tárlatra a művész három, sejtelmesen könnyed, rendkívül kifejező, a szokásosnál líraibb, megejtő szépségű pasztelljét küldte el.

Zsigmond Márton ugyancsak a régióbeli művészgárda prominens tagja. Képzőművész a szó legnemesebb értelmében, hiszen a monumentális művészet – gondoljunk csak a csíkszeredai mozi homlokzatát díszítő mozaikjára – legalább olyan közel áll hozzá mint a festészet és a mindezek alapját képező rajz. Az emberi test anatómiájának kiváló ismerője és művészi átlényegítője. Biztos kézről, nem mindennapi rajztudásról, lényeglátásról és művészi fantáziáról árulkodó akt sorozatából a Házsongárd Alapítvány kolozsvári aukciós tárlatán is kaphattunk ízelítőt. A róla szóló kismonográfia bevezető tanulmányát Turós Eszter jegyzi. A tárlaton két, folthatásokkal építkező, a figuralitást éppen csak hogy sejtető színvillanásával szerepel.

A régió másik jellegzetes művész képviselője a Kézdivásárhelyen élő Sárosi Csaba. Munkásságát kötetben Jánó Mihály méltatja. Sajátos színvilág, a legkülönfélébb anyagok és tematikák kombinációja, humor, sőt a szarkasztikus megfogalmazások iránti fogékonyság is jellemzi a környezetét és önmagát sajátosan egyedi művészi szemüvegen keresztül szemlélő alkotó művészi világát. A motívumok játékos sokszínűsége és a szigorúan pontos szerkesztés sikerrel egészíti ki egymást a Feszt László-tanítvány Sárosinál.

Fazakas Tibor sajátos színt képvisel erdélyi képzőművészetünkben. Op-artos konstrukciói egyfajta lírai geometria rejtelmeibe nyújtanak betekintést. A művész biztos kézzel, mérnöki pontossággal szerkesztett, festett képi vallomásai dacolni látszanak a számítógépes technika mindenek felettiségével. Alkotásait kötetben Banner Zoltán elemzi.

Leegyszerűsített, tiszta formáival a szobrász Vargha Mihály a művészi absztrakció legmagasabb fokára jut el. Florális, zoomorf és antropomorf fogantatású, geometrikus alakzataival életet, költőiséget lehel a hideg formákba. A művész a mikró- és makrovilág ellesett formáiban véli felfedezni azt a harmóniát, amely a formai megjelenítés katartikus látványát teremti meg. Egyfajta érzelmesen konceptuális szobrászatnak adva ezáltal teret. Munkásságát kötetben Szücs György mutatja be.

Köllő Margit művészi munkásságáról Gazda Árpád ír. A kitűnő rajzkészséggel megáldott textilművész munkái sikerrel ötvözik a látványt és a látvány mögötti gondolati szférát. Természeti motívumokkal gazdagon átszőtt alkotásai ilyenformán a figurativitás következetes vállalásával jutnak el a conceptual art lehetőségeinek kiaknázásáig is. Éppen visszafogottságukban megkapó, különleges eleganciájú munkáit egyfajta sajátos puritánság, önként vállalt aszketizmus jellemzi. Alkotásai úgy korszerűek és úgy jövőbe mutatók, hogy magukon viselik annak a közösségnek a jegyeit, kulturális örökségét, amelyből vétettek.

És hatványozottan jellemző ez a szintén textilművész és divattervező Bandi Kati munkásságára. Nem véletlenül, hiszen a gyökerek tiszteletét és szeretetét a családból hozta. Édesapja, a népművészet igazi apostolaként oktatta a fiatalokat az eredeti népi motívumok sajátosságainak ismeretére, a bennük rejlő lehetőségek kiaknázásának fontosságára. Ezekből ihletődik Bandi Kati is. Az óriáslány ruhájával pedig valósággal brillírozik, korlátlan alkotó fantáziáról és művészi érzékről téve tanúbizonyságot. A munkásságát bemutató tanulmányt Nagy Miklós Kund írta.

A kiállító művészek tagjai annak a Barabás Miklós Céhnek, amely nemrég nyerte el az egyik legmagasabb anyaországi kitüntetést, a Magyar Örökség Díjat. Az elismerés nekik is köszönhető.

Elhangzott 2010. november 24-én, a Györkös Mányi Albert Emlékházban (szerkesztett változat)

Németh Júlia

Szabadság, 2010. november 30.

Írja meg Ön is a véleményét!



© 2004 - Pallas-Akadémia Könyvkiadó              

Warning: Unknown: open(/tmp/sess_ai2298ie38ra0a6j3k1ubtuju5, O_RDWR) failed: Disk quota exceeded (122) in Unknown on line 0

Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/tmp) in Unknown on line 0