Komoróczy György életének nagy része a nyelvünk pusztuló, forgácsként elhulló szavaink szerelmében és védelmében telt el. Évtizedek óta írja nyelvművelő cikkeit, harcol az egységes magyar nyelvhasználatért, emeli föl szavát a fölösleges idegen kifejezések ellen. És volt amitől őriznie nyelvünk foszló sajátos szövetét, mert nyelvünk utolsó nyolcvan éve örökös utóvédharcban telt el, a trianoni utódállamok állandóan „nyelv-hazánkra” törtek, tudták amit mi is, azt, hogy nyelvünk utolsó mentsvárunk, maradék óvóhelyünk megmaradásunknak tányéraknákkal aláaknázott útjain. (Lőrincz György) |