A szerző stílusa a tőle megszokott gondos kimunkáltság kézjegyét viseli magán, minden tökéletesen rendezett és összefogott, lekerekített a gondolattól a formáig. A lírai hangulat, a meseszerű táj, hol „küszöbömön mohapárna” van és „macskaléptű béke” várja az odatévedőt, a felnőtt olvasó számára is jelentéses üzenetet hordoz, igazi esztétikai élményt nyújt. |