A költő születésének 125. évfordulója alkalmából jelent meg ez a könyv. Babits Mihály, a szekszárdi költő lírájában mindig jelen volt az egyetemes magyarság szellemisége, amely az ő számára természetesen foglalta magában a sajátos erdélyi lelkiséget is. 1908-ban került Fogarasra gimnáziumi tanárként, ahol három évet töltött. A fogarasi évek hozadéka ez a néhány vers. „Én, aki messziről jöttem Erdélybe – vallja jóval később, 1937-ben a költő – halálomig őrzöm magamban az erdélyi táj félreismerhetetlen és semmihez sem hasonlítható hangulatát, mely úgy különbözik az én Dunántúlomtól, mint a barna a kéktől.” |