|
1990 előtti életközeli téma és helyszín az elmegyógyintézet. A diktatúrákra jellemző módon a józan ész rácsok mögé bújt, rácsok mögött viszont nehéz megérteni a világot. Az író regényében nem szólal meg narrátorként, hanem kizárólag a szereplőit beszélteti, sorsukon keresztül próbálja meg ábrázolni a kisember kiszolgáltatottságát, mindennapi küzdelmét, „józan eszének” visszaszerzéséért, a túlélésért. |
