Sajtóvisszhang:
Kelemen Hunor azt is hangsúlyozta, hogy egy átgondolt decentralizációs stratégia nyomán a helyi és megyei kulturális intézmények megerősödhetnek, az épített örökség karbantartása és restaurálása felügyeletének azonban továbbra is minisztériumi hatáskörben kell maradnia, hiszen így elkerülhető a szakszerűtlen munka, a műemlékek megrongálása. A kulturális sokszínűség és identitás megőrzését elsőrendű feladatának tekinti a tárca várományosa, ahogy annak a valóságnak a tiszteletben tartását is, miszerint a kulturális minisztériumnak támogatnia kell az alkotók munkáját. „Figyelembe kell vennünk azt is, hogy értéket nem a minisztérium, hanem az alkotó teremt. A minisztérium vezetésében ennek az elvnek a tiszteletben tartását elsőrendűnek tekintem: a kultúra területén tevékenykedők anyagi és erkölcsi támogatását” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az együttes kulturális szakbizottság és a közös parlamenti UNESCO-bizottság tagjai által feltett kérdéseket követően Kelemen Hunor biztosította a képviselőket és szenátorokat arról, hogy benne partnerre találnak a szakterületen végzett munkájukban, ahogy miniszterként neki is szüksége lesz majd a parlamenti támogatásra. „Enélkül a kölcsönös támogatás nélkül lehetetlen a törvénykezési munka és hiányos a kormányzati tevékenység is” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Teodor Paleologu leköszönő kulturális tárcavezető szerint a mindenkori művelődési miniszternek a gazdasági fejlődés és a kulturális érdek összehangolásával kell megbirkóznia. Paleologu úgy vélte, Kelemen Hunor személyében olyan szakértő veszi át a minisztérium vezetését, akinek tudása és tapasztalata által a megkezdett projektek megfelelő módon folytatódhatnak.
„Meggyőződésem, hogy az ön mandátuma alatt olyan jelentős lesz majd a kulturális tárca tevékenysége, amilyen az elmúlt 20 évben még soha nem volt” – mondta Sergiu Nicoalescu szenátor Kelemen Hunornak, és reményét fejezte ki, hogy a kulturális tárca és a parlamenti szakbizottságok együttműködése kedvező lesz.
Rmdsz.ro
– Reményeim szerint elsősorban műszaki természetű a kérdés, nem politikai jellegű. Az itélőtábla döntéséről van, amely a maga idején, 2007-ben megállította a munkálatokat, a befektető újra kelett indítsa az eljárást. Jelen pillanatban csupán egy zonális rendezési terv létezik, s ahogy értettem ezt is egy magyar-román vegyes bizottság vizsgálja, számos kérdést fogalmazva meg” – jelentette ki az RFI-nek Borbély László környezetvédelmi minister.
Borbély megjegyezte, jelen pillanatban a kanadaiak proiektje nem garantálja a szennyezés kizárását.
Borbély nyilatkozata azzal egyidőben jelent meg, hogy gazdasági minister, a demokrata-liberális Adriean Videanu kijelentette: azt akarja, hogy a verespatai terv mielőbb elinduljon.
A 100 euros könyv- és taneszköz-vásárlási támogatást 2007 óta adták a pedagógusoknak. Kifizetése tavaly már gondot okozott, mivel a program 26 millió euróval terhelte az államkasszát. A „bani de liceu” elnevezésű, havi 180 lejes ösztöndíj azoknak a tanulóknak jár, akik családjában az egy főre eső bruttó havi jövedelem nem haladja meg a 150 lejt. A minisztérium tavaly októberi kimutatása szerint a program haszonélvezőinek száma megközelítette a 125 ezret.
A fejlesztési és idegenforgalmi, a közlekedési, a gazdasági, a belügyi és a védelmi tárca vezetőinek meghallgatása mellett az ipari és szolgáltatási bizottság meghallgatta a versenytanács, az őrző-védő szolgálat (SPP), valamint a kormányfőtitkárság vezetőit is.
– Minden tárcavezető, legyen a demokrata-liberális vagy RMDSZ-es, arra panaszkodott, hogy a tervezetben szereplő ősszeg nem elegendő tervei kivitelezésére – jegyezte meg Gyerkó László, példaként említve a fejlesztési és idegenforgalmi tárcát, amely az általa szükségesnek tartott összegnek csupán 60 százalékát kapta meg.
Hozzáfűzte, hogy a tárcavezetők azonban belátták, hogy válságos év elé néz az ország, s a kiadásokat ehhez kell mérni.
– Fájó pont számomra, hogy csökkent a kis- és középvállalkozások támogatására szánt összeg is – hangsúlyozta a szenátor.
Mint mondta, a biztonsági szolgálatok megemlt költségvetéséből kívánnak a honatyák átirányítani pénzösszegeket különböző fejlesztésekre.
Gyerkó László azt is közölte, hogy a Hargita megyei szenátor- és képviselőtársaival egyeztetve képviselték a megye érdekeit a bizottsági vitákon, kiemelve, hogy az általuk fenntartott prioritási listán elöl szerepelt a csíkszeredai körház fertőző részlegének felépítése. Felmerült a Gyimeseken áthaladó út korszerűsítéséhez szükséges összegeknek befoglalása a tervezetbe, Berceanu közlekedési miniszter azonban kifejtette, hogy erre a munkálatra idén nem lesz pénz.
– Ugyanakkor azt is szorgalmaztuk, hogy a központi költségvetésből leutalt összegeket ne a közpénzügyi vezérigazgatóság ossza el, hanem a megyei önkormányzat határozata alapján juttassák a szükséges helyre – jegyezte meg a szenátor.
A tervezetről azt is elmondta, hogy az 3,7 százalékos évi inflációs rátával és 7,3 százalékos munkanélküliségi rátával és 1836 lejes átlagbérrel számol. Megjegyezte, hogy a munkaügyi bizottsági vitán 732,8 lejről 826,2 lejre módosították a nyugdíjpont értékét, de nem tartja valószínűnek, hogy jövő plenáris ülésen sikerül érvényesíteni a döntést.
Jó hírként közölte a szenátor, hogy a turizmusban tavaly elkezdett nagy beruházásokat folytatják Tusnádfürdőn, Borszéken és Parajdon, de újabb beruházások megkezdésére vajmi kevés az esély.
A kétszobás ingatlanok esetében mérsékeltebb az árcsökkenés, ezeket a lakásokat átlagosan 89 ezer euróért kínálják eladásra, ami az előző évhez képest mindössze 27 százalékos áresést takar. Egy 60-80 négyzetméteres három szobás ingatlanért átlagosan 133 ezer eurót kérnek, ugyanezért 2008-ban 31, míg 2007-ben 38 százalékkal kellett többet fizetni.
Az árzuhanás annak ellenére is folytatódott, hogy tavaly nyáron a bukaresti vezetés – a piac fellendülésének reményében – meghirdette az Első Otthon programot, amelynek keretében az állam 60 ezer euróig garanciát vállalt a magánszemélyek lakásvásárlásra fölvett hiteleire.
Feltételként szerepelt, hogy az igénylőnek rendelkeznie kellett az ingatlan értékének 5 százalékával, megfelelően magas állandó jövedelemmel, nem lehetett tulajdonában más ingatlan és nem lehetett jelzáloghitele sem.
A szigorú feltételeknek azonban kevesen feleltek meg, és bár a kormány 1 milliárd eurót szánt a programra, az év végéig mindössze 11500 hitelkérelmet hagytak jóvá országszerte, összesen 485 millió euró értékben.
Emellett a programot fel is kellett függeszteni, mivel a kormány bukása miatt máig nincs elfogadott költségvetés, így még a tavaly fel nem használt összegekhez sem fér hozzá a garanciaalap-kezelő.
Emil Boc kormányfő szerdára tanácskozásra hívta a garancia alap vezetőjét, a pénzügyminisztérium és a nemzeti bank képviselőjét, hogy megvitassák a program újraindításához szükséges intézkedéseket. Hírek szerint ugyanis az új kormány változtatna a feltételeken és leginkább az újépítésű ingatlanok vásárlását ösztönözné.
napi.hu
Az erdélyi vadászturizmusról készített összeállításában a lap megszólaltatja Gheorghe Ghirant, a Szatmár megyei vadászok és sporthorgászok egyesületének vezetőjét, aki szerint egyre kevesebb nyugat-európai vadász érkezik a megyébe. Ennek egyik oka az, hogy Romániában két héttel lerövidült az olasz és spanyol vadászok körében népszerű erdei szalonka vadászidénye.
Kovászna megyében kevésbé érződik a nemzetközi gazdasági válság miatti visszaesés a vadászatban. A megyében az idei vadászidényre húsz medve kilövésére adtak engedélyt, s 19-et már elejtettek a vadászok. László Béla, a megyei halász-vadász egyesület elnöke a lapnak elmondta, hogy egy külföldi vadász 5–7 ezer eurót fizet egy szép medvetrófeáért. Többségük már érkezéskor elmondja, mennyi pénzt szán a vadászatra, nehogy a hajtók olyan vadat tereljenek elé, amelynek elejtése túl sok pénzbe kerül. Bihar megyében a május 15-én kezdődő új idényre már elkezdték felmérni az állatállományt, a kimutatás három hét múlva készül el. A megye egyik legnépszerűbb állata a vadászok számára a vaddisznó, amelynek állománya jelentősen növekedett az elmúlt évekhez képest.
Székelyföldön egységes stratégiát kívánnak kidolgozni a térség vadgazdálkodási értékeinek kiaknázására. Ennek érdekében együttműködik a jövőben Kovászna, Maros és Hargita megye. Az idei év fontos eseménye lesz a székelyföldi vadászünnep, amelyet a Hargita megyei Kászonaltízben (Plaiesii de Jos) augusztus 20-a és 22-e között tartanak meg. A vadgazdálkodásban jártas szakemberek konferenciáján kívül trófeakiállítással, ökomenikus istentisztelettel, vadászkutya-bemutatókkal, vadászfelszerelések vásárával, az újonnan levizsgázott vadászok felavatásával, vadászati témájú irodalmi vásárral és kiállításokkal várják majd az érdeklődőket. (MNO-FMM/MTI)
Czika Edit, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal adók és illetékek osztályának vezetője példaként említette, hogy egy központi fekvésű, kétszobás tömbházlakás adója idén 117 lej, egy városszéli, nagyjából 100 négyzetméter körüli, átlagos családi ház adója idén 201 lej, míg egy 1400 köbcentiméteres motorűrtartalmú autó éves adója pedig 63 lej. A növekedés mértéke, ha az inflációt is figyelembe vesszük, mérsékelt – állapította meg Czika, aki kiemelte: a jogi és fizikai személyek egyaránt 10% kedvezményben részesülnek, ha március 31-ig befizetik összegeiket.
A 2010-es helyi adókra és illetékekre vonatkozó határozat számos újdonságot is hoz. Például a sárga rendszámú járművek után is éves illetéket kell fizetni: a robogók után évi 20 lejt, a nagyobb gépjárművek, például traktorok, egyéb mezőgazdasági gépek után pedig fizikai személyek esetén a tarifa 10 lej/200 köbcentiméter/év, jogi személyek esetén pedig 20 lej/200 köbcentiméter/év. Aki idén irat be egy robogót, vagy egy önmeghajtású gépet, nyilvántartási díjat kell fizessen, mely robogóra 52 lej, a többi járműre pedig 125 lej.
További újdonság, hogy egy külön illetéket léptettek érvénybe, mely kiváltásával a vendéglátóipari egységek meghosszabbíthatják nyitvatartási programjukat: alkalmanként 100 lejt, vagy éves szinten 10 lejt kell napjára befizetni. A hosszabbítás csak kérés alapján, öt nappal előre kérve történhet meg.
Szekelyhon.ro
E határidő leteltével csak az illetékek befizetése után lehet módosítani a besorolást a területi kereskedelmi törzskönyvi hivataloknál. Az eredeti módosítási határidő 2009. március 1. volt. Az új CAEN-besorolást minden jogi személyre, illetve engedélyezett magánszemélyre és családi vállalkozásra vonatkozik.
A kabinet a megnevezések módosítását azzal indokolta, hogy a 300. sz. törvény alkalmazása során nehézségek merültek fel az engedélyezési eljárás folyamatában, lévén, hogy a helyi hatóságok eltérően értelmezték a jogszabály előírásait. A jogszabály módosítástól az engedélyezési eljárás egyszerűsítését, a bürokrácia csökkentését és a korrupció visszaszorítását, az engedélyezési elhjárás során pedig a határidők csökkenését várja a kezdeményező.
A tulajdonos a gyár izoglukózkvótájáról is lemondott, és kérte az Európai Unió szerkezetátalakítási támogatását az erre a célra szánt uniós alapból, amit meg is kapott. Az akkori száztizennégy alkalmazottból kilencvenkettő veszítette el állását, a kézdivásárhelyi telepen huszonnégy alkalmazott maradt. 2009. november 15-től tizenöten távoztak. A közelmúltban elkezdődött a nagyszabású bontás, az irodaház és raktár kivételével mindent lebontanak, a vasúti síneket is felszedik, a föld alatti vezetékeket úgyszintén, majd a terepet zöldmezős beruházásra készítik elő. Hogy a törmeléket hová hordják, nem sikerült kideríteni. Az Amylum Rt. tulajdonosai 2008-ban a városnak adományozták a cég egykori szennyvíztisztító állomását a hozzá tartozó 6,5 hektáros területtel együtt, ahol ipari parkot szándékoznak létrehozni. (3szek.ro)
„Az országos humánerőforrás-terv része a kormányprogramnak. Nem tudjuk megoldani egyik napról a másikra az orvosok elvándorlásának problémáját, de az Egészségügyi Minisztériumnak kötelessége, hogy közép- és hosszú távon perspektívát mutasson azoknak, akik ezt a hivatást választották. Az egyik első lépés ezen az úton az, hogy idén ismét bevezetjük a B-típusú, munkahelyhez kötött rezidenciátust. Ezáltal a rezidensek egyenesen a kisebb, akár egyetemi központon kívüli kórházakban lévő helyekre vizsgázhatnak, és reméljük, ott is maradnak majd szakosodás után” – mondta Cseke Attila. A miniszter elmondta, a decentralizáció jelenleg az egészségügyi rendszer hatékonyabbá tételének egyik legjob eszköze, pénzügyi és szervezési szempontból egyaránt. Ennek a folyamatnak része az az ellenőrzés-sorozat, amelyet jelenleg végeznek országszerte a szaktárca csapatai. „Decentralizálni akarunk. De a korrekt eljárásért, mielőtt a kórházmenedzsmentet az önkormányzatok kezébe adjuk, két nagyon fontos lépésre van szükség. Egyrészt elemezzük a kórházak jelenlegi helyzetét és átszervezünk, ahol erre szükség van. Másrészt pedig, hogy a finanszírozás elosztása is igazságos legyen, kiegyenlítjük az azonos rangú és hasonló kompetenciájú kórházak elszámolási együtthatóját (TCP)” – nyilatkozta Cseke Attila. A miniszter elmagyarázta az önkormányzat képviselőinek, hogy pénzügyi szempontból a kórházak átadása nem jelent külön terhet, hiszen a finanszírozás továbbra is a biztosítóval kötött szerződésen keresztül történik, a szaktárca, a kórházmenedzsment kinevezésének jogával együtt, átadja a helyi, illetve megyei önkormányzatnak a szerződés felügyeletét. (mvr)
Az Eurostat adatai szerint a 153 euró minimálbérrel rendelkező román állampolgár 2,4 teletank benzint és 3 teletank gázolajat vásárolhat havi béréből, miközben egy magyar állampolgár minimálbéréből havonta ötször töltheti meg tankját benzinnel, illetve 5,6-szor gázolajjal. A francia minimálbőrből 20-szor lehet megtölteni a benzintankot, 25-ször pedig gázolajból lehet tele tankolni. A luxemburgiak 31-szer, illetve 38-szor tölthetik meg a minimálbérből gépkocsijuk üzemanyagtartályát. (ziarul financiar)
A szociáldemokrata, nemzeti liberális, valamint demokrata-liberális szenátorok és képviselők egy kezdeményezést nyújtottak be a mezőgazdasági bizottsághoz a vadászati törvény 8. cikkelyének módosítására, amelyben kérik, hogy halasszák a cikkely érvénybe lépését. Időközben a Kovászna megyei közbirtokosság és a Kovászna megyei Erdőtulajdonosok Egyesülete egy petíciót juttatott el az RMDSZ-hez, amelyben alátámasztják a törvénytervezet módosításának jogtalanságát, valamint az erdőtulajdonosok jogainak megsértését. A Mezőgazdasági Bizottság kedden egyhangúlag elutasította a kezdeményezést. (rmdsz.ro)
Mihail Dumitru a csütörtöki rendezvényen elmondta, hogy jelenleg három jövedéki adó csökkentési elképzelés is az asztalán hever: ebből az egyik terv ezerliterenként 21, a másik 60, míg a harmadik 100 euróval csökkentené a szántás, vetés céljára felhasznált gázolaj jövedéki adószintjét. A miniszter azonban a lépés költségvetési hatásai miatt inkább az első, azaz 21 eurós adócsökkentést támogatja. A könnyítés az ehhez szükséges kormányhatározat kidolgozásától és elfogadási idejétől függően Dumitru várakozása szerint már egy hónap alatt életbe léphet, épp azért, hogy az így olcsóbbá váló gázolajat a gazdák már a tavaszi munkálatokhoz is igénybe tudják venni. Ştefan Niculae, az Agrostar elnöke ugyanakkor korántsem fogadta kitörő örömmel a mezőgazdasági miniszter bejelentését, emlékeztetve, hogy az Európai Unió a közvetlen kormányzati támogatások beszüntető előírásai miatt az agrárszektor idén tavalyhoz képest még kevesebb támogatást kaphat. Így pedig – állítja Niculae – a 21 eurós jövedékiadócsökkentés sem képes ellensúlyozni a tavalyi literenkénti 1 lejes gázolajkedvezmény hatásait. Az Agrostar a Bio-Románia gazdaszimpatizánsaival közösen egyébként az útdíjmentes gázolaj kiharcolásáért egy hónappal ezelőtt már utcára vitte volna tagjait. (honline.ro)
„A következő évtizedben foglalkoztathat a válság leküzdése, de ugyanennyire fontos, hogy legyen jövőkép, stratégiai tervezés. A vita alatt levő 2020-as stratégia nem egyéb, mint a Lisszaboni Stratégia újragondolása, amelyet nem sikerült életbe léptetni, annak ellenére, hogy tartalmilag és a megfogalmazott célok szempontjából igencsak hasznos lett volna. A 2020-as stratégia nem általános megoldásokat kínál, hanem olyan irányvonalakat vázol, amely felé a tagállamoknak el kellene mozdulniuk” – mutatott rá Winkler Gyula. Az EP-képviselő elmondta, a 2020-as stratégia tervezetében kiemelt figyelmet kap a tudásalapú gazdaság, a zöld gazdaság, az európai gazdaságok fenntartható növekedése, a versenyképesség növelése az európai piac globális piacra való bekapcsolása által. „Az újdonság ebben a tervezetben az, hogy emberközpontú, főszerepbe került az aktív egyén a befogadó társadalomban. Az egyéneknek nemcsak elfogadniuk kell a számukra javasolt tendenciákat, irányvonalakat, hanem ezeket magukénak kell érezniük és aktívan kell részt venniük az új, versenyképes európai társadalom megteremtésében” – hangsúlyozta Winkler.
Az EP-képviselő szerint a Lisszaboni Stratégia bukása összetett európai és globális hatásoknak köszönhető. „A 2020-as stratégiát semmiképpen nem felmelegített Lisszaboni Stratégiaként kell kezelni, hanem egy olyan tervezetként, amely számol az Európára nehezedő globális nyomással. Aki megérti ezek mozgását, nyertes lesz az elkövetkezőkben” – fejtette ki véleményét Winkler.
Az EP-képviselő előadásában utalt Herman van Rompuy, az Európai Unió elnökének és Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének szerdán, Brüsszelben, az EP plenáris ülésén megtartott beszédeire, amelyekben a tagállamok kormányai által hozott intézkedések uniós összehangolását sürgették. Winkler egyetértett Barroso álláspontjával, mely szerint vízválasztó pillanathoz ért az EU most, amikor az európai állampolgároknak kell eldönteniük, megelégednek-e, hogy másodrangú állampolgárok legyenek a kialakulóban levő, új világrendben.
Az EP-képviselő az Európában tapasztalható termelékenységi szintek eltéréséről beszélt a magyar befektetőknek, a gazdasági összehangolás fontosságát emelve ki, és kitért az Európai Valutaalap létrehozásának ötletére is. Winkler Gyula a Nemzetközi Valutaalap mintájára elképzelt pénzintézet létrehozását érdekes felvetésnek tartja.
Az EP-képviselő ugyanakkor arra is figyelmeztette a befektetőket, hogy még mindig nem lehet arról beszélni, hogy Románia kilábalt a recesszióból. „A Romániában tapasztalható optimizmust inkább a választási időszak számlájára írnám, ez egyébként egész Európában tapasztalható volt. Jelenleg a válság harmadik szakaszában vagyunk, a munkahelyek krízise megkezdődött” – mondta Winkler Gyula.
Az EP-képviselő az unióban nagy szerepet kapó regionális együttműködés témakörét is érintette előadásában, kiemelve Románia és Magyarország kapcsolatait. „Tavaly ősszel a román-magyar együttes kormányülést a romániai választások miatt elhalasztották, most a magyarországi választások miatt egy őszi időpontban egyeztek meg a felek. Kiemelném, hogy az együttes ülések sok konkrét gazdasági eredményt hoztak, ezért is fontos folytatni ezeket. A román-magyar kormányülések jó együttműködési hátteret biztosítanak, és mindkét ország megerősítheti közép-európai státusát a regionális programokon keresztül” – jelentette ki Winkler Gyula. (rmdsz.ro)
Günthner Tibor, Szatmár megyei parlamenti tisztségviselő is felszólalt a Szenátusban a ÁFÁ-val kapcsolatos indítvány vitája során. A szenátor kifejtette: a hozzáadott értékadó a romániai költségvetés legfontosabb bevételi forrása. Bár a tervezett rendszer bevezetése az elején óriási lyukat eredményezne a büdzsében, ez az állapot aztán hosszú távon rendeződne. Günthner üdvölte az indítványt, és kihangsúlyozta: az RMDSZ-frakció támogatja a módosítást.
- Az utóbbi húsz évben egyik kormány sem merte felvállalni ezt a nagy lépést, amely óriási segítséget jelentene az üzleti szféra számára, nagy igazságtétel volna. Jelenleg hónapokig, évekig kell várni a kifizetésekre, sőt, sok esetben nem is folyik be a tervezett, leszámlázott bevétel — ennek ellenére, a ÁFÁ-t a be nem inkasszált pénzek után is ki kell fizetni – mutatott rá felszólalásában Günthner Tibor.
A tisztségviselő interpellációjában rámutatott: hasonló a helyzet a profitadóval is, hiszen sok esetben fiktív, csak papíron szereplő bevétel után fizetnek adót a vállalkozók. Günthner úgy véli: e téren is reformra lenne szükség. Bár a PD-L indítványa volt a tervezet, és a többi párt is jónak tartotta az ötletet, épp a kormánypárt volt az, amely a végén azt javasolta, utalják vissza a kezdeményezést újratárgyalásra, a bizottságokhoz.
“Szerény jelzésünk van, hogy javul a munkanélküliségi arány, mert februárban, legalábbis 20-áig nem nőtt az állástalanok száma. Boldog lennék, ha az arány márciusban sem romlana. Úgy gondolom nem érjük el év végéig az egymillió munkanélkülit, még akkor sem, ha valamelyest nőhet az állástalanok száma”, nyilatkozta a munkaügyi miniszter. Véleménye szerint megtörténhet, hogy év végére kisebb lesz a munkanélküliségi arány, mint 2009 végén. A munkaügyi miniszter szerint az elhelyezkedéssel legnagyobb gondjuk a fiataloknak van, és nagyon fontos szerepet kell szánni a munkaerő átképzésnek, ezt a piac követelményei szerint kell végrehajtani. Az Országos Munkaerő Ügynökség (ANOFM) adatai szerint 2009-ben 1 068 282 új munkanélkülit regisztráltak, közülük 802 684 a kollektív elbocsátások során maradtak állás nélkül, vagy frissen végzett fiatalok, akiknek nem sikerült munkahelyet találniuk, 762 40-en pedig már nem kapnak munkanélküli segélyt. 2009-ben körülbelül 418 000 üres állás volt, ezek közül 66 000-et ismételten meghirdettek, mert senki nem foglalta el. Az ANOFM szerint a tavalyra meghirdetett elbocsátásoknak 62 százaléka valósult meg, így kb. 120 000 -en kerültek utcára. (szabadsag.ro)
Vasile Marica szerint, a Valutaalap által kért intézkedéseket már életbe léptették. Az egységes bérezési törvény értelmében nem fizetik a túlórákat, és 705 lejre növelték a közalkalmazottak minimálbérét. Szinte mindenki elégedetlen az egységes bérezési törvénnyel és az új nyugdíjtörvénnyel. Ezt csak fokozza, hogy a csaknem 11 ezres létszámú miniszteri tanácsadók és köztisztviselők számát nem csökkentik – mondta Vasile Marica. Ha az elégedetlenség tovább fokozódik, áprilisban tiltakozó akcióba kezd a Sed Lex Szakszervezet. (mvr)
E szerint, ugyanis míg az idei év első hónapja Hargita megyei vállalkozók barométer-indexének optimista oldalát 88 új alapítású cég jelenti, addig a pesszimista oldalt – négyszeresre növekedve – 64 cégfelfüggesztés, 3 feloszlatás és 59 vállalkozás cégjegyzékből való törlése mutatja. Noha csillapodni látszik a Hargita megyei vállalkozók cégbefagyasztási elkeseredése, idén januárban mégis négyszer több cég tevékenységét függesztették fel tulajdonosaik, mint egy évvel korábban – olvasható ki a Cégbíróság idei legfrissebb adataiból. Tavaly januárban ugyanis míg 15 vállalat kapujára tettek lakatot, addig az idei év első hónapjában 64 Hargita megyei vállalat állította le termelését és küldte haza hosszabb időre munkásait. A megyénkben befagyasztott cégek száma akkor válik különösen drámaivá, ha a nem épp vállalkozásbarát tendenciát az elmúlt egy év összességében szemléljük. Ez esetben ugyanis 2010 első hónapjával bezárólag tavaly év eleje óta eltelt időszak alatt megyénkben összesen már közel 1300 cég zárta be kapuját és függesztette fel hivatalosan is tevékenységét, szemben a megelőző egy év 160-as cégbefagyasztási statisztikájával. A kettő között pedig már több mint nyolcszoros különbség van. A Hargita megyei Cégbíróság adatai szerint szintén a 2010. január hónapi feketeszámokhoz társul még 3 cégfeloszlatás és 59 társaság cégjegyzékből való törlése is. A cégfelfüggesztések terén négy-hatszoros különbségeket mutatnak az országos és környező megyék adatai is. Míg tavaly januárban országos szinten 1358 vállalat döntött a befagyasztás mellett, addig 2010 első hónapja alatt már kereken 6 ezer vállalkozó gondolkodott hasonlóan. (honline.ro)
Arról az adóról van szó, amit minden cégnek ki kellett volna fizetnie 2010 első negyedére. Ezta az adót a tavalyi nyereség alapján állapították meg, kiegészítve az összeget az infláció növekedésével – tette hozzá a szenátor. (mvr/realitatea tv/K-vár)
Brassóban és Gyergyószentmiklóson a REMAT - nál lehet jelentkezni ez utóbbi esetében a központ Maroshévíztől a gyergyói medence egészére kiterjedő. A telepek vezetői, rádiónk kérdésére elmondták naponta 6-7 személy jelentkezik a programban való részvételre. Csíkszeredában viszont 50 régi gépjárművet vesz be az ócskavasbegyüjtő egy nap alatt. A Roncsautó-programban bevezetett módosítás – miszerint a leírt kocsiért kapott értékjegyet át lehet ruházni – méginkább felkeltette a gépkocsitulajdonosok érdeklődését. (mvr)
Vasile Neagovici a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke szerint, a tiltakozást addig folytatják, míg igazságot szolgáltatnak nekik. Az egészségügyi dolgozók eddig több mint négyszáz egyéni fellebbezést nyújtottak be a kórház vezetőségéhez, mert szerintük az év elejétől, az egységes bértörvény alapján helytelenül számolták ki a javadalmazásukat. Ugyanakkor a 2008-ban elmaradt pénzeiket is követelik, amelyek kifizetésére bírósági pert nyert a szakszervezet. (mvr)
Elmondta: a tervezett Nabucco csővezeték, Törökországból szállítana földgázt nyugati irányban Ausztriáig, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül. A projektet támogatja az Egyesült Államok és az Európai Unió is, amely az orosz földgáztól való függés enyhülését reméli tőle, mivel a vezeték iráni, azerbajdzsáni, kazahsztáni, türkmenisztáni, egyiptomi és szíriai eredetű földgázt is eljuttathatna az EU területére. Az egyezmény ötven évre szól. A beruházás 8,1 millió euró, és a román állam feladata, hogy a hitelt állami garanciával fedezze. A technikai részt a TransGaz fogja lebonyolítani. A rendszer maximális kapacitáson való működése esetén Románia gázszükségletének felét fogja biztosítani.
Törvénykezdeményezés született a 35 év alatti fiatalok vállalkozási kedvének növeléséért, akik első cégüket szeretnék megalapítani. Három évig adómentességet élveznének jövedelem és három alkalmazott után, valamint hitelkonstrukció lehívása esetén 90 százalékos állami garanciafedezetben részesülnének. Mindehhez szükséges még Brüsszel beleegyezése.
A héten a szenátuson átment a pénzügyi felelősségvállalás törvénye, ami az egyablakos rendszer bevezetéséről szól. Mindezzel könnyíteni igyekeznek a vállalkozók munkáját és enyhíteni a bürokráciát - informált Gyerkó. (Székelyhon)
A legnagyobb munkaadó, a polgármesteri hivatal 148 alkalmazottnak és 250 pedagógusnak utalja ki a fizetést. Barót évekig élvezhette a hátrányos helyzetű régió státusát, amely számos előnnyel járt, ám a kedvezmények időszaka 2009. április elsején lejárt. Az említett időszakban több mint 60 vállalkozást hoztak létre a régióban, mára azonban már csak 32 működik, és egyelőre nem érkezett jelzés, hogy bárki befektetne az egykori bányászközpontban. (3szek.ro)
A konferenciát megnyitó Tamás Sándor háromszéki önkormányzati elnök ismertette azokat a több millió eurós projekteket, amelyek már kedvező elbírálásban részesültek. Ezek közül a legnagyobb 15,5 millió eurós infrastrukturális beruházást céloz, és az önkormányzat évi költségvetésével egyenlő. Az elnök ugyanakkor felhívást is intézett a vállalkozókhoz a projektek megvalósításában való részvételre.
Ioan Cezar Corâci, a Romániai Gyáriparosok Egyesületének elnöke keményen fogalmazott: egyre többen pontot tesznek a gazdasági válság végére, Romániában azonban még nem tudni, hányadán is állunk. Szerinte a válság szociális hatásai csak most következnek, és a hétszázalékos növekedésről a hétszázalékos államháztartási hiányra való átbillenés tényét sem szabad figyelmen kívül hagyni. A válság után már semmi sem lesz olyan, mint korábban volt, jelentette ki, az elkövetkezőkben a minél nagyobb hozzáadott értéket megvalósító termelés veszi át a papíralapú gazdaság helyét.
A konferencián Vajda Lajos, az Asimcov ügyvezető igazgatója a támogatási programoknak a megye gazdasági életében játszott szerepéről, a hatékony partnerségekről beszélt. A Központi Régiófejlesztési Ügynökség vezérigazgatója, Simion Creţu a Regionális Operatív Programról tartott ismertetőt, a kis- és középvállalkozóknak szánt kormányprogramokat Dan Bordei igazgató ismertette. A versenyképesség növelése volt az információs társadalom kialakulását elősegítő szervezet (AMPOSCCE) tanácsosa, Mihaela Boboc témája, míg Fodor Ferenc, a Kovászna Megyei Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség osztályvezetője az Országos Vidékfejlesztési Program elemeiről tartott előadást.
Az összejövetelen bejelentették, hogy az Asimcov a Romániai Gyáriparosok Egyesületének tagja lett.
„Meglepett az orvosi egyetemek rektorainak nyilatkozata, tekintve, hogy nem egészen egy hónapja nekem azt mondták, támogatják a rezidensvizsga decentralizálását. Idén február 15-én, a minisztériumban tartott egyeztetésen minden jelenlévő egyetértett azokkal az új intézkedésekkel, amelyeknek célja a rezidensvizsga hatékonyabb megszervezése.
Ahogyan a rektorokkal és a diákok képviselőivel folytatott februári megbeszélésen megállapodtunk, szándékunk az, hogy a rezidensvizsgát egyazon időpontban szervezzük meg hat egyetemi központban, Bukarestben, Krajován, Temesváron, Jászvásáron, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Amint ez az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemek Szövetségének nyilatkozatából is kiderül, abban is megállapodtunk februárban, hogy a bibliográfia azonos a 2009-ben kiadottal, a felmérés országosan egységes lesz, a szakanyag és a feladatok, a tesztkérdések azonosak minden jelentkezőnek. De szeretnénk, ha nem kellene minden orvosnak a fővárosba utaznia vizsgázni.
Szintén megbeszéltük a februári találkozónkon, hogy visszahoznánk a B-típusú, helyhez kötött rezidenciátust, amely korábban is létezett. Nem újdonság ez, de fontos, hogy bevezessük, mert lehetőséget teremt, hogy az orvos-ellátottság szempontjából hátrányosabb helyeken, a kisebb városokban is sikerüljön szakembereket felvenni.
Szándékunk szerint a vizsga tervezett időpontja előtt hat hónappal közzétesszük a metodológiát és a helyek számát.
Biztosíthatom a professzor urakat, hogy nyitott vagyok a tárgyalásra és az együttműködésre, és remélem, hogy együtt sikerül tiszta, feddhetetlen, egyenlő versenyfeltételeket teremteni és segíteni a leendő szakemberek továbbtanulását”. (rmdsz.ro)
A költségvetés a már elkezdett projektek és beruházások folytatását támogatja, azonkívül, ha lehetőség nyílik rá, új beruházások elkezdését, valamint olyan pénzügyi ráfordításokat, amelyeknek bár pillanatnyilag nincs kézzelfogható eredményük, de hosszú távon fenntartható gazdasági folyamatokat generálnak.
Az idei költségvetés megalkotásakor az operativitást tartották szem előtt, a korábbi években tapasztalt bürokráciai buktatók és késlekedések elkerülésére törekedve. Mind az uniós projektek, a megyei utak, mind pedig más beruházások esetében a megyei tanács saját forrásokból előlegezi meg azokat az alapokat, amelyek a közbeszerzések elindításához szükségesek, hogy amint hivatalos információk jelennek meg bármely kormányalap (pl. a 10 ezer kilométer megyei út kormányzati program) folyósításáról, rögtön lépni lehessen.
A megyei utak felújítására 20 millió lejt irányoz elő a költségvetés. Ebből az összegből 3,5 millió lejt a megyei utak nyári karbantartására, illetve 2 millió lejt a téli karbantartásra különítettek el a megyei tanácsosok. A költségvetés a 2009-ben elkezdett munkálatok folytatására is elkülönít alapokat. A közeljövőben a következő megyei utak felújítása van beütemezve: 113A jelzésű megyei út (Kovászna megye határa – Szent Anna-tó), 123F jelzésű megyei út (Csiba–Csicsó), 128 (Borszék–Orotva szakasz), 127 (Ditró–Tölgyes szakasz); a 131-es jelzésű megyei úton, Homoródszentpál faluban található híd és ugyanezen az úton, a Kénos–Patakfalva szakaszon található földcsuszamlások kijavítása.
Hargita Megye Tanácsa továbbra is támogatja az ifjúsági és idős emberek szövetségeinek tevékenységét, 400 ezer lejben határozta meg az otthoni beteggondozói program költségvetését, valamint a balánbányai Bizalom nevű, a családon belüli erőszak áldozatait felkaroló központ fenntartási költségeinek felét fedezi.
Az egészségügyi beruházások terén az idei költségvetés tartalmazza az új tüdőgyógyászati kórház építési munkálatainak elindításához szükséges 200 ezer lejt, amely a teljes beruházás értékének mindössze 8%-át jelenti. 2010-ben kell a megyei tanács kivitelezze az orvosi szolgálati lakások megépítését, amelyre 825 ezer lejt fordítanak, további 189 ezer lejt pedig a szolgálati lakások körüli parkolók és utak kialakítására.
A turisztikai vonzerő növelését célzó területeken a megyei tanács 91 ezer lejt különített el a Székelyföldi termék népszerűsítésére, illetve a hagyományos termékek népszerűsítésére a lakosság körében, a faluképvédelmi programra 100 ezer lejt irányzott elő. Hazai és külföldi turisztikai kiállításokon való részvételre, vadásznapok és borvízfesztivál megszervezésére, a Hargita-hegység népszerűsítésére, valamint webkamerák elhelyezésére a megye különböző pontjain összesen 300 ezer lejt szánnak, és további 150 ezret a megye turisztikai támogatására.
A kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére a tavaly nyáron és a közelmúltban megrendezett világrangú sportesemények sikerére alapozva csaknem 50%-kal növekedtek a sporttevékenységekre nyújtott támogatások. A tavalyi 467 ezer lejhez viszonyítva idén 710 ezer lejt irányozott elő a megyei döntéshozó testület. A költségvetésben 200 ezer lejt különítenek el a megye sportolóinak támogatására, de ezenkívül még számos sportrendezvény támogatása szerepel az idei költségvetésben, mint például a Székelyföldi Kerékpáros Körverseny (20 ezer lej) vagy a lovassportokra, lovas hagyományok ápolására (50 ezer lej).
A tanácsülésen még beiktatták a Hargita-hegység Fejlesztéséért Egyesületet, amelynek célja a Hargita-hegység térségéhez tartozó területek fenntartható gazdasági kiaknázása. Az egyesület feladata lesz megvalósítani a Hargita-hegységhez tartozó települések, közbirtokosságok bevonásával fenntartható turisztikai, környezetvédelmi beruházásokat, amelyek révén emelkedne a lakosság életszínvonala.
A csíki ifjúsági szervezetek szövetsége sikeresen pályázott uniós alapok lehívására, így kerékpárút épülhet Ördögtó irányába. A programot Hargita Megye Tanácsa 9 ezer lejjel támogatja, továbbá a megyei elöljárók elfogadták a Temes, Beszterce-Naszód, Fehér és Kolozs megye magyar szórványközösségeinek támogatásáról szóló határozatot is. Ennek értelmében a megyei önkormányzat 59 000 lejt szán a szórványközösségek megmaradásának segítésére, kulturális programokkal, előadásokkal.
A szalagvágás előtt Bodó Dávid kozmási polgármester beszédében elmondta, hogy az alcsíki gazdák összefogása révén történt megvalósításhoz, azaz Hargita megye első értékesítési gazdaszövetkezetének megalakításához nehéz, hosszú út vezetett. Kelemen Hunor művelődési miniszter az összefogás fontosságát hangsúlyozta, hiszen mint rámutatott, ez az üzem is annak eredménye. Szerinte az alcsíki szövetkezet jó példa a Székelyföld többi térségének is. A tárcavezető ugyanakkor méltatta a megyei önkormányzat segítségét is.
Az összefogás szükségességét emelte ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is. Mint mondta, az nemcsak a politikában, hanem a gazdasági szférában, illetve a mezőgazdaságban is létezhet.
„Nem arról beszélek, mit fogok tenni, hanem megvalósításról számolok be. Cselekedni kell, s íme az eredmény" - jelentette ki a megyei önkormányzat elnöke arra utalva, hogy Hargita Megye Tanácsa jelentős mértékben támogatta a Burgocom Ciuc szövetkezetet a pityókacsomagoló üzem beindításában.
Becze István megyei tanácsos reményét fejezte ki, hogy sikertörténet lesz az alcsíki szövetkezet vállalkozása, és elégedettséggel nyugtázta, hogy a megye más térségének tanácsosai is az ügy mellé álltak.
A kezdeményezést üdvözölte Korodi Attila képviselő és Gyerkó László szenátor, valamint Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is, majd Bodó Dávid polgármester és Borboly Csaba megyeitanács-elnök elvágta a szalagot. Ezt követően beindították a gépsort, hogy a jelenlévők láthassák, hogyan kerül zsákba a csíki pityóka.
A szaktárcavezető elmondta, a költségvetés alig haladja meg a tavalyit, és ezzel nem elégedett. Az idei 4191,6 millió lej (a tavalyi 4044,6 millióhoz képest) 1006,4 millió lejes deficitet jelent a szükségeshez képest. Egyetlen tétel növekedett: idén több pénz jut mentőautók vásárlására.
– Ez a költségvetés nem tükrözi azt az elvet, hogy az egészség érték, hiszen a tavalyinál sokkal kevesebb jut a megelőzési programokra, befektetésekre és felszerelésekre egyaránt – magyarázta a miniszter. – Új forrásokat kell megtalálnunk és strukturális reformokat kell bevezetnünk, mert ezek nélkül az egészségügyi rendszer összeomlik. A reform kiindulópontját a háziorvosok képezik: vissza kell adnunk nekik a gyógyítás feladatát és lehetőségét, mert most inkább csak jelentés- és receptíró funkcionáriusokként dolgoznak – fogalmazott Cseke Attila.
Az egészségügyi decentralizációról a miniszter elmondta, július elsejéig az önkormányzatok hatáskörébe utalják az egészségügyi intézményeket, hogy a helyi közösségek dönthessenek az elsősorban őket érintő egészségügyi kérdésekről, és ilyen módon kihasználhassanak helyi fejlesztési lehetőségeket és az uniós pályázatokat is, ha már a költségvetés nem elégséges – magyarázta a miniszter.
Cseke Attila ugyanakkor tájékoztatott: idén a tárca szakértői kidolgozzák az egészségügyi kártya bevezetésére vonatkozó keretet. Az Európai Unió tagállamaiban működő rendszer révén a betegeknek nem kell majd igazolásokért járkálniuk, mert a kártyával elérhetővé válik minden adat a betegről, beleértve annak korábbi betegségeit is. Az egészségügyi kártya bevezetése 2011 januárjától várható.
Rmdsz.ro
A 185, adatot szolgáltató könyvkiadó elmúlt évi forgalma: 58.164.773.000 Ft volt, a teljes könyvpiac 90,64 %-a.
Az import könyvek elmúlt évi forgalma: 4.308.000.000 Ft.
Az adatot nem szolgáltató, csupán néhány könyvcímet publikáló kis cégek, illetve intézmények becsült forgalma: 700.000.000 Ft-ot tett ki.
A félárú vagy diszkont könyvek forgalma becsült adataink szerint az elmúlt évben 1.000.000.000 Ft volt.
A könyvforgalom tematika szerinti megoszlása
1. A közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek forgalmazása az elmúlt esztendőben lényegében a megelőző esztendő szintjén maradt, a tavalyi forgalomból 16.963.770.000 Ft-tal, azaz az összforgalom 26,4%-ával részesedett. (Tavalyelőtt az ágazat forgalma 17.255.589.000 Ft, az akkori piac 25,5% volt.)
2. Az ismeretterjesztő könyveknek a könyvkiadáson belüli pozíciója 2009-ben jelentősen romlott, közel 1,5 milliárdos forgalom-visszaesést regisztráltunk. A 8,8%-os csökkenés 14.890.287.000 Ft-ot jelentett, a tavalyi könyvpiac 23,2%-át. (2008-ban még 16.333.716.000 Ft volt az ismeretterjesztő kiadványok összforgalma, amely akkor a piac 24,1%-át jelentette.)
3. A gazdasági válság ellenére a szépirodalmi, illetve fikciós művek eladása tovább növekedett, így az elmúlt évben is megőrizte a nemzetközi összehasonlításban is kivételesen erős piaci pozícióját. Az ebbe a kategóriába sorolható művek 20,08%-os piaci részesedésükkel 12.889.077.000 Ft forgalmat könyvelhettek el. (2008-ban a fikciós művek eladása 12.032.484.000 Ft-ot tett ki, a könyvpiac 17,8%-át.)
4. A szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok ágazatában következett be a legsúlyosabb visszaesés. Úgy tűnik, feltartóztathatatlanul folytatódott az ezredforduló óta tapasztalható drámai léptékű piacvesztés. 2009-ben már csak 6.294.671.000 Ft volt a forgalom, amely a teljes könyvpiac 9,8%-ára olvadt. (Tavalyelőtt 7.172.683.000 Ft volt a forgalom, a piac 10,6%-a. A közép- és felsőoktatásban, a művelődésben és önképzésben pótolhatatlan szerepet betöltő ágazat zsugorodását jelzi, hogy az elmúlt 6-7 évben több mint 4 milliárd forinttal csökkent ezen kiadványok forgalma!)
5. Örvendetesen folytatódott viszont a gyermek- és ifjúsági könyvek piaci bővülése, hisz a válság ellenére 6,6%-os növekedéssel ezek a művek az összforgalom 14,3%-át, 9.157.576.000 Ft-ot értek el. (Tavalyelőtt a fiataloknak szóló könyvek eladása 8.591.176.000 Ft-ot tett ki, az akkori összforgalom 12,7%-át képviselve.)
A 14 esztendővel ezelőtt kidolgozott könyvstatisztika egy ágazatként kezelte a CD-k, CD-ROM-ok, majd az időközben új médiumként megjelentő hangoskönyvek piacát, amely az elmúlt fél évtizedben az egyre terjedő digitális könyvek forgalmával is bővült. A nehezen összehasonlítható kiadvány-típusokban, ágazatokban eltérő tendenciák érvényesültek. Jelentősen csökkent, több mint 20%-kal a hangoskönyvek tavalyi forgalma, s ennél lényegesen nagyobb arányban, közel 40%-kal a CD-k, CD-ROM-ok piaci részesedése. Miközben az elektronikus adathordozókon vagy on-line forgalomban megjelenő tartalomszolgáltatások, nem jogdíjas adattárak piaci részesedése tovább emelkedett. A nem papíralapú, tehát más adathordozón megjelenő könyvek forgalma 2009-ben 3.977.392.000 Ft volt, az összforgalom 6,2%-a.
Az import könyvek elmúlt évi forgalma csökkent. A külföldről behozott idegen nyelvű kötetek a tavalyi összforgalom 6,7%-át tették ki, 4.308.000.000 Ft-tal. (A 2008. évi adatok: 4.838.000.000 Ft, 7,2%.)
A félárú könyvek diszkont piaca 2009-ben az összforgalom 1,56%-át tette ki.
A magyarországi könyvpiac kiadói koncentrációja tovább erősödött az elmúlt évben:
2009-ben 15 cég produkálta a kiadói összforgalom 59,24 %-át,
a piacvezető 47 kiadó állította elő a teljes összforgalom 79,74 %-át,
185 cég pedig az összforgalom 90,64 %-át.
A külföldi tulajdonban lévő magyarországi könyvkiadók piaci pozíciója mérséklődött. Tavalyi összesített produkciójuk 19.830.554.000 Ft-ot tett ki, a teljes könyvforgalom 30,9%-át adva. (2008-as részesedésük 31,7% volt, 21.451.749.000 Ft-tal.)
*Az összesített könyvforgalmi adat a könyvkereskedők által adott kedvezményeket, a kiadók árkedvezményeit nem, vagy csak részben tartalmazza, ezért az elmúlt esztendőben a magyarországi könyvvásárlók - becsült adataink szerint - 4-5 milliárd forinttal kevesebbet fizethettek a könyvekre nyomott fogyasztói árnál.
Az új szabályok bevezetésével az Egészségügyi Minisztérium célja drasztikusan csökkenteni a visszaélések számát, hogy csak azok éljenek a lehetőséggel, akiknek valóban szüksége van az ápolásra és az orvosi ellátásra.
“Csökkenteni akarjuk a betegszabadsággal való visszaélések számát. Megengedhetetlen, hogy az Egészségügybiztosítási Alap körülbelül 6%-át betegszabadságok kifizetésére költse az ország, mint tavaly is, miközben azok sok esetben megalapozatlanok. 2009-ben mintegy 923 millió lejt fizettek ki betegállományban lévőknek, és ez azt jelenti, hogy az összeg 2006 óta megkétszereződött, akkor 482 millió lejt fizettek. Vannak olyan megyék, például Neamt és Olt, ahol négyszeresre növekedett a kiadott beteglapok száma. Jelenlegi adataink szerint tavaly országszerte kb. 2,7 millió beteglapot adtak ki, és ebben az összesítésben nincsenek benne Bukarest, Máramaros megye és a Szállításügyi Biztosító adatai. Elgondolkodtató, mit jelent ez a szám, ha alig több mint ötmillió munkavállaló van pillanatnyilag Romániában. És amikor valaki jogtalanul vesz ki betegszabadságot, veszélybe sodorja épp azokat, akik megbetegszenek, és akiknek nem lesz, miből kifizetni az ellátást” – magyarázta Cseke Attila.
Az egészségügyi miniszter ma írta alá azt a rendelet-tervezetet, amely módosítja a betegszabadságokra és társadalombiztosítási juttatásokra vonatkozó 2005/158. számú sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabály először tartalmazza annak lehetőségét, hogy a hatóságok ellenőrizzék, hogy a betegállományban lévő személy valóban orvosi ellátásra szorul. Annak, aki a betegszabadságot fizeti – újdonságként (az eddigi öt nap helyett) az első hét napon a munkaadónak, utána a biztosítónak – a rendőrséggel együtt lehetősége lesz ellenőrizni, hogy a szabadságolt munkavállaló valóban a járóbeteg-rendelésen van, illetve amikor nincs kezelésen, akkor otthon vagy az általa megjelölt ideiglenes lakhelyen tartózkodik. Ha nem találják otthon a beteget, a további betegnapokat nem fizetik ki.
A jogszabály szerint ugyanakkor emelkedik a visszaélések miatt kiszabható büntetések mértéke. Az eddigiek kétszeresével, 2.500 és 5.000 lej közötti összeggel büntethető, aki ok nélkül visszautasítja a betegpénz kiszámolását vagy kifizetését. Még többel, 5.000 és 10.000 lej közötti büntetéssel sújtható, aki jogtalanul állt ki beteglapot. A szabályok betartását az egészségbiztosító képviselői kötelesek ellenőrizni.
A betegszabadságot az eddigi 91 naphoz képest 61 nap után kell meghosszabbítani a szakorvosnál, 183 napig, az egészségbiztosító szakértőjének jóváhagyásával.
Az Egészségügyi Minisztérium becslései szerint az új szabályozás alkalmazásával 20%-kal csökkenhet a kibocsátott beteglapok száma, ami idén 142 millió lej körüli, a következő 4 évben pedig mintegy 190 millió lej megtakarítást jelenthet az Egységes Egészségbiztosítási Alapból (FNUASS – Fondul National Unic de Asigurari de Sanatate). (rmdsz.ro)
A Spiru Haret Szakszervezet vezetőtanácsa a hétvégén tanácskozott. Tagjaik döntő többsége támogatja, hogy tiltakozó nagygyűlést szervezzenek Bukarestben, emellett figyelmeztető és általános sztrájkot tartsanak, illetve hogy bojkottálják a vizsgákat. Továbbá úgy döntöttek, folytatják korábbi tiltakozásukat, amely február 3-án sztrájkőrséggel kezdődött a minisztérium előtt. A Spiru Haret szakszervezeti szövetség felkérte a többi tanügyi szakszervezetet, együtt döntsenek a tiltakozások menetéről. A négy tanügyi szakszervezet vezetői szerdán találkoztak és több mint három órát tárgyaltak eredménytelenül Daniel Funeriu oktatási miniszterrel. (Kolozsvári Rádió)
Az unióban mintegy 7,2 millió cég köteles éves beszámolót készíteni az EU irányelvei alapján. Ezek közül mintegy 5,4 millió mikrocégnek minősül. Ezek versenyképességének növelése céljából az unió lehetővé tenné, hogy a tagállamok eltörölhessék a számukra előírt éves beszámolási kötelezettséget.
A kivételek közé olyan cégek tartozhatnának, amelyek a következő feltételek közül legalább kettőt teljesítenek: mérlegfőösszeg 500 ezer euró alatt, nettó forgalom 1 millió euró alatt, átlagosan legfeljebb 10 munkavállaló a gazdasági év során.
Az Európai Parlament szavazása alapján a tagállamok szabadon dönthetnének arról, mentesítik-e a mikrocégeket.
Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint a beszámolókra vonatkozó uniós jogszabályok teljesítése a cégeknek átlagban 1558 eurójukba kerül.
Az EP szerdán 445 igen, 196 nem, 21 tartózkodó vokssal fogadta el a jogszabálymódosítást. (europa.eu)
Az EP által szerdán, 536 igen, 80 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett elfogadott jelentés szerint a banki szektornak „egészséges tőkét kell felépítenie”, és biztosítani kell azt a képességét, hogy reálgazdasági befektetéseket finanszírozzon, mindezt a túlzott kockázatok megelőzésével.
A képviselők ezért arra kérik a Bizottságot, készítsen javaslatot az átutalások megadóztatására. Ezt a tervezetet már a G20 júniusi találkozóján megvitathatnák a résztvevők. Az EP annak megvizsgálására is felkéri a Bizottságot, hogy „egy pénzügyi műveletekre vonatkozó adó megelőzhet-e egy jövőbeli pénzügyi válságot azáltal, hogy bizonyos fajta nem kívánatos műveletekre irányul”.
A parlament szerint a javasolt megoldásoknak el kell kerülniük „az uniós versenyképesség csökkentését vagy a fenntartható befektetések, az innováció és növekedés akadályozását”. (europa.eu)
A „lisszaboni posztok” költsége 13,4 millió euró. Ez az EP 2010-es, 1,6 milliárd eurós költségvetésének 0,8 százaléka. Az EP ezzel szemben 4 millióval csökkentené a parlament épületekre szánt tartalékát. Így az uniós adminisztratív kiadások 20 százalékán belül maradhat a parlament.
A mai szavazás még nem a végleges döntés, ehhez előbb az Európai Bizottságnak kell hivatalos javaslatot benyújtania, majd a Tanács és a Parlament fogadhatja el a módosítást - várhatóan áprilisban.
Új munkatársak
Az EP javaslata szerint 75 új tisztviselőt vehetne fel a parlamenti adminisztráció, 75-öt pedig az egyes frakciók. A képviselők által asszisztensek alkalmazására felhasználható, a parlament költségvetéséből finanszírozott keret havonta és képviselőnként 1500 euróval nőne. Az EP-képviselők így az új európai parlamenti feladatok ellátására több vagy magasabb képzettségű munkatársakat vehetnének fel.
A 75 új parlamenti tisztviselőből hetvenen azokhoz a szakbizottságokhoz kerülnének, amelyek feladatköre a lisszaboni szerződés miatt jelentősen megnövekszik. Ilyen például a mezőgazdasággal, a gazdasági és pénzügyekkel vagy a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó szakbizottság.
20 százalék
Az EP 1988 óta a közösség adminisztratív kiadásainak 20 százalékában határozza meg azt a plafont, amennyit saját adminisztrációjára költ. A mostani változással az eddigi 19,87 százalékos arány emelkedne 19,99 százalékra. Az 1988-as 12 tagú közösség azóta 27 tagúvá vált, az EP-képviselők száma pedig 434-ről 736-ra emelkedett. Ez - szintén a lisszaboni szerződés következményeként - hamarosan 754 -re nő. (europa.eu)
Rocco Mazzatura, az olasz Gruppo Minerali bányavállalat képviselője az egyik gyergyószentmiklósi helyi televíziónak adott nyilatkozatában elmondta, szándékukban áll megnyitni a 10 éve tervezett szienitbányát Ditróban. Állítja, minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, és nem értik a lakosság ellenállását, mivel a beruházás több száz embernek adhat munkát, és a kitermelésből származó haszonból a község is részesülne.
„A helyi gazdaságot lendítenénk fel, hiszen ez a beruházás nem két hétig, hanem legalább húsz-harminc évig tart. Az itteni közösséggel együttműködve megélhetést tudnánk biztosítani a térségnek” – nyilatkozta Mazzatura.
Az olasz Gruppo Mineralli cég leányvállalata, a Ditrău Mining Corporation a Gyergyóditróhoz tartozó Újhavas nevű hegyen 100 hektáros terület húszéves használatára kötött bérleti szerződést 2004-ben a helyi közbirtokossággal a kerámia-, üveg- és festékgyártó iparban alapanyagul szolgáló szienit kitermelése céljából. A község lakosai azonban többször is tiltakoztak a bánya létrehozása ellen, és környezetvédelmi okokra hivatkozva érvényes népszavazáson is nemet mondtak a tervre, sőt a helyi tanács szintén ellenezte a beruházást. Vezetőváltás után a bérleti szerződést aláíró ditrói közbirtokosság is pert indított a szerződés semmissé nyilvánításának céljából. Kovács Árpád András közbirtokossági elnök nemrég közölte, a bányával kapcsolatos pert végérvényesen elvesztették, a legfelsőbb bíróság határozott a bérleti szerződés jogosságáról. Ezt hangoztatta Rocco Mazzatura is, hangsúlyozva, rendelkezhetnek a terület felett. A népszavazásra kitérve elmondta, nem kérdőjelezik meg annak érvényességét, azonban úgy látja, a 2006-os referendum gazdasági és politikai feltételei nem érvényesek 2010-ben, azóta sokat változott a helyzet. „Legjobb lenne újra kiírni a népszavazást, és a lakóknak lehetőséget adni, hogy a mi álláspontunkat is megismerjék, és csak ezt követően döntsenek.” Az olasz cég képviselője közölte, törvényes keretek között megnyithatják a bányát, de ezt csak a lakosság együttműködésével tennék.
Mazzatura hangsúlyozta: cégük 36 bányát működtet világszerte. A Hargita Népe értesülései szerint a ditrói bánya megnyitásához az olasz cégnek szüksége van a megyei önkormányzat jóváhagyására, valamint a ditrói tanács részéről egy területrendezési tervre, melyek nélkül nem kezdhetik el a kitermelést. (honline.ro)
A válság nem ért véget — figyelmeztetett bukaresti sajtótájékoztatóján. „Egy válságban jelentkeznek a pénzügyi ágazat gondjai, amelyeket nem Románia okozott. Ezt követi a reálgazdaság visszaesése, majd a mélypont. Ezt elérte Románia, most enyhe növekedés következik, de ez hatalmas költségvetési gondokkal jár. (…) Jelenleg a negyedik szakaszban vagyunk, amely azonban még része a válságnak" — fejtette ki a BEI képviselője. Előrejelzése szerint 2010-ben Románia gazdasága enyhén kezd helyreállni, de kulcsfontosságú az európai pénzügyi alapokkal kapcsolatos tervek sikeres kivitelezése. „A válságból való kilábalás a strukturális alapokból finanszírozott beruházások sikerén múlik. (…) Ha egy olyan országnak, mint Románia, hozzáférése van ehhez, máris létezik egy természetes válságellenes csomag" — fogalmazott. A BEI képviselője szerint Románia nem számíthat stabil felemelkedésre a válság után, ha elmaradnak a nagy beruházások. (3szek.ro)
Az előző negyedévhez képest 2009 utolsó három hónapjában a gazdaság 1,5 százalékkal esett vissza — közölte az Országos Statisztikai Intézet. A nemzeti össztermék (GDP) nominális értéke 491,273 milliárd lej volt (közel 116 milliárd euró), ez hatmilliárd lejjel kevesebb, mint az Országos Előrejelzési Hivatal becslése. 2010-re a kormány és a Nemzetközi Valutaalap szakértői 1,3 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. Románia tavaly 9,8 milliárd euró értékű kereskedelmi hiányt jegyzett, ez a hatodik legnagyobb az EU-ban. (3szek.ro)
A begyűjtőállomások 45 000 tízévesnél idősebb autót vettek át. Az értékjegyek beváltásával vásárolt 4079 új gépkocsiból 2477 román gyártmányú; a tárcavezető elégedett a rendkívüli sikerrel. A roncsautóprogram idei költségvetését a kormány 195 millió lejjel egészítette ki, amely további 50 000 értékjegyre elegendő. Egy leadott roncsautóért 3800 lejt kap a tulajdonos, de hármat is felhasználhat az új gépkocsi beszerzéséhez. 2009-ben 32 327 gépkocsit vontak ki a forgalomból a roncsautóprogrammal. (3szek.ro)
Dacára egy ilyen hitelrendszer bevezetésével kapcsolatos nehézségeknek, az alapját képező pragmatikus és hasznossági megfontolások nem vonhatóak kétségbe – érvelt Pető, vázolva, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező országokban igen elterjedt modellről van szó. Bár a közgazdászok nagy része szkeptikus volt e projekt megvalósíthatóságával kapcsolatban, a diákok számára más helyeken bizonyított előnyök azt mondatják velem, hogy a hitelrendszert alkalmazni kell Romániában is – nyomatékosította álláspontját Pető Csilla. Annak ellenére, hogy a jogszabály alkalmazási normáinak megjelenése még mindig függőben van, bízom benne, hogy az Európában sikerrel alkalmazott modellek döntően hozzájárulnak a diákhitelezési rendszer alkalmazásának megkezdésére Romániában is – összegezte a képviselő. (rmdsz.ro)
A program keretében 2010-re 245.100.000 lej, 2011-re 714.500.000 lej, 2012-re 575.800.000 lej, 2013-ra pedig 364.800.000 lej áll rendelkezésre.
Az e-Románia nemzeti stratégia célja az adófizető polgároknak és vállalkozásoknak az állami intézményekkel való kapcsolattartásának informatizálása révén történő állammodernizáció. Bruttó nemzeti össztermék (GDP) szintjén a közszolgáltatások informatizálásának hozzájárulása és várható hatásai 90 millió euróra tehetők 2010-re, a 2011-2013-as időszakra pedig 190 millió euróra.
Az e-Románia program hatásfokának mértéke az adófizető polgár ideje: mennyi időt tölt információszerzéssel, mennyi idő alatt szerzi be a szükséges dokumentumokat, és mekkora nehézséget okoz adóinak kifizetése.
Az e-Románia lehetővé teszi az adófizető polgár számára az egységes és sokrétű ügyintézést azáltal, hogy valamennyi kérdésére és igénylésére választ kaphat anélkül, hogy az illetékes hivatalhoz járulna. Az információk továbbítása az illetékes hivatalok között elektronikus formában történik, az adófizető polgárhoz pedig már egyenesen a válasz érkezik meg.
A program egyszerűbbé teszi az adók és illetékek befizetésének rendszerét, ezáltal visszaszorítva az adócsalás jelenségét. Ugyanakkor javul az állami intézmények és a magánvállalkozások közötti kommunikáció, az átláthatóság növelése pedig a feketemunka visszaszorítását eredményezi.(rmdsz.ro)
A megkérdezettek 5 százaléka vallotta be, hogy jelenlegi munkahelyét csúszópénz segítségével szerezte, az alanyoknak csupán a 0,4 százaléka számolt be arról, hogy visszautasításban volt része, amikor le akarta kenyerezni munkaadóját – derül ki a Kenőpénz – pró és kontra című felmérésből, amelyet a Jobsinro.ro készített. (szabadsag.ro)
Mint az emlékezetes, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) Elnöksége tavaly decemberben arra kérte Hiller István oktatási és kulturális minisztert, hogy az Egyesülés által kidolgozott Márai-program indítását addig ne engedélyezze, amíg az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) nem az előkészítő tárgyalásokon történt megállapodásoknak megfelelően kívánja működtetni.
A tárca vezetője idén januárban a szakmai nézeteltérések feloldására egyeztetésre hívta a két szervezet képviselőit, mert úgy vélte, hogy a programmal kapcsolatos ellentétek összebékíthetők. A szakmai egyeztetés eredményeképpen az Alap és az Egyesülés megállapodásra jutott a Márai-program vitatott kérdéseiben, melynek lezárásaként az NKA Bizottsági ülése február 15-én elfogadta a Márai-programot.
Hiller István elmondta, hogy a Márai-program egy hosszútávú, évenként megismétlődő program, amelynek célja, hogy a nezeti kultúrkincset őrizze és széles körben hozzáférhetővé tegye, hogy a fontos könyvek eljussanak a hazai és a határon túli könyvtárakba. A program kiemelt célja a magyar olvasáskultúra fejlesztése, kortárs szerzők széleskörű megismertetése.
A Márai-program elindítására az ad lehetőséget, hogy a Nemzeti Kulturális Alap idén január elsejétől új financiális bázisra került: az úgynevezett kulturális járulékok megszűntek, melynek helyébe az ötös lottó játékadójának 90 százaléka került. Remények szerint ennek következtében egy trendjében csökkenő NKA kölcségvetést egy folyamatában növekvő NKA költségvetés vált fel, s az NKA már 2010-ben is több pénzzel gazdálkodhat, mint 2009-ben. Mivel a Márai-program anyagi bázisát nem más területről szóló elvonások adják, az NKA jelenleg is működő kollégiumai sem kell, hogy bármiféle elvonásban részesüljenek. Magára a programra évenként egy milliárd forintot kívánnak fordítani - hangsúlyozta a miniszter.
A Márai-program 2010. évi prioritásai a következőek: klasszikus és kortárs szépirodalom, gyermek- és ifjúsági művek, a tudományos és szakkönyvek, valamint az ismeretterjesztő kiadványok és kézikönyvek. Az ezer címet tartalmazó ajánlati listán a szépirodalmi, gyemek- és ifjúsági könyvek 40%-kal, az összes többi kategória 60%-kal szerepelnek. A Márai-program kedvezményezettjei elsősorban és döntő módon a magyar szerzők művei. A listára csak magyarországi bejegyzésű, valamint határon túli magyar kiadók nevezhetik a kiadványaikat. Csak olyan könyvek kerülhetnek fel, amelyek esetében a kiadói árajánlat versenyképes, de legfeljebb a kiskereskedelmi ár 60%-a. Így a 2010. évi támogatásból, akár másfél millirád forint értékben juthathanak könyvekhez a könyvtárak.
Hogy az ezer címbe mely kötetek kerülnek, egy úgynevezett Márai Testület feladata lesz. A Testület 10 fős lesz, 2-2-2 főt a Nemzeti Kulturális Alap a témában érintett három szakmai kollégiuma (Könyvtári, Szépirodalmi, Ismeretterjesztő és Környezetkultúra), 2 főt az MKKE, további 1-1 főt a két legnagyobb írószervezet (Magyar Írószövetség, Szépírók Társasága) delegál. A Márai Testület vezetője a Könyvtári Szakmai Kollégium vezetője.
A kedvezményezett könyvtárak köre
Megyei könyvtárak és Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár20
Városi könyvtárak330
3000 főnél nagyobb községi könyvtárak177
Állami felsőoktatási könyvtárak11
Országos szakkönyvtárak7
Nyilvános egyházi könyvtárak19
Határon túli könyvtárak (Felvidék, Kárpátalja, Erdély,
Vajdaság, Horvátország, Szlovénia, Ausztria15
Összesen:579
A Márai-program egységes arculattal jelenik meg. A programok keretében megvásárolt könyvek mindegyikébe a könyvtárak kötelesek beilleszteni egy olyan matricát, bélyegzőt vagy ábrát, amely tájékoztatja az olvasót arról, hogy Márai-program keretében került beszerzésre a dokumentum.
Harsányi László kiemelte, hogy 1994 óta, amióta a Nemzeti Kulturális Alap létezik, a Márai-program a legnagyobb kulturális vállalkozása az NKA-nak. A program működtetéséhez négy szakmai kollégum együttműködésére van szükség (30-34 kurátor), ami rendkívül széléskörű összefogás jelent. Fontos feladatnak jelölte meg a Márai-program flexibilitásának a biztosítását, mert folyamatosan reagálni kell a könyvkiadói piac változásaira, illetve a könyvtári olvasóközönség igényeire. Ha a tapasztalatok úgy diktálják, akkor már az év második felében megváltoztatják azokat a paramétereket, amelyek kiigazításra szorulnak.
Az egy millirád forintból legalább 900 millió forintot fordítanak könyvek vásárlására és mintegy 100 millió forintot egyéb kiadásokra. Ennek az összegnek jelentős részét a promóció fogja kitenni. Az NKA számítása szerint ebben az évben 4000-5000 cím fog megjelenni, s az első körben ebből kell 1000 címet kiválasztani. Mivel a könyvtárak mintegy hárommilliárd forintot költenek könyvvásárlásra egy évben, az egy milliárd forint rendkvül jelentősen megnöveli az olvasói kínálatot a Márai-program említett műfajaiban
Harsányi László végül javasolta, hogy tárgyalják újra az MKKE-vel és a MASZRÉ-val az alkotói öszöndíjak támogatási rendszerét, hogy az világosabb és kiszámíthatóbb legyen a magyar írótársadalom számára.
Zentai Péter László történelmi jelentőségú lépésnek nevezte a Márai-program elindítását a magyar könyvkultúra szempontjából. Míg az elmúlt nyolc évben olyan léptékű kulturális támogatási rendszerek jöttek létre a filmművészetben, a színházművészetben, a zenei életben, amelyekről a kiadók, alkotók, fordítók, szerkesztők, könyvtárak, olvasók csak álmodhattak, a tiszta piaci viszonyok között működő magyar könyvkiadás, amely nagyságában, kulturális szereplői számában messzemenően a legnagyobb kulturális terület, eleddig nem részesült ilyen léptékű kulturális támogatásban a rendszerváltás óta - hangsúlyozta.
Elmondta, amikor javaslatot tettek a Márai-programra, úgy gondolták, a minőségi magyar könyvkiadás főként azon szereplőit kell támogatásban részesíteni, akik nehéz piaci körülmények között is az értéket választották és nemzetközi sikereket értek el. A program elindításával reményei szerint ez most hosszú távon megoldódik. Harsányi László véleményéhez hasonlóan ő is nagyon fontosnak tartotta, hogy szükség esetén mód legyen, akár már az év közben is a program kiigazítására. Végezetül kiemelte, hogy az MKKE maximálisan érdekelt egy, a jelenleginél nagyobb forrással megvalósuló ösztöndíj-program elindításában és szeretné, ha az olvasáskultúra fejlesztése is szervezettebb formát nyerne. (ÚKP)
Romániai viszonylatban az árak: egy húsvéti hétvége Barcarozsnyón eléri az 500 lejt, egy gyógyfürdőn 400-600 lej közötti összegért üdülhet az érdeklődő ugyanabban az időszakban. A romániai lakosok zöme azonban a küldföldön való kikapcsolódást részesíti előnyben. (realitatea.net)
Aki a vásáron vásárolja meg álmai házát, több ezer eurós kedvezményben részesülhet. Emellett az ingatlanfejlesztők kínálatukat minden zsebhez mérten alakították ki: a légkisebb lakásárak négyzetméterenként 390 euró, a legmagasabbak elérik a 2000 eurót.
Az ingatlanvásáron olyan kiálítót is jegyeztek, aki, több, mint 10 ezer euro diszkontot ad áraiból az első 15 vásárlónak.
A legolcsóbb lakás egy 31 ezer eurós garzon, a legolcsóbb kétszobás lakás ára 32 ezer euro. (realitatea.net)
2008-ban 93 liter volt az egy főre eső sörfogyasztás Romániában, tavaly a 2006-os esztendő szintjére esett vissza a fogyasztás, mintegy 81 literre fejenként.
A sörszövetség tagjai – Bergenbier, Heineken România, Romaqua Group, United Romanian Breweries és Ursus Breweries – összesen 105 millió eurót fektettek be az iparágba.
– Célunk az ágazat további fejlődése, meggyőződésünk, hogy hosszú távon jó irányba halad a romániai söripar – jelentette ki a sörszövetség elnöke, Jan Derck van Karnebeek.
A romániai fogyasztók előnyben részesítik a helyi márkákat, ezzel magyarázható az import kismértékű visszaesése. A szövetség szerint az import márkák nem érik el a piac 1 százalékát sem.
A fogyasztói szokások nem változtak a kiszerelés tekintetében sem a vizsgált egy éves időszakban: a sör 46,7 százaléka PET-palackokban kel el, 14,8 százaléka dobozos sör volt, 35,3 üvegbe volt palackozva.
A sörszövetség tagjainak összesen 6300 alkalmazottja van országszerte, az elmúlt hat évben pedig 1,3 milliárd euróval járultak hozzá az állami költségvetéshez.
A 2010. március 16—17. Között Brüsszelben zajlott konferencia elnöki tisztét Sharon Bowles, az EP gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke , valamint Jordi Vilajoana i Rovira, a spanyol szenátus pénzügyi és ipari bizottságának elnöke látta el. Az EP és a tagállamok parlamentjeinek gazdasági bizottságainak képviselői mellett az ülésen részt vet Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos is. Románia szenátusát Gyerkó László szenátor képviselte a munkálatokon.
Olli Rehn biztos felszólalásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt két év történései eltörölték az európai pénzügyi stabilitás megvalósításának terén az utóbbi húsz évben elért eredményeket. Ennek dacára van remény a fellendülésre – fogalmazott a biztos, hangsúlyozva, hogy a válságból való kilábalás és a válság utáni újjáépítés programjának kidolgozásán dolgoznak az unió szakintézményei, ennek eredménye kell legyen a tudáson, innováción, csúcstechnológián alapuló gazdasági stratégia, amely 2020-ig szabja meg a tennivalókat.
A biztos az uniós intézmények prioritásainak meghatározása mellett szállt síkra, hangsúlyozva, hogy ezen intézkedéseket támogatniuk kell a tagállamok kormányainak is.
Jurgen Stark, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja megelégedéssel állapította meg, hogy már látszanak a válságkezelő intézkedések első jelei, pár tagország gazdasága már felszálló ágon van. Hangsúlyozta azonban, hogy még nagyok a tagországok és a régiók közötti egyenlőtlenségek. Mint mondta, idén is folytatódik a pozitív irányú változás, de továbbra is megmaradnak a gazdasági egyenlőtlenségek.
Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az összehangolt intézkedések révén az Európai Unió elkerülte a gazdasági válság elmélyülését. Hangsúlyozta azonban, hogy a válság rávilágított az unió gyengeségeire is.
Gyerkó László megállapította: sajnos, gazdasági válságra volt szükség ahhoz, hogy az Európai Unió tagállamai ráébredjenek a pénzügyi és banki rendszer hiányosságaira. Ezért körvonalazódik, s körvonalazódott a konferencián is a 2020-ig terjedő stratégia kidolgozásának szükségessége – mondta – e stratégia pedig összehangolt monetáris és pénzügyi mechanizmusokat határoz meg a tagországok számára.
Günthner Tibor szenátor felszólalásában elmondta: a kezdeményezés kétélű, hiszen nagy könnyebbséget jelent majd a cégek számára, viszont egyben fennáll annak a kockázata is, hogy bizonyos pénzösszegek soha nem fognak befolyni a költségvetésbe, ezáltal kevesebb jut majd közalkalmazotti fizetésekre.
A másik, nagy vitát kiváltó tervezet az Electrica által kezdeményezett kisajátítások gyorsabbá, egyszerűbbé tétele volt: az elképzelés értelmében az áramszolgáltató az önkormányzatok véleményének kikérése, valamint a lakossági érdekek figyelembe vétele nélkül könnyen kisajátíthatott volna a villamoshálózat bővítéséhez szükséges földterületeket. A Szatmár megyei szenátor felszólalásában nyolcvankilenc előtti időket idéző indítványnak nevezte az elképzelést. — A szolgáltatót abszolút előnyös helyzetbe hozta volna a törvény, viszont lehetőséget adott volna számára arra, hogy saját kénye-kedve szerint sajátíthasson ki területeket. A tulajdonosnak megmaradt volna a per lehetősége, de a területet hiába igényelte volna vissza: csak kártérítés jár volna neki. Ezt a dolgot alkotmányellenesnek tartom-mondta. A Szenátus elutasította a nevezett indítványt. (rmdsz.ro)
Program tevékenységét elemző országos konferencián.
A helyi hatóságok idejében felismerték a Környezetvédelmi Operatív Program nyújtotta lehetőségeket, így a szaktárcának a kedvezményekkel már 2008-2009 között 1,4 milliárd euró értékben sikerült környezetvédelmi terveket leszerződtetnie. Reményeink szerint 2010 végéig további 2,6 milliárd euró értékben fogunk szerződéseket kötni – hangsúlyozta Borbély László.
A Környezetvédelmi Operatív Program keretében a helyi hatóságok, illetve a nem kormányzati szervek 2013-ig vezetékes víz-, valamint csatornarendszer kiépítését, EU-konform hulladéktelepek kiépítését, hőközpontok, kazánházak modernizálását, a biodiverzitás megőrzését, valamint hathatós árvízvédelmi tervek alapján hívhatnak le vissza nem térítendő uniós forrásokat.
A Környezetvédelmi Operatív Programban eddig 70 terv felel meg a pályázati kiírásoknak. A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium eddig 11 vízrendszer, illetve csatornahálózat kiépítését, 4 uniós előírásoknak megfelelő hulladéktároló megépítését, egy hőközpont modernizálását és 17 biodiverzitás megőrzését szorgalmazó tervet szerződtetett le – jelentette be Borbély László.
A miniszter véleménye szerint a központi és a helyi hatóságokat nem csak a Víz Napján kellene érdekelje a víz minősége, hanem az év bármelyik napján prioritásként kellene kezeljék a települések vezetékes vízrendszerének a kiépítését. Ha a városi települések több mint 92 %-a rendelkezik vezetékes vízrendszerrel, ez nem érvényes a falusi településekre: a vidéken lakó polgárok alig 33 %- a iszik vezetékes vizet – emelte ki a környezetvédelmi miniszter.
Egy másik terület, ahol Romániának lemaradásai vannak, az a nem EU-konform hulladéktelepek megépítése. Eddig 139, az Európai Unió elvárásait nem teljesítő szeméttelepet zártunk be, 2010 végéig további 101 ilyen telepet kell bezárnunk – hangsúlyozta a miniszter. (rmdsz.ro)
Ezzel párhuzamosan a járművek gyártói 4079 új autót értékesítettek úgy, hogy felhasználhatták a lecserélt környezetszennyező gépkocsik után kapott értékjegyeket. Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter szerint az eladott több mint 4 ezer autónak mintegy 65 százaléka romániai gyártású.
Pénteken elindították a roncstraktor programot is. A roncsautó-programhoz hasonlóan a lecserélt régi traktorért értékjegyet kapnak a gazdák, amit új jármű megvásárlására használhatnak fel. Egy lecserélt régi traktorért járó értékjegy 17 ezer lejnek (mintegy 4 ezer euró) felel meg. A program finanszírozására 100 millió lejt (23 millió eurót) különített el a román kormány. (erdon.ro)
A résztvevők egybehangzó véleménye szerint idén az építkezők a túlélésre kell berendezkedjenek – az állam feléjük felhalmozott adósságállománya tekintetében pedig születtek javaslatok és ígéretek is.
A sok és érdekes problémafelvetésből egyet ragadnék ki. Elsőként Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, majd Korodi Attila parlamenti képviselő fogalmazta meg a vállalkozói lobbi összefogásának szükségességét, illetve konkrét javaslatot is tettek erre a vállalkozóknak.
A kerekasztal-beszélgetéseknek (hiszen ez csak az első volt egy hosszú sorozatból) eleve az volt a célja, hogy elősegítse a vállalkozók lobbicsoporttá szervezését. Egyenként mindegyik vállalkozó rendelkezik egy bizonyos lobbierővel, ám közösen sokkal többre mennének az ágazat sajátos problémáinak megoldásában – ami természetesen nem a piaci versenyhelyzet feloldását jelentené. Nagyobb munkálatok esetében például a megye vállalkozásai csak akkor lehetnek sikeresek, ha együtt, társulva jelentkeznek a kivitelezési tárgyalásokra. Ugyanakkor a különböző tervekről, a munkálatok finanszírozási lehetőségeiről akkor kaphatnak tiszta képet, ha az adott intézményekkel rendszeresített kapcsolatuk van.
Magyarán: a vállalkozók információigényét és a velük való kapcsolattartást minél rendszerszerűbben kell megoldani. Ezt a folyamatot a vállalkozók azzal segíthetik elő – hangzott el a megbeszélésen –, ha minél szervezettebb csoportokhoz folyamodnak információért. Természetesen a másik oldalról is lépéseket kell tenni ennek irányába, és átfogó adatbázist kell létrehozni annak érdekében, hogy a vállalkozók az egyes tervekről, kiírásokról, készülő munkálatokról könnyen és minél több információt szerezhessenek, illetve a vállalkozók problémáit megoldandó lobbitevékenység a lehető legösszehangoltabb legyen, ne egyéni próbálkozásokra korlátozódjon, mint jelenleg.
Erre biztatta Borboly Csaba és Korodi Attila a jelenlévő vállalkozókat, de ez az üzenet – amit konkrét lépések kell kövessenek – el kell jusson a többi vállalkozóhoz is.
Hargita megyében a legnagyobb rendszer, és struktúrájából adódóan a legjobb szervezettséggel bíró egység a megyei tanács. Ezért nézetem szerint a megyei tanács kellene megszervezze a lobbi összefogását, a helyi vállalkozók Bukarestben való képviseletét (például rengeteg, most zajló építkezési munkálat esetében a felgyűlt hátralékok kifizetésére bukaresti döntések szükségesek). És a vállalkozók is ezzel az intézménnyel kellene minél szorosabb és rendszeresebb kapcsolatot tartsanak, átengedve a tanácsnak a bukaresti magyar tisztségviselőkkel való kapcsolattartás adminisztratív feladatát. Így sokkal könnyebben menne a számonkérés, és a célok elérése jóval hatékonyabb lehetne – mert nem egy ember próbálna elintézni valamit esetlegesen, hanem a feladat minden vonatkozó szintre egyszerre, egy forrásból jutna el. (Isán István Csongor / honline.ro)
Agrárkörnyezeti kifizetések
A nemzeti vidékfejlesztési tervben pályázatként szerepelnek a 214-es fejezetben, és a szakminisztérium 2010-re összesen 186 millió eurót szán erre. A ,,hátrányos hegyvidéki övezeti" (50 euró a mezőgazdasági területek hektárjára) támogatásokon kívül a kifizetések keretében a ,,magas természeti értékű gyepek" hektárjára további 124 eurós támogatás igényelhető, ha pedig a kaszálókon a munkálatokat hagyományosan, kézzel végzik (pl. kaszálás, szénaforgatás), további 58 euró pályázható meg. A madárvédelem szempontjából előírt feltételek betartásával a kijelölt helyeken 209 euró jár hektáronként. A gyep megnevezés alatt a legelők és kaszálók összessége értendő.
A területalapú támogatások kérésének benyújtásakor a háromszéki gazdálkodóknak jelezniük kell a támogatásokat, megjelölve az igényelt támogatási ,,csomag" számát. A kéréseken az 1-es számú csomag a magas természeti értékű gyepeket, a 2-es a hagyományos gazdálkodást, a 3-as pedig a harismadárra járó támogatást jelenti.
Zöldkultúrák támogatása
Bár a támogatásra jogosult technológiát mifelénk nagyon kevesen alkalmazzák, az unió nagyobb múltra visszatekintő országaiban széles körben elterjedt. A ,,zöldkultúrák" támogatásáról van szó, amikor is az ősszel vetett valamely gyorsan fejlődő növényt (pl. repcét, takarmányrozsot) tavasszal a talajba beleforgatva zöldtrágyázásként használjuk. A zöldtrágyázásnál is be kell tartani néhány kötelező feltételt: a gazdaság összterületének legfeljebb nyolcvan százalékán szabad alkalmazni, a kultúrát szeptember végéig kell elvetni, tilos vegyszerek és műtrágya használata, a zöldtömeget március végéig kell beleszántani, beleforgatni a talajba, a tavaszi munkálatok elkezdése előtt. Ez a támogatási forma 130 eurót jelent hektáronként.
A feltételrendszer
A területalapú támogatások alkalmazására vonatkozó rendeletek tartalmazzák a betartandó kötelezettségeket is. Ezek a ,,jó mezőgazdasági és környezeti feltételek" meghatározást viselik. A feltételeket a gazdálkodónak az összes parcelláján be kell tartania, függetlenül attól, hogy nem jár rá területalapú támogatás (pl. a 30 árnál kisebb vagy a pihentetett területeken is). A kifizetési ügynökség szakemberei terepen ellenőrzik majd ezek betartását, és ha az igénylő nem tesz eleget a feltételeknek, az a támogatás csökkentését, végső esetben a támogatások kifizetésének leállítását is maga után vonhatja.
A 30-as számú szakminiszteri rendelet a feltételeket öt csoportba sorolja. Az első: szabványok a talajlemosódás, erózió megelőzésére. Itt három feltételt kell teljesíteni: a téli időszakra a szántóföldet őszi kultúrákkal kell bevetni, vagy engedélyezett a gazdaság összterülete húsz százalékának műveletlenül hagyása, a 12 százaléknál nagyobb dőlésszögű parcellákon a kapásnövények esetében a kapálást a szintgörbék mentén kell végezni, meg kell őrizni a 2007. január elsejei teraszosításokat. A második szabványcsomag a talaj tápanyagtartalmának optimális szinten tartását feltételezi. Ez esetben a napraforgót nem szabad egymást követő években ugyanabban a parcellában művelni, tilos a szántóföldön, tarlón a növénymaradványok égetése. A harmadik csomag a talajszerkezet megtartását hivatott elősegíteni, egyetlen feltétellel: tilos szántani túlzott talajnedvesség esetén. A negyedik csomag a mezőgazdasági területek minimális karbantartását szabályozza. Itt több feltételt kell teljesíteni: kötelező a természetes gyepek karbantartása megfelelő állatlétszám legeltetése révén, legalább egyszer évente kaszálni kell a gyepet, tilos az elszáradt növényzet égetése az állandó gyepterületeken, tilos az egyedülálló fák vagy facsoportok kivágása, nem utolsósorban pedig meg kell előzni a nemkívánatos növényzet (gyomnövényzet, fás szárú növények) megtelepedését a mezőgazdasági területeken. Az utolsó betartandó szabálycsoport a vízfogyasztásra és a vízminőség megőrzésére vonatkozik: kötelező az öntözésre érvényes törvényes rendeletek betartása.(Háromszék)
Ötvös Mózes, a Romániai Szarvasmarha-tenyésztők Országos Egyesülete háromszéki fiókjának elnöke lapunknak elmondta: több alkalommal kénytelenek voltak minisztériumi szinten is sürgetni a hitelfelvételek procedúrájának beindítását. A tavalyi év utolsó negyedére szóló hitelekhez eddig nem férhettek hozzá a gazdák. „Fontosnak tartom, hogy valamennyi érdekelt gazda minél hamarabb jelentkezzék az ügynökségnél, mert az a biztos, ami zsebben van — jelezte Ötvös. — A kifizetések beindítása mellett a szaktárcánál azt is szorgalmaztam, hogy az uniós előírások dacára a tejtermelőknek is biztosítsák a 2011-ig tartó átmeneti periódust, akárcsak a tejfeldolgozók esetében."
Orosz Emma, az APIA Kovászna megyei kirendeltsége hitelkéréseket elbíráló osztályának vezetője elmondta: eddig harminchárom gazda jelentkezett az ügynökségnél a garanciairatokért. Az eljárás a következő: a kedvező kéréselbírálásban részesült személy banki kivonatot kér attól a pénzintézettől, melynél a számláját vezeti. A kivonatot és személyazonossági igazolványának fénymásolatát bemutatja az ügynökségnél, ahol kézhez kapja a hitelezési kérelem alapján jóváhagyott összegre szóló garancialevelet. Ennek birtokában kell visszamennie a bankhoz, ahol elindíthatja a hitelezési folyamatot. Az APIA-nál az ügyintézés röpke negyedórát vesz igénybe.
Orosz Emma arról is tájékoztatott, hogy zajlanak az ügynökség vezetői és a bankok képviselői közötti tárgyalások a garantálási periódus bővítéséről. A március 31-i határidő ugyanis tarthatatlan, a hónap végéig biztosan nem tudnak eleget tenni valamennyi kérelemnek. (Háromszék)
Az előpataki, bodoki, bibarcfalvi, illetve a kovásznai forrásvíz szénsavas és sima változatának begyűjtését, valamint az ismertető anyag egy részének összeállítását Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megye Turizmusáért nevű Egyesület közreműködésével vállalta készségesen. A kiállítás egyik színfoltja a „Kovászna megye borvizei címkékben" című összeállítás.
A képviselő tavalyi, hagyományteremtő kezdeményezése az angol nyelvű szórólapok és a főleg Hargita megyei vizek kóstoltatása révén általános jellegű információt adott a jellegzetes székely termékekről, az erdélyi vízkultúráról, valamint Székelyföld ásványvizes vidékeinek szépségeiről.
Idén az érdeklődők kizárólag Kovászna megyei vizeket kóstolhattak. A rendelkezésükre álló dokumentáció is főleg ezen megye borvizeinek leírását tartalmazza. A „Seklerland, the Land of Mineral Waters", azaz 'Székelyföld- borvízföld' nevű képes kiadvány mégis általában a székely ásványvizek összetételét, az ásványvíz mindennapi használatának kultúráját részletezte. Ebből a székely közkincsből fejlesztették ki a Kovászna módszert. A megye turisztikai nevezetességeit, a helyi történelmet és kultúrát, az ásványvizeket és a gasztronómiát anekdotikus közvetlenséggel mutatta be az a képes térkép is, melynek megjelentetését Sógor Csaba képviselői alapjából támogatta.
– Ásványvizeinkre méltán vagyunk büszkék: minőségük révén, e területen legalábbis, az európai élvonalban érezhetjük magunkat. A víz kérdése fontos politikai tét – Erdélynek, a Székelyföldnek ebben nyílt lehetősége, nagy jövője van – fejtette ki Sógor Csaba az esemény megnyitóján. (Sógor Csaba EP-képviselő sajtóirodája)
A kamatláb aránya a szerződés teljes ideje alatt negyedéveként változik, a ROBOR-alapkamat alakulásának függvényében (a romániai bankpiacon kért kölcsönök kamatlába) vagy az EURIBOR (az eurózónában a bankpiacon kért kamatláb) alakulásának függvényében háromhavonta, január, április, július és október elsején. A bank által alkalmazott állandó hozzáadott érték 1,9 százalékpont a lejben felvett hitelekre, 4 százalékpont a valutahitelekre — tájékoztat a Mediafax. (3szek.ro)
A munkások március 15-én kapták kézhez az elbocsátásukról szóló hivatalos értesítést. Az alkalmazottak egy része még bejár a gyárba, ahol az exportból visszautasított nadrágokon végzik el a szükséges javításokat. A Seconf Rt.-nél csak a tizenöt kapus maradt szolgálatban.(3szek.ro)
A megyei fogyasztóvédelmi hivatal összesítése szerint 2009-ben 2,5 millió lej értékű árumennyiség forgalmazása volt kifogásolható térségünkben, ebből 11 375 lej értékű, emberi felhasználásra szánt terméket végleg visszavontak. Négy ízben laboratóriumi vizsgálatot is végeztettek, és 19 alkalommal szerveztek tanácsadást az érdekelt cégeknek. Egyéni panasz egy év alatt 217 futott be, a jelentés szerint mindegyiket megoldották. A leggyakoribb szabálysértés a helyes és pontos tájékoztatás elmulasztása, az élelmiszerek hiányos címkézése, lejárt szavatossága, az egységár és a román fordítás lespórlása; tartós használati cikkek esetében a szerelési-karbantartási útmutató és a garancialevél szokott elmaradni, és a cég bejegyzési számát és órarendjét sem mindenki függeszti ki az előírásoknak megfelelően. A 2009-ben megyénkben behajtott fogyasztóvédelmi bírságok összege 628 100 lej. .(3szek.ro)
Nagy Lajos sajtótájékoztatóján kifejtette: néhány éve Háromszéken mintegy 7000 személynek adott munkát ez az ágazat, mára csak 3000-en dolgoznak a nadrággyárakban, mivel azok nagyrésze fel kellett számolja a második váltását. Ennek oka a gazdasági válság, illetve a nagy adóterhek,vázolta fel Nagy Lajos, aki szerint minden hozzájárulást összeszámolva mintegy 50 százalékra rúg a vállalkozók adóterhe. Emellett megszűnt a térség nagy vonzereje, az, hogy a 90-es években az ágazati átlagbér 30 euró volt, ma már 300 eurós fizetést kell adni. Nagy Lajos szerint a vállalkozóknak ma már se kedve se pénze nincs a befektetésekhez, amelyek megmenthetnék a nadrággyárakat. Szerinte szükség lenne a kormány valós válságkezelő intézkedésére, adóteher csökkentésekre illetve kiutat jelentene az, ha a nadrággyárak saját ruhamárkákat gyártanának, és azokat magas minőségben, és nagy választékban állítanák elő, mert ma ezt lehet külföldön értékesíteni, mondta Nagy Lajos. (mvr)
A Kolozs megyei Egészségügyi Biztosító sajtószóvivője Crina Grozav elmondta, a 2006 óta hatályban lévő törvény alkalmazása végett minden szabadfoglalkozásúként nyilvántartásban szereplő személyt ellenőríznek, az adósokkal szemben, ha a felszólítás ellenére sem fizetnek, kényszervégrehajtást alkalmaznak. A biztosító felkéri az érintetteket, egy hónapon belül keressék fel az intézményt. (Kolozsvári Rádió)
Csupán márciusban legalább háromszor hallottunk üzemanyag-árdrágításról: március 9-én az OMV Petrom, március 10-én a Rompetrol, március 18-án ismét az OMV Petrom 6–6 banival emelte üzemanyagainak literenkénti árát. Kolozsváron a minimális árszintek meghaladják az 1 eurót: a Petromnál az ólommentes benzin 4,43 lej/liter, a MOL-nál a klasszikus benzin 4,35 lej/liter, a Lukoilnál a 95-ös oktánszámú benzin 4,36 lej/liter, az OMV-nél az ólommentes gázolaj 3,94 lej/liter, a Rompetrolnál a gázolaj 3,55 lej/liter stb.
Ferencz Szabolcs, a Mol Románia vezérigazgatója a Transindexnek a napokban azt nyilatkozta, hogy 2010 elején főleg a lej leértékelődése és a jövedéki adók növelése drágított. Hozzátette: az üzemanyag ára csak közvetett módon függ a kőolaj nemzetközi piacon jegyzett hordónkénti árfolyamától. A kőolajtermékek árai a szállítás, raktározás és disztribúció költségeinek beszámításával alakulnak ki, és függnek a valuta-keresztárfolyamoktól, valamint a jövedéki adó és az általános forgalmi adó szintjétől. Rövidtávon a termékárakat a régiós kereslet és kínálat változásai, a finomítói kihasználtság fokozatai, a régión kívüli exportlehetőségek határozzák meg. A Föld kőolajkínálata rendkívül rugalmatlan, ezért a kereslet bármely csekély változása is lényeges árváltozáshoz vezet – mondta –, a globális kereslet változásai viszont rendkívül kiszámíthatatlanok.
Az utóbbi napok drágulásai kapcsán lapunknak Felméri Erzsébet, a MOL Románia PR-koordinátora, cége belső szabályzatára hivatkozva, nem adott semmiféle felvilágosítást termékeik árváltozásáról, annak indokairól és várható kilátásairól.
A hazai üzemanyagpiacon lévő benzinfajták legdrágábbja jelenleg 5 lej feletti áron kapható, a további benzinfajták töltőállomástól függően 4,26–4,63 lej közötti áron mozognak, és a gázolaj ára is helyenként meghaladja a 4,50 lejes literenkénti árat. Az év első drágításának még elfogadható a magyarázata: az illetékek 436 euróról 452 euróra nőttek tonnánként, ugyanakkor január elsejétől új, 14,5%-kal magasabb lej/euró árfolyamon számolják annak értékét. Az ezt követő drágítások abból adódnak, hogy a barill árát dollárban számolják, és a dollár folyamatosan erősödik a lejjel szemben. Ez a magyarázata annak, hogy jelenleg lejben számolva drágább a benzin, mint akkor, amikor világviszonylatban a legmagasabb volt a petróleum ára.
Még mindig olcsóbb, mint máshol
Az idei folyamatos drágítások ellenére Romániában még mindig olcsóbb a benzin (1,016 euró/liter március elsején), mint az EU-tagállamok nagy részében – csupán Ciprusban (0,961 euró) és Bulgáriában (0,984) olcsóbb. Március elsején egyébként a benzin EU-s átlagára 1,274 euró volt, míg például Magyarországon 1,205, Ausztriában 1,128, Németországban 1,338, Franciaországban 1,334 euró, a legtöbbet pedig Hollandiában (1,467 euró) kellett fizetni érte.
A jelenlegi hazai helyzettel kapcsolatosan a Romániai Üzletemberek Egyesülete (AOAR) sajtónyilatkozatban tiltakozott. Szerintük indokolatlan az áremelés akkor, amikor a hazai kitermelési ár két éve változatlanul 78–80 USD/barell, miközben nemzetközi viszonylatban az aktuális ár 20 USD/barell, és a mostani hazai árak 55%-át a luxusadó teszi ki. Az AOAR indokolatlannak tartja a Versenytanács hallgatását ebben a kérdésben, amikor az üzemanyag forgalmazók közötti kartelljellegű pótadózás bevezetésének a gyanúja merül fel.
Neményi Nándor József, a Versenytanács tagja, az üzemanyagok drágulásával kapcsolatban lapunknak azt nyilatkozta, hogy testületének nincs beleszólása az árak alakításába, minden mozgást a szabadpiaci törvények diktálnak. Ő személyesen is találkozott „elrugaszkodott” kiskereskedelmi árakkal, és nemcsak az üzemanyagok terén. Viszont a magántulajdonú kereskedelmi társaságok maguk szabják meg áraikat a kereslet-kínálat alakulásának alapján, akár a csillagos ég magasságáig. Ha kiderülne, hogy az üzemanyagokat forgalmazó vállalatok között valamiféle összehangolt áremelés, titkos megegyezés jött létre, akkor a Versenytanács feladata lenne kivizsgálni a kérdést, és körülbelül másfél-két év alatt döntést kell hoznia. Addig azonban nincs mit tenni. „A rossz piacgazdaság rosszabb, mint a puha diktatúra” – összegzett Neményi. (szabadsag.ro)
Kelemen Hunor miniszter megtiszteltetésnek tartja, hogy az általa vezetett tárca partnere lehet egy olyan kezdeményezésnek, amely a megyei, községi és falusi könyvtárak korszerűsítésére irányul. „Huszonnégy megyei könyvtár csatlakozik ezúttal a Biblionet Programhoz, de jelen vannak itt azon könyvtárak igazgatói is, amelyek már gyakorlatba ültették ezt a programot, és akik beszámolhatnak a folyamat sikereiről” - jelentette ki a miniszter, hozzátéve: reméli, a központi közigazgatás támogatása mellett a helyi önkormányzatok segítségére is számíthat a Biblionet Program, amely országos szinten példaértékű kezdeményezés.
Paul Andre Baran, a Biblionet Program igazgatója elmondta, a következő lépés az volna, hogy a minisztériummal közösen rábírja azt az öt megyei könyvtárat, amely még nem pályázott, hogy csatlakozzon a programhoz. „A könyvtár mindenkié, ezért közös erőfeszítést kell tennünk arra, hogy színvonalas szolgáltatásokat ajánljuk a könyvtárlátogatóknak” - mondta Paul Andre Baran a program jövőjével kapcsolatos elvárásként.
Kelemen Hunor a sajtótájékoztatón ismertette egy, a 2009-es év második felében készült felmérés eredményeit, a gazdasági válság kulturális szektorra tett hatásáról. A felmérés hazai szinten elsőként mutatja be, milyen változtatásokra késztette a válság a kulturális téren tevékenykedő közintézményeket, magánvállalkozásokat és non-profit szervezeteket. Ugyanakkor az adatok arra is rávilágítanak, milyen stratégiákat alkalmaz a kulturális szektor a krízis hatásainak enyhítésére, semlegesítésére. „A felmérés a minisztérium közép és hosszú távú stratégiájának kidolgozásában is segítségünkre lesz, hiszen a válság hatásainak bemutatása mellett a kultúra szerepét is meghatározza és utat mutat a területre vonatkozó közpolitika kialakításában” - jelentette ki Kelemen Hunor.
Liviu Chelcea, a felmérés vezetője elmondta, a romániai és a nemzetközi adatok hasonló jelenségekre világítanak rá. A felmérés szerint a kulturális szolgáltatók bíznak a következő időszak gazdasági helyzetének stabilizálódásában és vannak saját stratégiáik a válság hatásainak enyhítésére. Chelcea szerint a bizonyos területeken tapasztalható, eltérő válságelemek mellett vannak általánosak is: ilyen a közvetlen népszerűsítés választása a sajtóbeli reklám helyett, a finanszírozási alapok csökkenése miatt felvett bankhitelek gyakorisága, valamint a minőség és ár viszonyának javulása a kulturális termékek esetében.
Ez a jelenleg kiépülőben lévő szálláshely- és vendéglátóhely hálózaton alapulna, de komoly infrastrukturális beruházásokat és hozzáadott értékű szolgáltatásokat kell hozzárendelni. Erről a képviselő a székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége által szervezett Húsvéti Turisztikai Kiállításon és Konferencián A Székelyföld, mint európai turisztikai célpont című előadásában beszélt pénteken délután (2010. március 26). A konferenciát Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere nyitott meg, előadást tartott Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Antal István képviselő is.
Winkler azt javasolta a jelenlévő önkormányzati vezetőknek, vállalkozóknak és turisztikai szakembereknek, hogy a stratégia kidolgozása és a székelyföldi turizmus kibontakozása érdekében hozzanak létre ágazati klasztert. A számos európai országban sikeresen működő vállalkozói modell azt jelenti, hogy egy bizonyos gazdasági ágazatban érdekelt valamennyi fél helyi egyesületbe tömörül és a továbbiakban együtt dolgoznak a kitűzött célok elérése érdekében. Előadásában Winkler Gyula ismertette az Európai Unió turisztikával kapcsolatos kezdeményezéseit, külön kitérve az EDEN európai célpont programra, amelynek keretében nemzeti pályázat alapján az Európai Bizottság évente kiemelt turisztikai célpontokat nevez meg a tagállamokban. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben a Székelyföld is felkerül az EU turisztikai térképére.
A képviselő ugyanakkor beszámolt a készülő Európa 2020 stratégia jellemzőiről és célkitűzéseiről és felhívta a vállalkozók figyelmét arra, hogy a stratégia, különböző összetevői révén a jövőben pályázati lehetőségek jelennek meg. A hallgatóság figyelmébe ajánlotta ugyanakkor a kutatásban és fejlesztésben, valamint a digitális tartalmakban rejlő lehetőségeket, hiszen ezek a platformok kiemelt támogatást fognak élvezni a következő uniós programokban.
A székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége által szervezett Húsvéti Turisztikai Kiállítás megnyitójára a székelyudvarhelyi Septimia Wellness-Spa-Hotel sport- és szabadidőközpontban került sor. A kiállításon hagyományos és házi termékeket, turisztikai ajánlatokat kínálnak, valamint kézművesek és népművészeti tárgyak készítői vesznek részt. Ezt követte a turisztikai témakörű konferencia. A rendezvény társszervezői a HERR TRAVEL utazási iroda, a Turisztikai Programok Fejlesztéséért Egyesület és a Tourinfo információs iroda. (Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája)
„A vásárlókban fontos tudatosítani, hogy a helyi termékek egészségesebbek. Azért is dolgozunk, hogy minél több helyi és hagyományos termék kerüljön az üzletláncok polcaira itthon és külföldön egyaránt” – jelentette ki péntek délelőtti megnyitóbeszédében Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke gratulált a szervezőknek, így Márton Istvánnak, a megyei önkormányzat keretében megalakult Hargita Megyei Mezőgazdasági Kamara igazgatójának is, aki sokat tett a helyi termékek népszerűsítéséért a megyei tanács vidékfejlesztési osztályának vezetőjeként.
A Hagyományos és Helyi Termékek Tavaszi Vásárát második alkalommal rendezték meg Csíkszeredában. Az eseményt A hagyományos székely termékek népszerűsítése című programja keretében szervezi Hargita Megye Tanácsának vidékfejlesztési osztálya, Csíkszereda polgármesteri hivatalával közösen. A vásáron be lehet szerezni a húsvéti finomságokat is; a hagyományos házikolbászon, sonkán, sajton és péktermékeken kívül kapható zöldség, gyümölcs, méhészeti termékek, erdei gyümölcsből készült szörpök, lekvárok, befőttek, hímes tojás, de nem hiányoznak majd vidékünk hagyományos kézművestermékei sem.
A Petrom mintegy 3,5%-kal emelné törzstőkéjét, ezt 2 milliárd új részvény kibocsátásával kívánják megvalóüsítani. Az állami részesedés 20%, így 416 milló újabb részvényt kap az állam, 10 millió euró értékben.
A 2005—2008 közötti időszakban az állam 2700 hektár földterületet adott át a Petromnak.
A törzstőkemelés jegyzési időszaka 2010 június 28-án kezdődik és egy hónapig tart.
A Petrom a legnagyobb romániai cég, tavalyi nettó profitja 1,3 milliárd lej volt, 34%-kal több, mint egy évvel korábban. (The Monney Channel)
Három évvel uniós csatlakozása után, Románia továbbra is egzotikus ország, legalábbis gazdasági szempontból: egy főre eső GDP-je olyan alacsony, hogy még afrikai viszonylatban sem számítana fejlett országnak, s kedvező változásra a közeljövőben nem lehet számítani.
A Nemzetközi Valutaalap adati szerint Botswanában az egy főre eső GDP 13 400 dollár, 1700 dollárral több, mint Romániában.
Egy másik afrikai állam, Gabon egy főre eső GDP-je 14 421, mintegy 2000 dollárral több, mint Romániában. A felsorolást Mauritiusszal lehetne folytatni: itt 600 dollárral magasabb az egy főre eső GDP.
Nemcsak afrikai országok előzik meg Romániát ezen a térem, világszerte 67 állam van, amelyben naagyobb az egy főre eső bruttó hazai termék, köztük a szomszédos Bulgária. Évi 1,3 százalékos gazdasági növekedésével pedig esélye sincs, hogy behozza a lemaradást. (realitatea.net)
Az adóhivatal a legnagyobb romániai bolt. Minden termék csökentett áron kapható, a kínálat pedig nagyon széles skálán mozog: a luxusautóktól az istállóig és az inggombig minden kapható.
Az adóhivatal által szervezett árveréseken országszerte lehet Dacia 1310-es személygépkocsit vásárolni már 600 lejtől, de nagy a kínálat import autókból is. Egy Ford Fiesta vagy egy Audi kb. 4 ezer euróba kerül, s egy Mercedes S500-ért sem kérnek többet, mint 15 ezer eurót.
Botoşani-ban pl. 180 lejért kínálják a mobiltelefonok darabját, Bihar megyében pedig 1400 lejért a motoros láncfűrészt. Argeş megyében 61 ezer lejt kérnek egy istállóért, az pedig Buzău megyében 82 ezer lejért beszerezhető állatokkal népesíthetjük be.
Aki pedig házát szeretné bebútorozni,a Suceava Megyei adóhivatalban szerezhet be egy ebédlő- és egy hálószobabútort csekély 5 ezer lejért. (realitatea.net)
A találkozón, a mintegy 150 polgármester mellett jelen voltak az RMDSZ vezetői, megyei, területi szervezeteinek elnökei, megyei tanácselnökei és alelnökei, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) tagjai, valamint kormányzati tisztségviselői. A rendezvény célja a Szövetség polgármestereinek tájékoztatása a kormányprogramba foglalt decentralizációs folyamatokról, továbbá az, hogy az önkormányzati tisztségviselők fogalmazzák meg véleményeiket ebben a rendkívül fontos témakörben.
Politikai helyzetelemzésében a szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ különös helyzetben vállalkozott a kormányzásra, hiszen „menet közben kellett felszállniuk a vonatra”, és el kellett fogadni már előzőleg meghozott döntéseket, de az RMDSZ miniszterei ilyen körülmények közepette is nagyon jó munkát végeztek.
Kifejtette: az RMDSZ nemcsak működtetésre, hanem a változásra, refomra, modernizációra, az átalakításra vállalkozott, és ez a két célt egymást kiegészítőnek, egyidejűnek tekinti. Kifejtette: a Szövetség nem fogadja el azt, hogy – bár az prognózisok szerint csupán egy százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani az idén – leálljanak a helyi önkormányzatok által elindított fejlesztések, beruházások. – A nagy feladat az lesz, hogy megtaláljuk a forrásokat az infrastrukturális fejlesztések, a vállalkozás-serkentő intézkedések folytatására. Ha ugyanis az ország ki akar lábalni a gazdasági válságból, akkor azt csak megszorító intézkedésekkel nem tudja megtenni, hiszen ennek nincs gazdaságélénkítő hatása. Ezért nem értettünk egyet az adók növelésével, nem értünk egyet azzal, hogy egyetlen kilométer autópálya sem épül az idén – hangsúlyozta.
Kiemelte: a jelenlegi időszak nagy kihívása, nagy feladata a decentralizáció. – Közös célunk, feladatunk, hogy megvalósítsuk a közigazgatás mélyreható reformját, és ezáltal eszközöket adjunk az önkormányzatok kezébe, hogy a közösségekért cselekedni tudjanak – mondta az elnök, aki szerint beérett néhány fontos decentralizációs döntés, amellyel sikerülhet ugrásszerű változást elérni: az egészségügyben és az oktatásban sikerülhet kikényszeríteni a decentralizációt, melynek eredményeként a kórházak, az egészségügyi intézmények és az iskolák is az önkormányzatok hatáskörébe kerülnek. Ez a megnövekvő hatáskör és anyagi kiadás pillanatnyilag nagy nehézségeket jelenthet az önkormányzatoknak, erről a lépésről azonban nem szabad lemondani, hiszen ezáltal válik lehetővé, hogy a helyi közösségek beleszólhassanak ezen intézmények működésébe – mutatott rá.
Az oktatási törvény kisebbségi vonatkozásairól szólva jelentős eredménynek nevezte, hogya tervezet lehetővé teszi a történelem és földrajz magyar nyelven történő oktatását, a román nyelv tanítását sajátos tanterv szerint, beleértve az érettségit is, de nagyobb lesz a fejkvóta a magyar diákok és egyetemisták esetében is.
Az alkotmánymódosítással kapcsolatban elmondta, a bukaresti kormánynak kötelessége volt a parlament karcsúsításáról tartott népszavazás eredménye alapján alkotmánymódosítást kezdeményezni, ez azonban nem azt jelenti, hogy az RMDSZ egyetértene a tervezetben foglalt minden intézkedéssel. Az RMDSZ nem értett egyet a referendummal, és nem fogadja el az egykamarás parlamenti rendszer bevezetését, ugyanakkor egyetért azzal, hogy a jelenlegi rendszert alapjaiban kell megváltoztatni. – A mostani kétkamarás rendszer semmit sem ér: sokkal nagyobb rosszat tesz a parlamenti eszmének, mint jót, de ezt nem felszámolni, hanem megváltoztatni kell. (...) Egy jó megoldás az lenne, hogyha a szenátus egyfajta regionális képviselet lenne. De ismétlem, azért a jövőt nem úgy kell elképzelni, hogy – regionális képviselettel, szenátussal, vagy szenátus nélkül, de – továbbra is Bukarestben intézik az ügyeinket, hanem úgy, hogy itt intézzük a dolgainkat” – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, aki szerint az érdekvédelmi küzdelemnek a kisebbségi jogok területén is folytatódnia kell, hiszen, mint fogalmazott: „csupán félúton vagyunk”. A bírálóknak, a hangzatos nyilatkozatok kedvéért politizálóknak üzente: az RMDSZ valóban kis lépésekkel, de megállás nélkül halad előre, és ez még mindig jobb, mint mozdulatlanul álmodozni a nagy ugrásról.
Takács Csaba ügyvezető elnök az önkormányzati tisztségviselőknek az RMDSZ szervezeti életében betöltött szerepéről beszélt. Úgy vélte, a Szövetség polgármestereinek jelntős szerepet kell vállalniuk a szervezet társadalmi beágyazottságának növelésében, a célkitűzések megvalósításában, ehhez pedig az önkormányzatok, az országos szervezet, valamint a parlamenti és kormányzati tisztségviselők egybehangolt munkájára van szükség. Kifejtette: az elmúlt húsz év azt bizonyította, hogy az erdélyi magyarság számára az RMDSZ képes követhető jövőképet felmutatni.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter Kihívások és lehetőségek a kultúra és örökségvédelem terén címmel tartott előadást, amelyben a kulturális örökség védelmét célzó programokról szólt. Úgy értékelte, a magyar vezetésű művelődési tárca hatalmas esélyt jelent arra, hogy az e tekintetben hosszú évtizedekig tudatosan elhanyagolt magyar szellemi és épített örökség elnyerje méltó helyét a romániai társadalomban.
Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter a környezetvédelmi beruházásokról, lehetőségekről beszélt a tanácskozás résztvevőinek. Mint mondta, bár a környezetvédelem ezévi költségvetése lényegesen kisebb az előzőeknél, így is nagy összegű programok állnak az önkormányzatok rendelkezésére, a pénzek hatékony felhasználása érdekében azonban komoly helyi projektekre van szükség.
Cseke Attila egészségügyi miniszter az önkormányzatoknak az egészségügyi decentralizáció előtti és utáni helyzetét vázolta. Úgy értékelte, radikális változásokra van szükség az egészségügyben, és e tekintetben a mélyreható decentralizáció a legfontosabb lépés. Közölte: a minisztérium 2010. július elsejében határozta meg azt az időpontot, amikor a korházak önkormányzati határkörbe mennek át.
A felszólaló polgármesterek főként az infrastrukturális fejlesztések folytatásának és az RMDSZ kormányzati részvételének fontosságát emelték ki.
A konferencián Borboly Csaba, az OÖT elnöke, a decentralizáció gyakorlati kérdéseiről tartott előadást, a kormányzati szakpolitikákról és támogatásokról Haschi András-Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Borbély Károly, a Gazdasági Minisztérium államtitkára, valamint Tánczos Barna, a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium államtitkára tájékoztatta az önkormányzatok képviselőit.
Seprődi Zoltán, a sóbánya igazgatója és Borbély Károly államtitkár arról egyeztettek, hogy idén lecserélik a sókitermelést végző gépsort, az új berendezés jelentősen megnöveli majd a kitermelés hatékonyságát. Ezzel párhuzamosan újabb járatokat, termeket alakítanak ki a turisták számára, a cél az, hogy elkülönítsék a kezelésre járókat a kirándulóktól. Tavaly több mint 436 ezer látogatója volt a parajdi sóbányának, amely bevételének 45%-át tudja a turizmusra fordítani.
Seprődi Zoltán azzal a kéréssel fordult a gazdasági államtitkár fele, hogy segítsen visszaszerezni azt az első, lóval vontatott felvonót, amelyet a parajdi sóbányában használtak annak indulásakor. Az értékes múzeumi tárgy jelenleg a bukaresti Népművészeti Múzeumban található, a parajdiak tervei szerint a bányában állítanák ki elkülönített helyen.
Borbély Károly ígéretet tett a múzeumi tárgy visszaszerzésére, mint mondta „konzultálni fogok Kelemen Hunor művelődésügyi miniszterrel annak érdekében, hogy ez a parajdiak számára oly fontos és értékes felvonó visszakerüljön eredeti helyére.”
A gazdasági államtitkár a decentralizáció lehetőségéről is tárgyalt a sóbánya vezetőségével illetve tájékozódott annak gazdasági tevékenységéről. A parajdi sóbányának tavaly 21 millió lejes üzleti forgalma volt, 1.400.000 lejes nyereséggel zárta az évet és összesen 150 embernek biztosít munkahelyet.
A bányalátogatást követően Borbély Károly a helyi turisztikai vállalkozókkal találkozott, a téma a sóbánya és a helyi turizmus közös fejlesztése volt, hiszen Parajdon gyakorlatilag az egész falu ebből él, több mint 200 panzió működik a településen.
Pénteken délután Marosvásárhelyen, a President Szálló Tükörtermében vett részt Borbély Károly azon az üzletember találkozón, amelynek témája a romániai gazdasági környezet várható alakulása 2010-ben, kormányzati intézkedések a gazdaság élénkítésére és a magyar illetve általánosan a külföldi tőkebefektetésekkel szembeni policy. A vállalkozók kérdései nagyrészt a gazdaság várható alakulására vonatkoztak, amelyekre a gazdasági államtitkár kifejtette: „idén sok megszorító intézkedésre kerül sor, az első számú prioritás pedig az állami adminisztráció hatékonnyá tétele, amelyet elsősorban leépítésekkel lehet elérni, ezzel párhuzamosan pedig szükséges az állami intézmények informatikai fejlesztésére. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Románia gazdasági tevékenységének 75%-át az Európai Unió országaival folytatja le, ezért nekünk erre kell koncentrálnunk, ugyanakkor folyatatni kell – jóval hatékonyabban - az uniós pénzek lehívását.
Borbély Károly uniós pályázati lehetőségekről beszélt április 24-én, szombaton a Romániai Magyar Demokrata Szövetség polgármestereinek országos találkozóján, a „Kormányzati szakpolitikák – támogatások” témakörben tartott tájékoztatáson.
A fapalettek és fabrikettek gyártására alkalmas termelési egység tizenkétmillió eurós beruházással jött létre Gyergyószentmiklós és Gyergyóalfalu közötti helyszínen, és első szakaszban hatvan, egy éven belül pedig 120 munkahelyet biztosít. A megnyitón részt vett még Gyerkó László Hargita megyei szenátor és Páll Árpád parlamenti képviselő is.
Moldován József megnyitóbeszédében kérte a svájci-olasz-osztrák befektetőket – akik helyi vállalkozókkal közösen hozták létre a pénteken megnyitott gyárat, az elmúlt két évtized legnagyobb gyergyói beruházását –, hogy legyenek “a térség nagykövetei”: tolmácsolják más befektetőknek is azt, hogy Gyergyóban szívesen várják őket.
Gyerkó László szenátor elmondta: Romániában ugyan még nem, de külföldön egyre elterjedtebb a tüzeléstechnikában a fapalettek, fabrikettek használata. “A jövőben ezeknek a folyékony fának is nevezett termékeknek egyre nagyobb piacuk lesz, bár a mi térségünkben még kezdeti fázisban van a felhasználásuk. A gáz és egyéb hagyományos fűtőanyagok folyamatos drágulásával viszont erre a fahulladékból előállítható alternatív, zöld energiahordozóra egyre nagyobb lesz a kereslet” – mondta a Hargita megyei szenátor.
A gyergyói Ameco gyár egyelőre 90 százalékban termel külföldre, és csak 10 százalékban a belföldi piacra. Mint Gyerkó László kifejtette, a hazai gyártók csak most kezdik beépíteni tüzeléstechnikai megoldásként kazánjaikba a fapalettek és fabrikettek használatát. A gyár mintegy 10 százalékban használ fel az erdőkivágáskor létrejövő helyi fahulladékot (fűrészport, ágakat, fakérget), 90 százalékban más megyékből (elsősorban Bákó, illetve Fehér megyékből) hozat a nagyipari termelésből (bútorgyárak, préselt lemezgyárak) fennmaradó fahulladékot.
A témáért felelős Janez Potocnik, környezetvédelmi EU biztost távollétében Cecilia Malmström uniós belügyekért felelős biztos asszony helyettesítette.
A felszólaló képviselők között többségben voltak azok, akik a cianid bányászati célú felhasználásának betiltását szorgalmazták. Szinte az összes frakció támogatásáról biztosította Áder János fideszes néppárti képviselőt, a kérdés egyik kezdeményezőjét.
A román Demokrata-Liberális Párt (PD-L) képviselői azonban túlzásnak nevezték a cián alapú bányászat teljes betiltását, állítva, hogy megfelelő ellenőrzés mellett lehetséges és szükséges a technológia használata, az arany kitermeléséből származó haszon pedig felülmúlja az ezért vállalt kockázatot.
Felszólalásában Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kifejtette, hogy a kérdés túlmutat a környezetvédelmi szempontokon, a szennyezés ugyanis veszélyeztetheti a lakosság egészségét. Ez a tény ellentmond az Alapjogi Charta 35. cikkében foglaltaknak, miszerint az uniós polgárok magas szintű egészségvédelemre jogosultak. Az erdélyi képviselő szerint ebben a kérdésben fölösleges a kockázatot méricskélni, hiszen ha a legkisebb esély van arra, hogy a polgárok egészsége veszélyben forog, értelmét veszti minden politikai eszmefuttatás, mert a hatóságoknak fel kell lépniük a potenciális szennyező ellen.
A vita végén Malmström biztos asszony az Európai Bizottság álláspontját tolmácsolva a hatályban lévő jogszabályokra hivatkozott, és hangsúlyozta, hogy az általa képviselt intézmény nem tervezi a cianidos bányászat betiltását, mert a technológiának egyelőre nincs alternatívája. Ígéretet tett azonban arra, hogy a Bizottság folyamatosan nyomon követi a fejleményeket, és amint a kutatások eredményeként lehetőség lesz a ma ismert alternatív módszereknél olcsóbb, hasonlóan eredményes cián-mentes technológia alkalmazására, ajánlani fogja azt a tagállamoknak.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter az Alap működéséről korábban elmondta: a kulturális projektek vissza nem térítendő támogatására elkülönített összegnek gazdasági válság idején sem szabad csökkennie, hiszen a kulturális téren tevékenykedők zömében pályázati úton tudják megszerezni a projektjeik lebonyolításához szükséges támogatást. Az államnak pedig elsődleges kötelessége hozzájárulni ahhoz, hogy ezek a kezdeményezések létrejöhessenek. „Ha szűkösen is, de ilyen úton is igyekszünk anyagiakkal hozzájárulni a fontos kulturális eseményekhez. A közeljövőben pedig kezdeményezzük az Alap rendelkezésére álló összeg növelését, hogy ne csak aprópénzzel fizessük a hazai kultúrát” – jelentette ki a kulturális és örökségvédelmi miniszter.
A kulturális pályázati kiírás időpontjától (április 20-tól) a szaktárca harminc napos közvitát is meghirdetett, az Alap szervezési és működési rendszabályának módosítására.
A kulturális támogatásról:
Az Alap vissza nem térítendő támogatást nyújt, a pályázati kiírási időpontjától 2010. november 15-ig megszervezendő kulturális projektek lebonyolítására.
Az Alap rendelkezésére álló, vissza nem térítendő támogatás összértéke: 1 900 000 lej, amely kulturális tevékenységi területenként a következőképpen oszlik meg:
• Múzeumi tevékenységekre - 133 000 lej;
• Képzőművészetre és építészetre - 256 500 lej;
• Táncra - 76 000 lej;
• Kulturális sokszínűségre vonatkozó projektekre - 152 000 lej;
• Kulturális nevelésre, oktatásra - 190 000 lej;
• Kulturális hozzájárulás - 76 000 lej;
• Kulturális menedzsmentre és szakmai képzésre - 152 000 lej;
• Zenére - 190 000 lej;
• Nemzeti kulturális örökégre - 266 000 lej;
• Immaterialális örökségre - 171 000 lej;
• Színházra - 190 000 lej
• Óvásokra - 47 500 lej
A pályázatok leadásának időtartama: 2010. április 21 – május 20. (délutan 16 óra)
A pályázati kérelmeket elektronikus formában kell kitölteni. A pályázati űrlapot, a következő címen lehet elérni: http://www.afcn.ro/programe/sign_up/. A pályázás feltételei a pályázati útmutatóban találhatóak.
Jelentkezhetnek fizikai személyek, egyesületek, alapítványok, kulturális közintézmények, olyan kereskedelmi társaságok, amelyek kulturális programokat bonyolítanak le.
Az Országos Kulturális Alap igazgatótanácsa által, a 2010-2011-es időszakra meghatározott prioritások szerint olyan kulturális projektek részesülnek támogatásban, amelyek a kreativitást, a szakmai különlegességet és az innovációt népszerűsítik, jelenítik meg, ugyanakkor ösztönzik a kultúrafogysztást és a kultúrához való hozzáférést. A projekteknek ugyanakkor hangsúlyt kell fektetniük a 2010-es év európai prioritásaira is: a szegénység elleni küzdelemre és a társadalmi befogadás, felzárkóztatás népszerűsítésére, kultúra általi elősegítésére.
Az Országos Kulturális Alap ennek érdekében azoknak a nagyívű, átfogó és integráló jellegű pályázatoknak szentel kiemelt figyelmet, amelyek:
• az alkotók és szakmai intézmények (civil szervezetek és közintézmények) szervezői készségét, képességét fejlesztik
• a pályakezdő alkotókat ösztönzik és támogatják
• a képzőművészeti, építészeti, zenei, színházi és táncművészeti kortárs alkotásokat támogatják
• a múzeumi tevékenységek (beleértve a digitalizálást is), valamint az épített, a tárgyi és a szellemi örökség érvényre juttatására vonatkozó kezdeményezéseket ösztönzik
• bátorítják az új művészeti kifejezésformák létrehozását és ösztönzik a participatív kifejezésformák használatát
• az alkotók, a kulturális szervezetek, a szakmai szervezők folyamatos szakmai képzését bátorítják
• a kultúrák közötti párbeszéd különböző formáit ösztönzik: a kulturális sokszínűséget, az oktatást és a kultúrafogyasztó nevelését, a kultúra eszközeivel történő beavatkozásokat, amelyek mentalitásváltozáshoz vezethetnek.
A pályázáshoz kapcsolódó hasznos jogi dokumentáció a következő linken érhető el: http://www.afcn.ro/legislatie_transversala.php.
További információ, úttbaigazítás: az www.afcn.ro honlapon, a contact@afcn.ro e-mail-címen vagy a következő telefonszámokon igényelhető: 021 230 00 94 vagy 0720 072 067 (Demeter András).
A szenátus, mint első döntéshozó testület, ma megszavazta a kormány által kiadott törvénytervezetet. Ha a továbbiakban a képviselőház is jóváhagyja azt, azon cégek, amelyek új munkahelyeket létesítenek és azok betöltésére munkanélkülieket alkalmaznak, csak a fizetés utáni adót kell megtéríteniük az állam felé, a többi más adó befizetése alól, így a társadalmi biztosítás alól is, mentesülnek. A törvénytervezet kihangsúlyozza, hogy ez a rendelet csak azon munkanélküliekre alkalmazható, akik három hónappal a munkaviszony megkezdése előtt nem voltak az adott munkaadó alkalmazottjai. Fontos kihangsúlyozni továbbá azt is, hogy csak olyan munkáltatókra vonatkozik a kormány által javasolt kedvezmény, akik új munkahelyeket teremtenek és ezek betöltésére legalább egy évre alkalmaznak munkaviszonnyal nem rendelkező személyeket.
„A kormány apró lépésekkel próbálja tartani a kormányprogramban vállalt ígéreteket, és annak ellenére, hogy a ma jóváhagyott törvénytervezet nem hoz látszólagos csökkenést a munkanélküliek számát illetően, pozitív döntésnek értékelem, és meggyőződésem, hogy lesznek olyan cégek, akik élnek ezzel a lehetőséggel, miután a törvény érvénybe lép” – nyilatkozta Gyerkó László Hargita megyei RMDSZ-szenátor.
A törvénytervezetről a végső döntést az alsóház hozza.
A magyarországi hatóságoknak nincs miért aggódniuk, mert a vizsgálatok nem mutatták ki nehézfémek jelenlétét az Aranyosban a megengedett értékek felett, és ezeknek a hatása nem érződik a Marosban egyáltalán. A sok eső miatt feltelt a verespataki bánya egyik elhagyatott tárnája, az innen felszínre jutott víz került be a patakba, ami az Aranyoson és a Maroson keresztül összeköttetésben van a Tiszával. Szó sincs arról, hogy a 2000-ben történt tiszai szerencsétlenséghez hasonlóan egy tározóból szivárgott volna ki szennyezett víz – hangsúlyozta a környezetvédelmi miniszter.
Az Abrud-patak színe valóban élénkebb pirosas-narancssárgára változott vasárnap reggel, azonban ez annak tudható be, hogy a 1968-ban bezárt verespataki bánya egyik tárnájában felgyülemlett szennyvíz a felszínre tört. Az Abrud patak vize a kommunizmusban folytatott környezetszennyező kitermelés miatt állandó jelleggel nehézfémekkel – mangánnal, vassal, cinkkel és rézzel– szennyezett, éppen ezért a vízminőség a gyenge, V. kategóriába sorolható– hangsúlyozta Borbély László.
„A decentralizáció a kormányprogram fontos része, és meggyőződésem, hogy hatékonyabb kórházmenedzsmenthez vezet majd – hangsúlyozta Cseke Attila egészségügyi miniszter. – Nem fogjuk az önkormányzatok vállára rakni a kórházak anyagi fenntartásának súlyát, hiszen a finanszírozásuk ezentúl is a biztosítóval kötött szerződés alapján történik majd. Célunk, hogy megteremtsük a jogi keretet, hogy a döntések meghozatala az egészségügyi rendszerben is közelebb kerüljön az állampolgárokhoz. Tudom, hogy ez divatos kifejezés, a decentralizációról pedig már túl sokan beszéltek. Én mégis azt hiszem, hogy ez az intézkedés stabilitást, igazságosságot és fenntarthatóságot hoz az egészségügyi rendszerben” – fogalmazott a miniszter.
A szaktárca www.ms.ro honlapján megtalálható a szükséges törvénymódosításokat tartalmazó sürgősségi kormányrendelet, valamint az a kormányhatározat, amely jóváhagyja azoknak az intézmény eknek a jegyzékét, amelyek átkerülnek önkormányzati felügyelet alá.
A minisztérium javaslata szerint, a helyi vagy megyei önkormányzatokhoz kerül a közkórházak több mint 85%-a, 373 intézmény a 435-ből. Minisztériumi irányítás alatt 62 egység marad: az országos jelentőségű intézetek, a pszichiátriák, a szakkórházak és egyes megyei vagy városi klinikai sürgősségi kórházak.
A decentralizációra vonatkozó javaslat-csomag szövegét a szaktárca elküldte véleményezésre az Országos Orvosi Kamarának és egyéb szakmai szervezeteknek.
Ezeken a tárcavezetőn kívül Böndi Gyöngyike alprefektus, Ludecher István, Nagybánya alpolgármestere, a Környezetvédelmi Ügynökség, valamint a Környezetvédelmi Őrség helyi vezetői vettek részt. A tanácskozás napirendjén a két cég által még 2007-ben felvállalt környezetvédelmi beruházási akciótervek elemzése szerepelt.
2010. december 31.-e az a határidő, ameddig a Romaltyn tulajdonosai befejezhetik a környezeti kockázatok csökkentését szorgalmazó 35 millió értékű beruházásokat. Amíg az előírt környezetvédelmi beruházások nincsenek rendben, addig a Romaltynnal nem tárgyalunk az üzem elindításához szükséges környezetvédelmi engedélyről – hangsúlyozta Borbély László kiemelve: „a jövő hét folyamán a Környezetvédelmi Ügynökség központi, valamint a Környezetvédelmi Ügynökség és a Környezetvédelmi Őrség regionális kirendeltségeinek szakértői fogják ellenőrizni a Romaltyn Mining, valamint a Romplumb által 2007-ben felvállalt beruházási akciótervek eddigi megvalósításait.”
Az ezelőtt tíz évvel történt nagybányai ökológiai katasztrófa hangsúlyos odafigyelésre kötelez. A Romaltyn Mining-nak teljes mértékben teljesítenie kell a felvállalt környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket – emelte ki Borbély László.
Szatmári látogatása alkalmával Borbély László a prefektussal, a megyei tanács elnökével, alelnökeivel, a helyi szenátorokkal, képviselőkkel, és a megye polgármestereivel ismertetette a minisztérium 2010-es programjait, valamint a vissza nem térítendő uniós pénzekre való pályázási lehetőségeket. A tárcavezető és a megyei tanács elnöke aláírtak egy 3 millió lej értékű szerződést, melynek célja a földcsuszamlások okozta talajkárok javítását célozza Hadadon.
A tanácskozások napirendjén a szatmári szeméttelepek súlyos helyzete is szerepelt. Július 16-ig Szatmárnak be kell zárnia az európai uniós előírásoknak nem megfelelő szeméttelepeket, éppen ezért a minisztérium 10 millió lejjel támogatja a megye új, EU-konform szeméttelepének megépítését – mondta a környezetvédelmi miniszter.
- Elsődleges fontosságú az illegális erdőkivágás megállítása. Éppen ezért felvettem a kapcsolatot az illetékesekkel a Belügyminisztériumból, és segítségüket kértem. Országszerte rajtaütésszerű ellenőrzéseket fogunk szervezni. Elfogadhatatlan az, hogy az elmúlt 20 évben csupán két személy volt elitélve illegális fakivágásért. Nem büntetni akarunk, hanem meg akarjuk állítani az illegális erdőirtást – jelentette be Borbély László az erdődi faültetési eseményt követően.
A környezetvédelmi és erdészeti miniszter szatmári kiszállása a vetési ipari park, a Túr menti Natura200-es környezetvédelmi park látogatásával, valamint a bélteki Phare alapokból épített fürdő megtekintésével folytatódott.
Mihail Dumitru mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter április elsejei hatállyal kinevezte Kocsis Andrást az Állatnemesítési és Szaporítási Országos Ügynökség vezérigazgatói tisztségébe. Kocsis András jelenleg az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke.
– Igyekeztünk olyan programstruktúrát kidolgozni, amely könnyebben alakítható az időközben felmerülő igények mentén, hogy a betegek szükségleteihez mérten módosíthassuk. Megmaradt a krónikus betegek ingyenes kezelése, és nagyobb hagnsúlyt fektettünk a gyermekek és fiatalok megelőzési programjaira. Ami a finanszírozást illeti, a tavalyi szintet sikerült tartani, ami 2,7 millió lejes keretet jelent – magyarázta a miniszter.
Elégséges keretet biztosít a tárca 2010-ben az onkológiai kezelésekre, a ritka betegségekre, a HIV-fertőzötteknek, a cukorbetegeknek és a tuberkulózisban szenvedőknek, kezelésük így ezentúl is ingyenes marad. Ugyanakkor, a miniszter elmondta, külföldi gyógykezelésekre 58,8%-kal, a hemofilia kezelésére 69,94%-kal a sclerosis multiplex-programra pedig 14,69%-kal többet irányoztak elő, mint tavaly.
A rákbetegek ambuláns kezeléséhez szükséges gyógyszereket idén újra csak a kórházak patikáiban lehet beszerezni, de mivel ezeket a kezeléseket egyébként is az egészségügyi intézményekben végzik, az intézkedés nem okoz több utánajárást a betegeknek – magyarázta a miniszter, hozzátéve, hogy a lépés a túlköltekezés megakadályozásához vezet. Szintén újdonság, hogy a programokban használt gyógyszerekre országos közbeszerzést írnak ki, ezzel is csökkentve a költségeket és több gyógyszert, s ezáltal több beteg ellátását biztosítva.
Idei újdonság továbbá a július elsejétől útjára induló, gyermekek szájhigiéniájára vonatkozó program. Ennek keretében az első osztályos gyerekek első maradandó fogait kezelik („lezárják”, illetve, ha már károsodott, betömik). A programban mintegy 200.000 gyerek vesz részt.
Szintén a gyermekeket érinti a szkoliózis-szűrési program, amelynek keretében a kialakult gerincferdülést még javítható stádiumban szeretnék felismerni.
Emellett, a kismamaiskola-program keretében, a várandós nők és azok családja megtanulhatja a terhesgondozás higiéniás szabályait, illetve a csecsemőápolást és a kizárólag természetes táplálást a baba 6 hónapos koráig.
Günthner Tibor szenátor szerint a kompenzációs rendszer úgy működne, hogy az adóból levonnák az állam tartozásának az összegét, vagy nem kellene ÁFÁ-t, illetve büntetőkamatot fizetni a szóban forgó összeghatárra. A Szatmár megyei szenátor felszólalásában kiemelte: a kifizetetlen adóknak a központi költségvetésbe kellene befolyniuk, a különféle munkálatok megrendelői pedig a legtöbb esetben a helyi önkormányzatok. A tervezetről a Képviselőház hoz majd végleges döntést.
Ugyancsak a csütörtöki ülésen határoztak a parlamenti döntéshozók a sportbeli erőszak visszaszorításának ügyében. Az elfogadott tervezet értelmében a sportesemények szervezőinek a jövőben fel kell majd mérniük az adott rendezvény veszélyességi fokát — a hatóságok a különféle szintek alapján szerveznék meg az adott esemény közbiztonsági védelmét.
Günthner Tibor szenátor és Cseke Attila miniszter neve is szerepelt azon törvény kezdeményezői sorában, amely a magánlakásoknak is helyet adó épületekben működő szórakozóhelyek — bárok, éttermek — nyitvatartására vonatkozik. A szenátorok egyetértettek abban: a lakosság nyugalmának érdekében az ilyen helyzetben (például tömbházak földszintjén, alagsorában) lévő éttermek, bárok és kávézók 22 óráik tarthatnak nyitva a jövőben.
Beszédében Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő kifejtette: Székelyföld jövője nem azon múlik, hogy Brüsszelben és Bukarestben milyen határozatokat hoznak, hanem azon, hogy helyi és regionális szinten milyen döntések születnek. A képviselő felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a politika nem irányíthatja a gazdaságot, és éppen emiatt Székelyföld jövőjéről az itt élőknek kell gondoskodniuk.
– Két fontos tényezője van a térség fejlődésének. Először is a kisközösségeknek meg kell őrizniük a helyi értékeket, az évszázados hagyományokat. Több pozitív példa is mutatja, hogy megélhetési lehetőséget lehet teremteni belőlük. Másrészt pedig egy erős civil társadalmat kell felépíteni, mely képes kell legyen felülvizsgálni és kiegészíteni a politikum tevékenységét – hangsúlyozta Sógor Csaba.
A képviselő a Székelyföldi autonómia kapcsán elmondta: véleménye szerint először az itt élő emberekben kell megfogalmazódjon az autonómia, és tudatosuljon az, hogy mindezt csupán összefogással lehet megvalósítani. „Kardrántások helyett, ma már a diplomácia nyelvén kell érvényesítenünk az akaratunkat, és hozzászoktassuk a környezetünket ahhoz, hogy önállóságot akarunk” – magyarázta.
“Az e-Egészségügy program fő célja egy olyan internetes felület létrehozása, ahol az orvosok és páciensek is megtalálnak minden szükséges információt az orvosi és egészségügyi szolgáltatások területére vonatkozóan” – fejtette ki Moldován József. Az államtitkár rámutatott az olyan online szolgáltatások fontosságára, amelyek biztosítják a jobb kapcsolattartás lehetőségét a közegészségügyi intézmények és az állampolgárok, illetve egymás között. Ez új irányzatok és technológiák bevezetését jelenti az egészségügyi kommunikáció terén.
Az e-Egészségügy fontos része az e-Románia országos stratégiának, amelyet a Kommunikáció és Információs Társadalom Minisztériuma dolgozott ki. A kormány 2010. márciusában hagyta jóvá a fejlesztés ütemtervét, költségvetését pedig közel 500 millió euró értékben határozta meg a 2010-2013-as periódusra. A stratégia célja az adófizető polgárok és az intézmények közti kommunikáció javítása és az országos információs infrastruktúrák fejlesztése. A program kivitelezése segíti Románia gazdasági fejlődését, az Európa fejlettebb országaihoz való felzárkózást, növeli az intézmények átláthatóságát.
A kormány döntése értelmében a agyar nemzetiségű érdeklődők számára fenntartott helyek a következőképpen oszlanak meg: • rendőrség: 15 hely; • határőrség: 4 hely; • csendőrség: 8 hely; • börtönfelügyeleti hatóság: 3 hely; • tűzoltóság: 5 hely; • archívumok: 2 hely.
Kovács Pétertől, az RMDSZ ügyvezető alelnökétől megtudtuk, hogy a Szövetség rövidesen tájékoztató kampányt indít annak érdekében, hogy ezt a lehetőséget népszerűsítse az erdélyi agyar fiatalok körében. Kovács szerint a agyar helyeknek az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián való biztosítása révén a Szövetség rendkívül jelentős eredményt ért el, hiszen eddig a tiszti pályára készülő agyar fiatalok számára nem különítettek el helyeket. Az RMDSZ hosszú távú célja, hogy a magyarok lakta településeken a agyar nemzetiségű lakók minden szinten anyanyelvükön is kommunikálhassanak a rend őreivel – fogalmazott Kovács Péter.
A miniszter elmagyarázta a szakszervezet képviselőinek, mit jelent a decentralizáció, mi lesz az intézmények és az alkalmazottak helyzete a folyamat július elsejei lezárása után. Elfogadta a Sanitas kérését, hogy két hét múlva újabb találkozón beszéljenek a technikai részletekről.
Cseke Attila ismételten hangsúlyozta, hogy az egészségügy jelenleg orvos- és asszisztenshiánnyal küzd, tehát nem tevődik fel az elbocsátás kérdése, de elemzés alá kerül az adminisztratív személyzet helyzete, és ezen a téren várhatók intézkedések.
A személyzeti politikát illetően, a tárcavezető ismertetett néhány intézkedést, amelyek kidolgozása folyamatban van, közöttük a rezidensévek csökkentése azokban az esetekben, amikor a képzés időtartama Romániában jóval nagyobb, mint az Európai Unióban.
Cseke Attila elmondta: egyetért a Sanitas kérésével, hogy egyezményt írjanak alá a rendszerrel kapcsolatos egyes témákról. Kifejtette: továbbra is hisz a párbeszédben, és abban, hogy az egészségügyi rendszer fejlődéséből ki kell vennie a részét az alkalmazottaknak és az önkormányzatok képviselőinek egyaránt.
– A roncsautó-programot február 18-án indítottuk el. Először 60 ezer értékjegyet nyomtattunk, 228 millió lej értékben. A program sikerességére utal az a tény is, hogy alig egy hónap után kénytelenek voltunk kibővíteni a program költségvetését. További 50 ezer értékjegyet nyomtattunk 190 millió lej értékben, és jövő héten újabb 190 millió lejjel bővítjük a program rendelkezésére álló keretösszeget – emelte ki a miniszter.
A roncsautó-program elindítása óta országszerte több mint 12 ezer új autót vásároltak, enenek több mint fele hazai gyártású gépkocsi. Összesen 80 ezer környezetszennyező autót sikerült kivonnunk a forgalomból két hónap alatt – hangsúlyozta a környezetvédelmi miniszter.
Míg 2009-ben a Környezetvédelmi Minisztériumnak alig 32.327 környezetszennyező gépkocsit sikerült kivonnia a forgalomból, addig idén, a tárca számításai szerint, ennek ötszörösét. - A program fontosságát hangsúlyozza az a tény is, hogy míg 2009-ben 122 millió lej állt a program rendelkezésére, addig idén, két hónap leforgása alatt több mint 418 millió lej értékben adtunk ki értékjegyeket az autóbontó cégeknek – mondta Borbély László.
Borboly Csaba elmondta, az utóbbi két évben Hargita Megye Tanácsa projektek sorozatát indította el, 2008 óta rengeteg ROP-programra nyújtottak be pályázatot.
„Nem sok olyan megye van az országban, mint Hargita, ahol rengeteg pályázatot nyújtottunk be” – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke, rámutatva: egyetlen olyan projektje sem volt a Hargita megyei önkormányzatnak, amelyet rossz terv vagy hiányos dokumentáció miatt utasítottak volna el. Borboly Csaba felsorolta a megyei tanács projektjeit, amelyekre uniós forrásokért pályáztak, és kiemelte, hogy bár gazdasági válság van, idén sikerült hatvan százalékkal növelni a megye költségvetését, ami a számos pályázatnak köszönhető. Ezt követően Orbán Béla igazgató részletes bemutatója következett minderről, kiemelve a 132-es megyei út felújítását. (A projektek részletes leírását lásd a mellékelt dokumentumokban.)
Simion Crețu igazgató az átláthatóság szükségességét hangsúlyozta. Szerinte fontos, hogy a Központi Fejlesztési Régióhoz tartozó megyék újságírói a helyszínen lássák, hogyan haladnak a munkálatokkal, és mire fordítják a vissza nem térítendő alapokat. „A sajtótájékoztatóra azért van szükség, hogy a lakosság értesüljön a munkálatok menetéről” – mondta Crețu.
Sófalvi László alelnök szerint felelősség és megtiszteltetés számára a 132-es megyei út felújításának koordinálása. A Szentegyháza – Homoródalmás – Brassó megye határa közti út rehabilitálására 2008-ban kötött finanszírozási szerződés egyébként az első az országban, amelyet a Regionális Operatív Program keretében írtak alá.
A sajtótájékoztatót követően helyszíni szemlén mutattak be a sajtó képviselőinek két projektet: a csíkszeredai Autoworkshop S&M Kft. vállalkozásfejlesztési, valamint Hargita Megye Tanácsának a 132-es megyei út felújítását célzó projektjét Szentegyházán. Az Autoworkshop S&M Kft. az autóműhelyébe vásárolt gépeket a pályázatból, amelynek összértéke 234 749,00 lej, a kapott támogatás értéke pedig 138 087,65 lej. A vállalkozás sikeres pályázatát a 4.3 beavatkozási terület keretében finanszírozta a ROP. A 4.3 beavatkozási terület jelenleg a második fordulójánál tart, amelyben a leadott pályázatok összértéke 6 millió euróval meghaladja a rendelkezésre álló keretet. (Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata)
A tervezet meghatározza a kisvállalkozás, a panzió, az agroturisztikai panzió, a menedékház, a családi étterem és a helyi jellegű étterem fogalmát, ugyanakkor tételesen megfogalmazza mit ért a törvény a pálinka, a gyümölcspálinka és a bor fogalma alatt, illetve mi tartozik a háztájiban háziállatok húsából előállított élelmiszerek közé.
A kezdeményezők azt szerették volna, hogy a háztájiban előállított és a turisták ellátására fordított termékek árából származó bevétel ne legyen ÁFA- köteles és legyen adómentes. Ezzel szemben a felsőház a kormány módosító javaslatát fogadta el, miszerint 5%-os ÁFÁ-t kell befizetni ezekre a termékekre.
–Ez jelentős tehermentesítés a gazdasági válság által sújtott időszakban a turizmusból élő családok számára – jegyezte meg Gyerkó László szenátor, hozzáfűzve, hogy fontos, hogy egy épülő üzletág segítséget kapjon az államtól.
A meghatározás szerint panziónak minősül a kisvállalkozás – azaz 9 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató, évi 100 000 eurónál kisebb üzleti forgalommal rendelkező cég – által működtetett vendégfogadó létesítmény, amely legfennebb 20 szobával rendelkezik, amely önálló épületben vagy a működtető család lakásában üzemel, s amely rendelkezik az étel elkészítésére és felszolgálására alkalmas helyiségekkel.
Az agroturisztikai panziók legfennebb 8 szobából állnak, a működtető lakásán vagy önálló épületben működnek, rendelkeznek a vendégek elszállásolására, az étel elkészítésére és felszolgálására alkalmas helyiségekkel, ugyanakkor lehetőséget biztosítanak a vendégnek a napi gazdasági munkában való részvételre.
A menedékházak kis befogadóképességű, a vendégek elszállásolására és étkeztetésére alkalmas épületek.
A családi éttermek teljes menüt kínáló vendéglátó ipari létesítmények, a helyi jellegű éttermek pedig a tájegységre jellemző ételeket és italokat kínálnak, illetve ide tartoznak a tájjellegű italokat kínáló borospincék. (www.gyerkolaszlo.ro)
Hargita Megye Tanácsának vidékfejlesztési osztálya nagyon fontosnak tartja a Hargita megyei kézművesek megjelenését ezen a kiállításon, mert így lehetőség adódik értékeink minél szélesebb körben való megmutatására, valamint a hagyományos mesterségek megőrzéséhez, ápolásához és egyben a termékek értékesítéséhez is.
Már számos kiállításon kiderült, hogy érdemes energiát fektetni a részvételbe, mivel szerződések köttetnek a nagyobb értékesítésre, és kézműveseink ismertebbé válnak termékeikkel.
Hargita Megye Tanácsa a Hagyományos termékek promoválása című programja révén négy stand bérlési költségének fedezéséhez nyújt támogatást azoknak a kiállítóknak, akik a kézműves-egyesület tagjainak portékáit viszik a Csík Expóra. (Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata)
Mik József polgármester szerint a 18 évnyi vajúdás után, 2008 óta sikerült Borszéket jó útra téríteni, Hargita Megye Tanácsának támogatásával, és a turisztikai minisztérium is felkarolta az üdülőtelep ügyét. A fejlesztések nyomán a kisváros visszakapja 19. századi arculatát, hangsúlyozta Mik, mert cél, hogy Borszék nemzetközi üdülőteleppé váljék.
„Vissza kell csatolnunk Borszéket a Gyergyói-medencéhez” – jelentette ki Borboly Csaba megyeitanács-elnök, utalva az Orotva és Borszék közti, 128-as jelzésű megyei út felújítására. Hozzátette: tapasztalatai szerint megvan az akarat Borszéken arra, hogy a település ismét visszanyerje régi vonzerejét. Borboly Csaba bízik a város fejlődésében, és arra is rámutatott, hogy ha elkészül a műút Orotva és Borszék között, az a gyergyóditrói és gyergyószárhegyi közbirtokosságok számára is hasznos, hisz felértékelődnek az út menti területeik. A megyei önkormányzat elnöke szerint szigorúbb jogszabályokra van szükség, hogy a városban lévő épületek tulajdonosait rábírják ingatlanuk rendbetételére, felújítására.
A 128-as megyei út felújítását 2009-ben kezdték el a megyei tanács támogatásával, amely négymillió lejt költött rá, három kilométeres szakaszt újítva fel. Ebben az évben ezek a munkálatok tovább folytatódnak, és ha befejezik az útszakasz felújítását, az 30 kilométerrel rövidebb távot jelent a Gyergyószentmiklós felől Borszékre utazóknak, ugyanakkor turisztikai szempontból is nagy előny, mutatott rá a polgármester. Mik József azt is elmondta, hogy a helyi önkormányzat a tulajdonában lévő villák közül évente legalább egyet önerőből fel szeretne újítani. A városvezető szerint 4-5 éven belül Borszék visszanyeri valamikori hírnevét, és turisták ezrei fogják látogatni, ugyanakkor az ismertetett projektek megvalósításával munkahelyeket tudunk biztosítani a borszéki fiataloknak. (Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata)
Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete tanácskozásra hívta össze a csíki körzeti állatorvosokat, Becze Istvánt, Haschi András mezőgazdasági államtitkár kabinetvezetőjét, Márton Istvánt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kamara igazgatóját és Ábrahám Emmát, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési osztályának képviselőjét május 20-ára. A csíki körzeti állatorvosokkal folytatott megbeszélés az RMDSZ Csíki Területi Szervezete által az év elején elindított, különböző szakmai ágazatok képviselőivel folytatott tanácskozássorozat része. A párbeszéd révén a tanácskozásokon megfogalmazott, intézményvezetéssel kapcsolatos elvárásokat, igényeket, problémákat a csíki RMDSZ közli az illetékes intézményvezetőkkel, ugyanakkor annak függvényében jelöl vezetőket, hogy mennyire felelnek meg ezeknek az elvárásoknak, illetve hogy rendelkeznek-e azokkal a képességekkel, amelyek a megfogalmazott kérések megvalósításához szükségesek.
„Az RMDSZ nemcsak kampányban tartja fontosnak a közintézmény-vezetők szakmai kompetenciáját, illetve a szakemberekkel való konzultációkat – nyilatkozta Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke. – Ezekkel a találkozókkal igyekszünk minél hatékonyabbá tenni a szerzett pozíciókat, hogy a szakmaiság érvényesüljön" – nyilatkozta Borboly Csaba a konzultációsorozat kezdetekor még az év elején.
A megyeházán folytatott megbeszélésen Borboly Csaba beszámolt a megjelent állatorvosoknak a Hargita Megye Tanácsa által elindított azon kezdeményezésekről, amelyek a termelés, az összefogás, a piacra jutás és értékesítés terén kívánják ösztönözni a növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó gazdákat. Ugyanakkor tájékoztatást nyújtott a kormányzati szerepvállalás jelenlegi helyzetéről és célként jelölte meg az állatállomány megtartását és a továbblépés lehetőségeinek a megtalálását akár a szükséges jogszabály-módosítások révén is. A megjelent állatorvosok közül elsőként felszólaló dr. Kovács Albin pozitív meglepetésként értékelte a megbeszélés összehívását, mint mondotta, az elmúlt húsz évben nem volt alkalmuk arra, hogy elmondhassák akár pozitív, akár negatív véleményüket az aktuális témák kapcsán.
A legfontosabb aktuális témát pedig jelen esetben a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság élére jelölt személyről való közös döntés képezte. A jelenlevő állatorvosok a megyei állategészségügy területén a legégetőbb problémaként egyöntetűen a különböző intézmények közötti összefogás, a sokszor kevésbé hatékony központi intézkedések, az egyértelmű kommunikáció hiányát jelölték meg. Leszögezték, hogy az új igazgatótól a különböző térségekben működő egységek összefogását, illetve mind a magán állatorvosokkal, mind a többi hatósággal való, jó együttműködést várják el. Mindennek a figyelembe vételével az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének vezetőségével közösen döntöttek dr. Ladó Zsolt jelölésére az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság vezetői tisztségének betöltésére.
A megbeszélésen elhangzottak az állatorvosok, és a gazdák jelenlegi legfontosabb problémái is, így például a legeltetés, a vágóhidak, a hulladékmegsemmisítés a problémája, de elhangzott, hogy a bürokratikus ügyintézés is nehezíti mind a gazdák, mind az állatorvosok munkáját. Márton István igazgató jelezte, hogy Hargita Megye Tanácsa keretében jogszabály módosító tervezeten dolgoznak, a kistermelői státusz meghatározására, amely a kevesebb állatot tartó gazdákat mentesíthetné a felesleges bürokráciától, a jelentős anyagi kötelezettségeket maga után vonó előírásoktól. Borboly Csaba elnök szerint hiányozik legalább egyszékelyföldi, vagy erdélyi magyar érdekvédelmi szervezet, aki helyet kaphatna a gazdák képviseletében a kormányzati érdekegyeztetési munkában. Mint elmondta több területen is, igyekeznek segítséget nyújtani a gazdák érdekvédelmi szövetségekbe való szerveződésében és ezáltal úgy érdekeik érvényesítésében, mint a piacra jutásban. (Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata)
Alig nyitották meg május 7-én a Hargita Megye Tanácsa és a Magyar Hipermarket Kft. által a magyarországi Cora áruházakban szervezett Székely Heteket, máris akkora volt a kereslet, hogy május 12-én két újabb székely termékeket szállító tehergépkocsi indult útnak a Cora által utánrendelt termékekkel.
„Az első megrendelés a Cora áruházlánc marketingszakértőinek kezdeti számításai alapján három hétre lett volna elegendő. Örömteli meglepetés számunkra, hogy akkora keletjük van a székely termékeknek, hogy a megnyitót követő harmadik napon már újabb megrendelésre indulhatott el a székely termékeket szállító két teherautó” – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. (Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata)
A hagyományos termékek regionális védettségét független termelők nem kezdeményezhetik, ezért az illető termelők egyszékelyföldi egyesületbe kell hogy tömörüljenek, ha le szeretnék védeni termékeiket. Hargita megyében már működik a Hargita Megyei Pékek Egyesülete, amelynek kezdeményezője és tagja Hargita Megye Tanácsa. A megyei önkormányzat vidékfejlesztési osztálya május 12-ére egyeztetést szervezett az egyesület tagjai, valamint a Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Szövetsége között, amelyen a Hargita megyei pékek eldöntötték: tárgyalnak a Kovászna megyei termelőkkel egy közös egyesület létrehozásáról, amely kezdeményezheti a kürtőskalács és a pityókás kenyér székelyföldiként való levédését.
Kovászna megyében nem létezik a Hargita megyeihez hasonló péktermelői egyesület, ezért a Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Szövetsége, Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, valamint Uzon község polgármesteri hivatala május 13-án 20 órától az uzoni Pünkösti Kúriában szervez találkozót a háromszéki kürtőskalács-, valamint pityókáskenyér-sütőkkel, minden érintett vállalkozót szeretettel várnak. Ezen a találkozón a Hargita Megyei Pékek Egyesületének képviselői is részt fognak venni a székelyföldi egyesület megalakítása érdekében.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy a különböző ágazatokban összefogjanak a gazdák, és egyesületeket, szövetségeket hozzanak létre, hiszen ez nagyban hozzájárulhat az értékesítési problémáik megoldásához. Ez a folyamat a Hargita megyei termelők esetében már elkezdődött, számos ágazaton belül egyesület jött létre, amelyeknek tagja a megyei tanács is. Reményeink szerint a székelyföldi szintű regionális védettség a hagyományos és helyi termékeknek fog előnyt szerezni a piacon, és segíteni fogja a helyi termelőket az értékesítésben” – nyilatkozta a téma kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. (Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata)
A számos értelmiségit, szakembert felvonultató konferecián az RMDSZ elnöke mellett Tamás Sándor tanácselnök, Birtalan József, Hargita megye menedzsere, Dr. Bíró A. Zoltán a Sapientia EMTE professzora, Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, Henning László alelnök és Bokor Tibor szenátor mellett több oktatási szakértő is részt vett.
„Ebben a pillanatban nehéz lenne optimista beszédet tartani” – fejtette ki a szövetségi elnök, majd rámutatott: a rendkívül szigorú megszorító intézkedésekre szükség van „azonban mindennek semmi jelentősége nem lesz, ha néhány fontos területen, egészségügyben és oktatásban nem viszünk véghez néhány fontos reformot. Amit 20 éven át nem oldottak meg a különböző kormányok, azt most meg kell oldani. Egy rendkívül pazarló, egy rendkívül központosított államban élünk. Egy olyan államban, ahol, ha több év alatt elkészül 42 kilométer autópálya, az sikernek számít” – fogalmazott Markó. Ezek fényében a miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy az oktatással kapcsolatos kérdéseket vitató konferencia rendkívül fontos, hiszen „az az ország, amely ki akar lábalni a gazdasági gondokból elsősorban az oktatását fejleszti.”
A gazdasági szférában gyakran ázsiai tigriseknek emlegetett országok (Dél-Korea, Tajvan) példájával élve Markó Béla elmondta: csak az oktatási rendszer hatékonyságának növelésével lehet Székelyföldet fellendíteni. „Ha Székelyföld oktatási stratégiájáról beszélünk, akkor egy viszonylag hátrányos helyzetből kell kitörnünk. A jelenlegi hátrányos helyzetet nem mi okoztuk, azonban mégis nekünk kell megoldanunk” – mutatott rá.
„Nagyon kemény decentralizációt irányoz elő az oktatási törvény” – hangsúlyozta Markó Béla. Az RMDSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a törvény előkészítése során több pontban történt módosítás, véleménye szerint az eredeti elképzeléshez viszonyítva a végleges forma nem kompromisszum. A törvény ugyanakkor nagy felelősséget ruház úgy a megyei, mint a helyi önkormányzatokra is: a líceumokért a megyei, a kisebb tanintézményekért pedig a helyi önkormányzat felel majd. Markó Béla szerint a törvény lehetőséget teremtett arra, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a helyi szinten kidolgozott stratégiát meg is lehessen valósítani.
„Két szó csupán: Sikeres Székelyföld. Sikert akarunk, eredmény-orientáltan akarunk politizálni szakmai műhelyekben, közszférában, minden területen. A választások körül azt mondtuk, hogy újra akarjuk építeni a Székelyföldet: egyrészt konkrét értelemben, másrészt pedig a bennünk élő büszke székely öntudatot mások számára is láthatóvá akarjuk tenni” – fogalmazott megnyitóbeszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Bíró A. Zoltán a rendezvény ötletgazdája elmondta, a Sikeres Székelyföld konferenciák sorra boncolgatják azokat a kérdéseket, amelyek a Székelyföld számára fontosak. A rendezvény célja, hogy hosszú távú, szakmailag is átgondolt stratégiákat dolgozzanak ki, hiszen vannak olyan kérdések, amelyek megoldásáról a térségben élők saját erejükből kell gondoskodjanak.
Keresztély Irma főtanfelügyelő arról számolt be, hogy az elmúlt évek során megnőtt az igény az anyanyelvi képzésre, az általános iskola elvégzése után, a magyar szakképzést többen részesítették előnyben. Ennek hatáséra a középiskolákban nőtt a magyar gyerekek létszáma. Ennek ellenére érezhető, hogy kevesebb a gyerek, hiszen 4 év leforgása alatt 700-al kevesebb pedagógusi állás van Kovászna megyében: a lecsökkent gyerekszám miatt kevesebb oktatóra van szükség. A másik tényező, ami befolyásolta a tanárok létszámát, lecsökkent a heti óraszám is egyes tantárgyaknál – ez is a létező katedrák megszűnéséhez vezetett. Keresztély azt is elmondta, hogy az oktatásképzésen belül vannak szakterületek, ahol túljelentkezés van: óvónők, bizonyos tanárok, tanítók esetében. A főtanfelügyelő azt reméli, hogy a vidéki „kényszerpályás pedagógusok” helyzetén tudnak javítani, sikerül olyan rendszert kidolgozni, amelyben a tanárok nem akarnak vidék helyett máshol munkát vállalni.
Bokor Tibor szenátor a megyék, régiók közti együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A komoly iskolaigazgatói tapasztalattal is rendelkező politikus a teljes Székelyföldet átfogó szakképzési stratégia kidolgozását sürgetné, ezen felül oktatási irodák létrehozását is szorgalmazná.
Henning László alelnök a decentralizált oktatási intézmények finanszírozási lehetőségeiről beszélt – jelenleg e téren sem létezik közös stratégia. Az alelnök arra is hangsúlyt fektetne, hogy az oktatási intézmények és az önkormányzatok közti kommunikációt hatékonyabbá tegyék.
A konferencián elhangzott előadásokat illetve a közös székelyföldi oktatási stratégia kidolgozásához szükséges adatokat kötetbe szerkesztve publikálják. (Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája)
Az RMDSZ elnöke szerint körvonalazódik az ezzel kapcsolatos megoldás, és azt is elmondta, az államelnök nem örült ennek a javaslatnak, mert szerinte ez újabb kiskapukat nyithat, de ugyanakkor a véleménye az volt, ha a kormány megfelelő megoldást talál, akkor a lényeg az, hogy a megszabott keretek megmaradjanak.
Markó Béla elmondta, a találkozón az ország számára szükséges reformintézkedésekről is tárgyaltak az államfővel. Kifejtette, hiába csökkennek a bérköltségek, ha ezzel egyidejűleg a kormány nem viszi tovább a reformot. Rámutatott: az államapparátus átszervezéséről és csökkentéséről, a „dzsungelként” burjánzó hivatalok, ügynökségek, igazgatóságok - ideértve azok megyei kirendeltségeit is- megszüntetéséről, összeolvasztásáról van szó, illetve a decentralizációs folyamat folytatásáról és felgyorsításáról. Hozzátette, újra kell gondolni a szociális rendszert is.
A miniszterelnök-helyettes szerint az átszervezési folyamatnak 1-2 hónapon belül el kell kezdődnie, ezzel Traian Basescu is egyetértett.
Markó Béla kifejtette, a kormány holnap a Nemzetközi Valutalaphoz szóló szándéklevelet fogadja el, a különféle megoldások abban a törvénymódosító csomagban lesznek, amelyet szintén a következő napokban felelősségvállalással elfogad a kormány.
Nem esett szó az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági indítványról az államelnökkel történt találkozón, mondta újságírói kérdésre válaszolva, de ha arra a következtetésre jutunk, hogy támogatjuk a felelősségvállalást, az egyben azt is jelenti, hogy nem szavazzuk meg a bizalmatlansági indítványt – szögezte le az RMDSZ elnöke. (rmdsz.ro)
Az esemény támogatója Hargita Megye Tanácsa, amelynek turisztikai részlege is standot állított fel,Borsod-Abaúj-Zemplén magyarországi testvérmegyével közösen. A megyei önkormányzat ezenkívül Hagyományos termékek promoválása című programja révén négy stand bérlési költségének fedezéséhez nyújt támogatást azoknak a kiállítóknak, akik a kézműves-egyesület tagjainak portékáit viszik a Csíkexpóra.
Csipor Attila szervező a csütörtök délelőtti megnyitón a régió legnagyobb vásárának nevezte a 19. alkalommal megrendezett Csíkexpót. Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere utalt Böjte Csaba ferences szerzetesnek az idei csíksomlyói búcsún elhangzott prédikációjára, amelyben az atya a bizakodást javasolta a válság idején is; Antal szerint a kiállításon részt vevő vállalkozók bizakodóak.
Magyarországi gyakorló szakemberek és csíki vállalkozók vettek részt a rendezvényen.
Elöljáróban Gyerkó László szenátor elmondta, hogy a csíki vállalkozók nyitottak az újra, a korszerű tudás megszerzésére, időt és pénzt áldoznak nemcsak saját maguk állandó képzésére, hanem alkalmazottait tudásszintjének emelésére is.
Közölte azt is, hogy tavaly merült fel a PR Nyári Egyetemen, hogy a magyarországi szakemberek szívesen találkoznának helyi vállalkozókkal, eszmecserét kívánva folytatni velük.
A magyarországi szakemberek éles határt vontak a PR és a reklám között, mondván, hogy míg a reklám – jellegénél fogva – túlozhat, a PR a vállalkozásról, szervezetről, személyről kell pozitív képet kialakítson környezetében.
Szó esett Paulról is, az egyik német kisváros polipjáról, aki biztos tippeket adott a dél-afrikai focivébé mérkőzéseinek eredményeiről. Hangsúlyozták, hogy ügyes PR-fogás volt, sikerült felhívniuk a figyelmet egy német kisváros állatkertjére.
A beszélgetésen résztvevő vállalkozók kifejtették, hogy bár PR-képzés folyik a Sapientián, a szakma még mindig nem foglalta el az őt megillető helyet a vállalatok, szervezetek felépítésében, a cégek nem tervezetten foglalkoznak arculatukkal, megítélésükkel. Hangsúlyozták, hogy ezen a téren is előrelépésre vanm szükség.
Ugyanakkor felvetődött a kérdés, hogy hol a határ, meddig lehet elmenni a jó hírnév keltésével? Erre nem adtak biztos tippet a jelenlévő magyarországi szakemberek, de hangsúlyozták, hogy a befogadó közegtől, annak tűrőképességétől. A határ ott van, ameddig hitelesek vagyunk – hangzott el.
A kerekasztal beszélgetésen részt vett Sárosi Péter, a PublicPress Ügynökség Kft. tulajdonosa; Sóós Péter János, a B.SWAN Partners Kft. ügyvezetője, a Kodolányi János Főiskola adjunktusa;Ferling József, a Ferling PR & Communications Kft. ügyvezetője;dr. Berencsi György, ConsultArt Tanácsadó Kft., marketingkommunikációs tanácsadó, Szitás Katalin klasztermenedzser és Török Csilla vállalkozó, PR-szakember.
Gyerkó László eredményesnek mondta a rendezvényt, mondván, hogy bár kissé zárkózott a térségünk, a vállalkozói szféra nyitott az újra, a fejlődést eredményező törekvésekre.
Eddig tíz tábort sikerült megvalósítani, melyek anyagából három állandó kiállítás látható, a Lázár-kastély északi bástyáiban.
Az idei tábor fő célja a tojáskiállítás anyagának kiteljesítése, ami a maga nemében Erdélyben egyedi jellegű. Elsősorban az erdélyi néprajzi tájegységek mintakészlete a meghatározó, de idén a Kárpát-medence jellegzetes írott tojásai, valamint a moldvai huculok mintakészlete is része lesz a gyűjteménynek. Ezek mellett a vert csipke és a hímzések anyaga is kiegészül. Fiatal kézművesek is jelentkeztek tanulási szándékkal.
A tábort a Communitas Alapítvány is támogatja, eszközellátását pedig az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány biztosítja.
Az előadók egyebek között arra próbáltak választ adni, hogy milyen arányban kell meghatároznia a nemzetgazdaságok helyzetét az Európai Uniónak, az integrációs folyamat béklyót jelent-e, avagy kitörési lehetőséget a válságból. Górcső alá vették az állam szerepét a gazdaságok irányításában.
Ezzel kapcsolatosan Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában megállapította: elmúlt az az álom, miszerint az államnak ki kell vonulnia a gazdaságpolitikából. Megjegyezte: azok az országok voltak sikeresek, amelyekben az állam tudta, hogy mi a szerepe. Bizonyos jól megszabott határok között az államnak be kell avatkoznia a gazdasági folyamatokba - fejtette ki az előadó.
Ezzel összefüggésben említette a foglalkoztatottságot, ami szerinte az emberi méltóság kérdése. Hozzáfűzte: nem lehet növelni a foglalkoztatottságot a kis- és középvállalkozásokat támogató hatékony gazdaságpolitika nélkül. Az államtitkár fontosnak nevezte a gazdasági integráció olyan formáit is, mint amilyen szerinte a "közép-európai közös piac" kiépítése lenne.
Mendelényi Dániel, a Siemens Zrt. informatikai megoldások és szolgáltatások területének vezetője kifejtette: az államoknak kell meghatározniuk, hogy milyen gazdasági pályára kívánnak állni, és ehhez kell hozzárendelniük a legcélravezetőbb állami struktúrákat. A külföldi tőke beáramlását, a külföldi befektetések növelését fontosnak nevezte, azonban figyelmeztetett, hogy ennek nem szabad a kiszolgáltatottság fokozódásához vezetnie. Az exportfejlesztést jelölte meg követendő útnak, hangsúlyozva, hogy a kivitelt az államnak tudatosan, jól kidolgozott terv szerint kell támogatnia.
Az előadó Kárpát-medencei magyar gazdasági térség kialakítását szorgalmazta, emlékeztetve, hogy az Európai Unió szorgalmazza a határ menti együttműködést, ennek keretében pedig a magyar tulajdonban lévő vállalkozások is együttműködhetnek.
Az Európai Unióból azt kell maximálisan kihasználni, ami valóban hasznos a nemzetgazdaság számára – hangsúlyozta Szakács Tibor, a Mehib vezérigazgatója. Emlékeztetett: korábban a gazdaságpolitika hatékonyságát csökkentette a koalíciós partnerek közötti állandó nézeteltérés, a vita arról, hogy “liberális vagy másfajta gazdaságpolitikát kell-e folytatni”.
Az EU kínálta lehetőségek kihasználására hívta fel a figyelmet Juhász Jácint, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának dékán-helyettese is. A román gazdaság lejtmenetének okát abban látta az egyetemi oktató, hogy a gazdaság bevételi oldala liberális beállítottságú, a kiadási oldalon viszont túlsúlyban vannak a szociális és bérjellegű kiadások. Hangsúlyozta: a vállalkozásokat nem ingyenpénzek osztogatásával, hanem hitelbiztosítással és kamattámogatással kellene segíteni.
Az utóbbi évek vállalkozóként átélt tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával László János, egy székelyudvarhelyi cégcsoport elnöke. Elmondta, a székelyföldi térségben a külföldi, köztük a magyarországi befektetők megjelenése nyomán a képzett munkaerő a helyi vállalkozóktól az újonnan érkezett vállalkozásokhoz szivárgott át.
László János szólt a székelyföldi infrastruktúra hiányáról, szerinte ez visszahúzza a gazdaság fejlődését. Nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a vállalkozók klaszterbe tömörüljenek. Úgy vélekedett, hogy elsősorban a Kárpát-medencei magyar-magyar gazdasági kapcsolatokat kell fejleszteni.
MTI
Az olvasási trendek érdekesen alakultak, egy tíz évvel ezelőtti felmérésben a szépirodalom vezetett, míg ma egyre népszerűbb a szórakoztató irodalom, különösen a magyarországi olvasók körében. Meglepő a tudományos könyvek eladásának növekedése, illetve megnőtt az érdeklődés az albumok és a néprajzi témájú könyvek iránt.
A kiadói imázzsal és a könyvterjesztés módjával kapcsolatosan Sarány István (Pallas-Akadémia) elmondta, jobban nyitni kellene Magyarország felé, hiszen a tavalyi év könyvpiacértéke ott négyszer nagyobb volt, mint Romániában. Ugyanakkor, bár eddig nem mutatkozott hanyatlás az eladások terén, kérdéses, hogy a közalkalmazotti bércsökkentések hogyan fognak kihatni a könyvpiacra.
Burus Endre (Pro Print) kiadóját az erdélyi magyar tudományos kiadóként tartják számon. Ebben a kiadói politikában nem az az elsődleges cél, hogy az olvasói szokásokat figyelembe vegyék, hanem hogy kiadják azokat a könyveket, amelyeket egyszerűen ki kell adni: példaként Stefano Bottoni könyvét hozta fel, amely a kiadott ötszáz-ezer példányszámban mindenképp elfogy.
A sikerkönyvekkel kapcsolatban Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház társtulajdonosa kiemelte, ők inkább ódzkodnak a Twilight-jellegű könyvek forgalmazásától. Ezzel szemben Balázs D. Attila, a Bookline erdélyi és felvidéki marketingese részben a „legalább olvasnak”-politikáját vallja, azaz kiemelte, hogy a Bookline-t nagymértékben a divatos vámpírregények tartják el.
Ugyanakkor azt is elismerte, hogy véleményformáló szerepük van, ezért a reklámozás során ki kell emelni a valóban értékes könyveket. Ami a jövőt illeti, bízik abban, hogy az erdélyi forgalom utóbbi időben megfigyelhető növekedési tendenciája megmarad.
Transindex
Az oklevélre azért volt szükségük, mert a jövőben professzionális szinten szeretnék végezni napi munkájukat. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Kamara által szervezett képzésen részt vevő gazdák, illetve gazdasszonyok a jövőben agroturizmussal és más jellegű vendégfogadással szeretnének foglalkozni, és ez a tevékenységi terület megköveteli a vendéglátó-ipari ismereteket is. Ezenkívül a vizsgáztatók felmérték a gazdasszonyjelöltek tudását a hagyományos helyi termékek elkészítésének és értékesítésének, valamint a biotermék minősítés megszerzésének és a pályázás terén is.
Az agroturizmus része a Hargita Megye Tanácsa által kidolgoztatott átfogó turisztikai stratégiának, ugyanakkor a hagyományos és helyi termékek készítése és értékesítése, valamint a pályázás útján való pénzlehívás a megye lakosságának életszínvonalát hivatott növelni.
A gyakorlati vizsga kritériumrendszerét Márton István, a zsűri és a megyei agrárkamara vezetője ismertette, majd röviden beszámolt arról, hogy a három hónapos képzés során a résztvevőkkel közölték a pályázás, engedélyeztetési módszertan és a termékek minősítésének szabályzatát és lépéseit, valamint gyakorlati tapasztalatcserére is lehetőségük adódott, megtekintve a sikeres, agroturizmussal és hagyományos termék előállításával foglalkozó vállalkozók példáit. Márton István elmondta, hogy a kiértékelésnél figyeltek a terítékre, a hagyományos színek és népies benyomást keltő evőeszközök és tálalás meglétére, valamint arra, hogy a kiállított ételkülönlegességek milyen arányban tartalmaznak olyan összetevőket, amelyeket a kiállítók a házuk táján termelhetnek vagy termeltek meg.
A képzés résztvevőit Borboly Csaba megyeitanács-elnök is köszöntötte, kitartást kívánva nekik, és további támogatásáról biztosított minden hasonló kezdeményezést, amely a megyei agrárkamara, valamint a vállalkozást tervezők részéről érkezik.
„A megyei tanács odafigyel minden kezdeményezésre, érkezzen az a lakosság vagy más intézmények részéről, ha az a lakosok jobb megélhetését célozza, valamint közvetve hozzájárulnak hagyományos értékeink megőrzéséhez. Fontos, hogy úgy vonzzunk térségünkbe minél több turistát, hogy mindenki számára tudjunk olyat nyújtani, ami tetszik neki, és erre az egymást kölcsönösen kiegészítő szakterületek egyenlő mértékben való fejlesztése a megfelelő stratégia. Megyénk egyaránt vonzó kell legyen a gasztronómiában, a túrázásban vagy a sportolásban örömüket lelő turisták számára. Azt kell elérnünk, hogy ne csak átutazzanak a turisták, hanem itt töltsenek néhány napot” – foglalta össze a megyei tanács elnöke.
A vizsgázók egyelőre a részvételüket bizonyító tanúsítványt kaptak, amíg az oklevelek elkészülnek.
Az Ifjúsági Üzleti Program tíz évvel ezelőtt indult útjára azzal a célkitűzéssel, hogy fejlessze a középiskolás diákok vállalkozási tudását, erősítse a kommunikációs képességet és a csapatban dolgozás készséget is. A program keretében a résztvevő diákok valós alapokra épülő üzleti terveket dolgoznak ki, amelynek elkészítéséhez tapasztalt üzletemberek nyújtanak szakmai segítséget.
Ahogyan az elmúlt tíz évben rendszeresen, úgy ezúttal is Sógor Csaba, RMDSZ-es európai parlamenti képviselő nyitotta meg hivatalosan az Ifjúsági Üzleti Programot.
-A mai felgyorsult világunkban sem élhetünk távlati célok nélkül, ahhoz, hogy megfelelően haladhassunk szükségünk van egy alaposan kidolgozott tervre. Olyan tervek kellenek, amelyek fenntarthatóak és a társadalom javát szolgálják. Ezekben az időkben legtöbbször gazdasági recesszióról beszélünk, holott a válság ennél sokkal mélyebb, szociális és morális vonatkozása is van. Emiatt fontos, hogy a fiatalokban az üzleti érzék mellett, az etikus üzleti magatartás is kialakuljon – mondta nyitóbeszédében Sógor Csaba, EP-képviselő.
Ebben az évben négy, nyolc fős csapat méri össze kreativitását, vállalkozói érzékét és innovációs képességét, akik üzleti elképzeléseiket augusztus 7.-én, szombaton mutathatják be a szakzsűri előtt. A program zárórendezvényén az idei jubileumi év alkalmából nem csupán a jelenleg versenyben lévő fiatalok munkáit, hanem az elmúlt tíz év legjobb üzleti terveit is díjazni fogják. Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő a szombati díjkiosztáskor brüsszeli kirándulással jutalmazza az eltelt tíz év legjobb projektjének ötletgazdáit.
Az Ifjúsági Üzleti Program nemsokára ötödik évfordulójához érkezik Kárpátalján, ezért a Kárpát-medencei összefogás jegyében Sógor Csabától az ott készült, eddigi legjobb vállalkozói terv kidolgozói is meghívást kapnak majd Brüsszelbe. (rmdsz.ro)
Háromszéki látogatása alkalmával Borbély László Kovászna Megye Tanácsának elnökével, alelnökeivel, a prefektussal, a helyi szenátorokkal, képviselőkkel, polgármesterekkel ismertette a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium 2010-es programjait, valamint a vissza nem térítendő uniós pénzekre való pályázási lehetőségeket.
A környezetvédelmi és erdészeti miniszter további támogatásokra is ígéretet tett, amelyek folyósítására a költségvetés kiegészítése után kerülhet sor. „Egy év konzultáció után véglegesítettük Románia árvízvédelmi stratégiáját, véleményem szerint két-három héten belül a kormány is elfogadja a dokumentumot. A Környezetvédelmi Alapból a 2010-2012-es időszakra még az év elején 437 millió lejt különítettünk el hidrológiai infrastruktúrára. Ebből az összegből idén 130 millió lejt fogunk elkölteni.” – mondta Borbély László.
Az árvíz megelőzési stratégia prioritásai közül Borbély az újraerdősítési programot, a védősávok létrehozását, valamint a vízmosások, talajcsuszamlások megállítását szorgalmazó befektetéseket említette. Míg 2009-ben a Romsilva 28 millió lejt költött újraerdősítésre, addig idén a Romsilva költségvetéséből 44 millió lejt különítettünk el ugyanerre a célra. A Környezetvédelmi Alapból idén további 85 millió lejt fordítunk hasonló jellegű befektetésekre – emelte ki a miniszter.
A helyi önkormányzati vezetők a tanácskozás alkalmával kiemelték az erdők visszaszolgáltatása, illetve a visszaszolgáltatási folyamat alatt lévő erdők kitermelése körüli gondolat. A találkozó alkalmával Borbély László erdészeti miniszter többször is nyomatékosította, hogy a jogilag tisztázott helyzetű erdőket vissza kell szolgáltatni, de az erdészet tulajdonában levő több ezer ingatlan sorsát is el kell dönteni.
Borbély véleménye szerint a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium legnépszerűbb programja az ezelőtt négy héttel elindított Zöld Ház. Kovászna megyében az állami támogatásra 214 pályázat érkezett. A pályázók száma meghaladja a megyének elkülönített keretösszeget. A Zöld Ház programmal kapcsolatosan a miniszter kiemelte: minden polgár, akinek jóváhagyják a pályázatát, meg fogja kapni a támogatást.
„A Zöld Ház program elsősorban Erdélyben sikeres, de vannak olyan megyék is, ahonnan kevés pályázat érkezett be. A pénzkeretüket nem kihasználó megyéktől megmaradt alapokat át fogjuk csoportosítani azokba a megyékbe, ahol vannak pályázók” - jelentette be a Borbély László.
A Zöld Ház program a polgárok számára négy hete indult be, de az önkormányzatok számára eddig is létezett ez a lehetőség, igaz elég kevés önkormányzat élt vele – emelte ki a miniszter.
A miniszter jelenlétében 18 sikeres pályázó átvette a Környezetvédelmi Alap által jóváhagyott szerződéseket.
A helyi hatóságokkal folytatott tanácskozáson elhangzott, hogy amíg vízhálózat kiépítésére Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót és Kovászna 2007-2009 között 4 millió lejt kapott, addig ugyanezek a városok az utóbbi 7 hónapban 4,5 millió lejes támogatást kaptak. Az erdősítéssel és a parkok kialakításával kapcsolatosan Borbély László arról tájékoztatta a háromszéki vezetőket, hogy a parkok esetében 1000 dosszié kiértékelése folyik, ezeknek megközelítőleg negyedét tudja a minisztérium támogatni.
Elsődleges fontosságú az országos hulladékbegyűjtő és kezelő infrastruktúra fejlesztése, modernizálása. Az egyik legfontosabb eszköz a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésére a Környezetvédelmi Operatív Program, amely keretén belül Kovászna megye 25 millió eurót kap 2013-ig – hangsúlyozta Borbély, akinek véleménye szerint a Kovászna megyei hulladék-feldolgozó létesítése jó úton halad, szeptember elsejéig leadják a projektet Brüsszelben. Szintén szeptemberben véglegesítik a vízhálózat projektet is, ez 85 millió eurót jelent a megye számára.
A tanácskozás során Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta: a Borbély László által kezdeményezett 10 millió lejes támogatás fontos, hiszen az árvíz jelentős károkat okozott a megyében. „Abban a szűk három évben, amikor RMDSZ miniszterek volta a környezetvédelmi tárca élén, 28,5 millió lejt kapott Kovászna megye árvízmegelőzésre, a többi hét évben 2000-től összesen csak 8,5 milliót. Ebben az évben 900 millió lejt fogunk adni árvíz megelőzésre, ez a legnagyobb összeg 1990 óta” – fejtette ki a miniszter.
Borbély László Kovászna megyei látogatása során a helyi zöld szervezetek képviselőivel is találkozott. A környezetvédelmi és erdészeti miniszter a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban tartott találkozón a környezettudatos életmód oktatásának fontosságáról beszélt.
A miniszteri találkozó alkalmával a civil szervezetek a bicikliutak kialakítását szorgalmazták. Borbély László elmondta, ősztől az önkormányzatoknak a Környezetvédelmi Alap keretén belül megadatik az a lehetőség, hogy bicikliutak megépítésére pályázhassanak.
„Vannak kezdeményezések a polgármesteri hivatalok szintjén, ezeket a konkrét beruházásokat támogatnánk. Vannak olyan turisztikai zónák, ahol lehet biciklis utakat kialakítani. Sok helyre hamarább el lehet jutni biciklin, mint autóval, ez azonban feltételezi, hogy a biciklisáv ne egy fehér vonallal elválasztott járdarész legyen, hanem külön erre a célra létrehozott szakasz” – hangsúlyozta Borbély László.
A miniszter közölte, szeptemberben lesz egy találkozó a reprezentatív zöld szervezetekkel, és a Környezetvédelmi Alapon belül lesz egy külön összeg civil szervezetek részére. (rmdsz.ro)
Az EP-képviselő elmondta, minden parlamenti évet követően beszámolót készít, amely megtalálható elektronikus formátumban a www.winklergyula.ro honlapon. Winkler Gyula úgy vélte, a rendszeres beszámolók segítik abban is, hogy ne térjen le a kijelölt programtól és a választóknak tett ígéreteket betartsa.
Az elmúlt időszakban az EP-ben végzett munkára is rányomta bélyegét a gazdasági válság. Winkler Gyula beszámolt arról, hogy a 2009-2010-es időszakban az európai intézmények legfontosabb tennivalója az volt, hogy gazdasági, pénzügyi és szociális területen csökkentsék a világválság hatásait, ez a törekvés pedig az Európai Parlament munkájára is kihatott. Válaszul az időszak legnagyobb kihívására, de ugyanakkor azzal a szándékkal, hogy a jövőben Európa megelőzze és hatékonyabban kezelje a gazdasági kihívásokat, az EP létrehozta a pénzügyi, gazdasági és szociális válság (CRIS) különbizottságot, amelynek tevékenységében az RMDSZ európai parlamenti képviselője is részt vett.
Winkler Gyula ennek kapcsán elmondta, hogy Romániában, a társadalomban mélyen gyökerező rendszer- és morális válság együttesen a globális világválsággal valósággal perverz formákat öltött, amely a lakosság nagy részét hátrányos helyzetbe taszította. Szerinte a demokratikus intézményekbe vetett bizalom elvesztése az egyik legsúlyosabb következmény, amely hosszú távon a társadalmi kohézió és szolidaritás rovására megy.
Winkler Gyula úgy vélte, a 2009. június és 2010. június közötti időszakban az RMDSZ tevékenysége az európai politikák területén, a szervezeten belüli hatékony koordinációra épült. Winkler Gyula az RMDSZ külpolitikai megvalósításai között kiemelkedő fontosságúnak tartja az EPP bonni kongresszusán egyhangúan elfogadott kisebbségvédelmi politikai nyilatkozatot. A dokumentum meghatározza a politikai alakulat jövőbeni kisebbségpolitikai álláspontját, és kimondja azt, hogy az Európai Unióban (EU) fokozatosan kialakítható a kisebbségekhez tartozó személyek védelmét szolgáló, jogilag kötelező érvényű közösségi szabványok és normák rendszere, tekintetbe véve, hogy a Lisszaboni Szerződés tételesen utal a kisebbségekhez tartozó személyekre, mint alapvető európai értékekre.
Fontosnak eredményként értékelte a romániai magyarság szempontjából azokat az elfogadtatott RMDSZ-javaslatokat, amelyek bekerültek az EPP gazdasági programjába, többek között a közép és délkelet-európai új tagállamok sikeres gazdasági és társadalmi felzárkózását, a kis és közepes vállalatok támogatását, a munkaerő-átképzést, a mezőgazdasági támogatási politika fejlesztését célzó javaslatokat. (rmdsz.ro)
A megyei önkormányzat elnöke már korábban is kifejtette, hogy hibás elgondolásnak tartja a helyi és megyei tanácsok létszámcsökkentését, akárcsak a 25 százalékos bérlevonást, mivel ezzel számos fiatal szakembert riasztanak el a közszférától, ami veszélyezteti a kistelepülések fejlődését, hiszen pályázatoknál nagy szükség van a felkészült köztisztviselők munkájára. Borboly Csaba szerint az országos intézmények dolgozóinak felduzzasztott létszámát kellene csökkenteni, nem a virágzásnak induló vidéki önkormányzatokét.
Hargita Megye Tanácsánál eddig 626 elfogadott állás volt a betöltetlen állásokkal együtt, ebből 235 a megyei tanács apparátusánál, míg 391 az alárendelt intézményeknél. A kormány által előírt megszorító intézkedések alapján a 2009. december 31-i statisztikai adatok alapján Hargita megye 325.127 létszámú lakosságához viszonyítva a megyei önkormányzat Hargita Megye Prefektusi Hivatalának leközlése alapján 456 állásra kellett csökkentse az intézményben dolgozók létszámát a 2010-es évi 63-as számú sürgősségi kormányrendelet alapján. Ugyanez a kormányrendelet a külső forrásokból pályázati úton elnyert összegek alapján lehetőséget biztosít a külső forrásokból pályázati úton elnyert összegek függvényében alkalmazásokra is. Így Hargita Megye Tanácsának a maximális létszámot, vagyis 10 alkalmazottat ítélt meg a prefektusi hivatal, mivel a költségvetését kiegészítve pályázati úton nyert projektek révén közel 80 millió euró plusz összeggel gazdálkodik az önkormányzat.
A megszorítások nem érintik a megyei önkormányzat oktatási, egészségügyi és szociális alintézményeit, ezek változatlanul fognak tovább működni.
Hargita Megye Tanácsának vezetősége amellett döntött, hogy nem leépítések révén, hanem átszervezésekkel oldja meg az állások csökkentését, így egyetlen család sem marad megélhetés nélkül ebben a gazdasági válság miatt amúgy is nehéz időszakban. Az átszervezés során megszüntették a betöltetlen állásokat és a megyei tanács saját apparátusát 214-re csökkentették. A megyei tanácsnak alárendelt intézmények 391 állását 240-re csökkentették, a Fejlesztési Ügynökséget pedig megszüntették, ennek alkalmazottai a megyei tanács saját apparátusán belül folytatják tevékenységüket. (hargitamegye.ro)
Marosszentgyörgyön tavaly őszig mintegy 40%-ban volt megoldott a közművesítés, a község akkor pályázott a turisztikai és fejlesztési minisztériumnál. A licitet az ENVIRO QUALITY KFT. és a Nemzetközi BETONÚT RT. nyerte meg, és fogott neki a munkálatoknak. Az utcákat feltörték, a főút szélein a kőtörmelék miatt jelenleg is nehéz közlekedni gépkocsival. A kivitelezők kötelessége a munkálatok elvégzése után az úttestet visszaállítani eredeti állapotába – válaszolta megkeresésünkre Sófalvi Szabolcs polgármester. Addig azonban még sok víz lefolyik a Maroson – tehetnénk hozzá, hiszen, bár a beruházás elvégzésének határideje idén szeptember, amikor is a kivitelezőnek le kell aszfaltoznia az úttestet, hamarosan – az autósok bosszúságára – ismét feltörik: a gázvezetékek cseréjére kerítenek sort. A községvezető szerint 2011 tavaszára várható, hogy véglegesen rendbe teszik az utcákat, járdákat. „A vízbevezetési munkálatokkal sok nehézsége volt a kivitelezőnek, hiszen a kormányalapok több hónapos késéssel érkeztek, emiatt a cégek leállították a beruházást. Legutóbb két héttel ezelőtt, de mától ismét folytatják. A terven is gyakran kellett módosítani, hiszen a munkálatok során kiderült, nem az van a papíron, ami a valóságban. A vezetékek nem a jelzett helyen voltak, és nagyszámú lakos illegális ténykedésének köszönhetően a község házainak 90%-ában – de főként a főút menti házak esetében – a szennyvizet bevezették az esővízcsatornába. Nagy esőzéskor a szennyvíz visszafolyik, sok gondot okozva a lakóknak. A bekötéseket szakszerűen kell elvégeztetni a házaknál” – tette hozzá. A vízbevezetési és csatornázási munkálatokkal az egyre bővülő község (az elmúlt 5 évben 3000-rel nőtt a lakosság létszáma) közművesítése 80%-ban megoldódik. Az újonnan kialakított utcákban – egyre több van ezekből, a polgármester szerint havonta születik egy új utca – a vízbevezetésre, csatornázásra ismét pályázat útján próbálnak pénzt szerezni. A kiírás dokumentációjának elkészítése folyamatban van, októberben benyújtják az illetékes szaktárcához. (Antalfi Imola – e-nepujsag.ro)
Ez megnyitotta a gázcsapokat, ám a melegvíz-krízis ideje alatt, míg a tisztességes fogyasztók a kifizetett számláik ellenére is lavórban melegített vízben tisztálkodhattak a nyári hőségben, lezajlott egy kötélhúzás a gázvállalat és az önkormányzat közt, mely a multi akaratának megfelelően ért véget, és azt eredményezte, hogy ha a törlesztés késik, a gázszolgáltató közvetlenül a város vagyonán hajthatja be a jussát.
A multi ugyanis addig nem nyitotta meg a gázcsapokat, amíg a fizetésért kezességet vállaló tanács nem mondott le egy ún. „kielégítési kedvezményről”, ami azt fedné ilyen esetben, hogy ha az adós (konkrétan a távhőszolgáltató cég, azonban ezen valójában a költségvetési pénzek, amikből a vita tárgyát képező adóssághalmaz felgyűlt, csak átfolynak) nem törleszt, akkor a hitelező a végrehajtási eljárást először az adós ellen indítja meg, és csak akkor terjesztheti tovább a kezesre is, ha az adóson nem tudja behajtani a teljes tartozást. Ám ha ezt a jogi kiskaput becsukják, akkor közvetlenül a kezesen hajtható be a tartozás – ez a helyzet állt elő az önkormányzat pénteki határozata nyomán, addig csak 14 képviselő felelősségvállalására kezdett a multi gázt szolgáltatni a városi távfűtő cégnek. Magyarán: a csapok addig maradtak zárva, amíg a gázszolgáltató biztosítékot nem kapott, hogy az elmaradt városi és állami pénzeket adott esetben közvetlenül a városon hajthatja be. A kérdéssel, hogy a városi költségvetésben van-e fedezet a törlesztésre, Molnár Gábort, a városi tanács költségvetési szakbizottságának tagját kerestük meg.
– Eddig sem az volt a kérdés, hogy van-e pénz, mert annyi mindig volt, amiből a távfűtési tartozásokat ki lehetett volna fizetni, hanem hogy azt a pénzt mire költik. Törlesztési egyezmény eddig is volt, csak be kellett volna tartani, de a városházán szerencsétlenül kezelték az ügyet, és ez vezetett oda, hogy a gázszolgáltató csak ilyen szigorú feltételekkel volt hajlandó megállapodni. Azt is hozzá kell tenni, hogy a politikusok sem mutattak érdeklődést a helyzet megoldása iránt. Az adósságok jelentős része az államot terheli, és egyetlen parlamenti képviselői felszólaláson kívül, ami azért hangzott el, mert a tanács ülésén részt vevő képviselő kénytelen volt egy feltett konkrét kérdésre választ adni, semmilyen állásfoglalást nem hallhattunk. Pedig erre a problémára a politikusoknak kellett volna megoldást találniuk, ide értve valamennyi pártot, de csak azt bizonyították be, hogy a város gyakorlati problémáinak a megoldása nem érdekli őket – fejtette ki a tanácsos.
Mint már utaltunk rá, az új törlesztési megállapodás szerint a távhőszolgáltató 21,5 millió lejt kitevő adósságait két év alatt, 2012 júliusáig törlesztik a gázműveknek. A határozatban leszögezték a törlesztési részleteket és határidőket is, eszerint e hónap 27-éig 400 ezer lejt kell törleszteni a tartozásból. Majd az év hátralevő négy hónapjában 1,15 millió lej lesz a havi törlesztőrészlet. Jövőre havi 1-1 millió lejt kell majd törleszteni a gázműveknek, majd 2012 első hét hónapjában egyenként 644.169 lejt. Az adóssághalmaz oroszlánrésze az elmaradt ártámogatásokból felhalmozódott 17,25 millió lej, amihez hozzátevődik 4,25 millió lejnyi büntetőkamat – ez lesz a multi konkrét nyeresége annak nyomán, hogy az egyébként törvényben szavatolt ártámogatásokat már a múlt kormányzati ciklus idejéből sem, vagy alig fizették az adópénzeket kezelő illetékesek. (benedek – e-nepujsag.ro)
Bitai Annamária panaszolja, hogy elromlott a hűtőtank a lécfalvi tejbegyűjtőnél. ,,Nincs mit tenni, ki kell ürítenem a megbüdösödött tejet a földre" — mondta. Kinek a hibája — kérdi —: a tejfeldolgozó cégé avagy az Electricáé? Mit ér a tej a nyári melegben, ha jelenleg 30 baniba fizeti literét a gyár!" (www.3szek.ro – Kgy. Z.)
Emil Boc miniszterelnök ma a közszolgálati rádióban nyilatkozta, hogy ezt jelzik a pénzügyminisztérium elemzései. „2011-ben az állami alkalmazottak fizetése növekszik a mostani 25 százalékos csökkenéshez viszonyítva. Ha nem adnak 13. fizetést, akkor lehetséges 2011-ben a bérek 10 százalékos emelése. Az átszervezési folyamat eredményessége alapján elképzelhető nagyobb növelése, ezt majd a folyamat végén látjuk” – mondta Boc.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter hétfőn azt nyilatkozta, ha a jövő évi fizetésalapot összehangolják 60 000 állami állás felszámolásával, akkor lehetségessé válik a fizetések átlag 10 százalékos emelése, ám később döntenek arról, hogy ez milyen formában oszlik el az egységes bérezési rendszerben.
Az állami alkalmazottak fizetése jövő év elejétől lépcsőzetesen visszatér a 25 százalékos csökkentés előtti szintre – mondta kedden Adriean Videanu gazdasági miniszter. (nyugatijelen.com)
Természetesen felszólítottuk a honlap anonim üzemeltetőit, azonnal vessenek véget törvénytelen működésüknek, s némi kutakodás után megtalálva a website amerikai szerverének tulajdonosát, levélben szólítottuk fel őt is, tiltsa le a törvénytelen magyar honlapot. Mindazok, akiknek könyve engedély nélkül, illegálisan szerepel a honlapon, indokolt, hogy károsultként fellépjenek a szellemitulajdon-védelmet kijátszókkal szemben – olvasható a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által kiadott közleményben.
„Minden elbocsátás jogszabály alapján történt, bizonyos esetekben az elbocsátási folyamat éppen most zajlik. Munkánk eredménye 2011-ben és 2012-ben látszik majd meg. Ez egy részeredmény, az ütemtervet tartjuk, a folyamat nem zárult le. Minden területen annyi ember marad, amennyire szükség van” – szögezte le a kormányfő. „Felkértem az illetékeseket, hogy az elbocsátások a képességek alapján történjenek. Ez az átszervezési folyamat kulcsa: a hozzáértők maradjanak, a többiek keressenek maguknak más munkahelyet” – nyilatkozta Boc.
Emil Boc azt is elmondta: az elbocsátott alkalmazottaknak lehetőségük lesz szakmai átképzésen részt venniük, vagy állást találniuk az országos szinten mintegy 10 000 nyilvántartott üres munkahely közül. A kormány ugyanakkor támogatni fogja a magánszférát, hogy az állami ágazatból elbocsátott munkaerőt be tudja fogadni – tette hozzá. (www.nyugatijelen.com)
Bér jellegű jövedelemként kell megadózniuk a munkáltatóknak az alkalmazottjaiknak juttatott havi ételjegyeket is. Azoknak pedig akiknek több lakóingatlanuk van, az idei év második felétől az eddigi 15–100 százalékos szint helyett 65 és 300 százalék közötti többletadót kell fizetniük. Az adóhatóság szerint ugyanakkor továbbra is aktív adófizető marad az a cég, amely bár tevékenységét a cégbíróságnál felfüggesztette, de erről az illetékes ANAF-hivatalt nem értesítette.
Ára van a mulasztásnak
Az Adótörvénykönyv módosítása kapcsán a közösségen belüli piaci szereplők törzskönyvébe is be kell jegyeztessék magukat azok a vállalkozók, akik az Európai Unión belüli tranzakciókat bonyolítanak le. Az adóhatóság szerint ugyanakkor továbbra is aktív adófizető marad a cég, amely bár tevékenységét a cégbíróságnál felfüggesztette, de erről az illetékes ANAF-hivatalt nem értesítette.
Az utóbbi két hónap során hatályba lépett új pénzügyi-adózási jogszabályok a vállalkozók, az adófizetők számára adott nyilatkozási vagy bevallási kötelezettségeket is előírnak. Így például a 2010/54-es sürgősségi kormányrendelet értelmében azok a vállalkozások, amelyek EU-n belüli műveleteket eszközölnek, be kell jegyeztessék magukat a közösségen belüli piaci szereplők törzskönyvébe (registrul operatorilor intercomunitari). A benyújtandó dokumentumok között szerepel az erkölcsi bizonyítvány is. A jogszabályban szereplő társtulajdonosi fogalom ugyanakkor könnyen félreérthetővé tette, hogy kik azok a személyek, akiknek ezt be kell nyújtaniuk. A kitétel azokat a cégeket, vállalkozásokat érinti, amelyeket a kereskedelmi törzskönyvi hivatalnál a kereskedelmi társaságokra vonatkozó, 1991/31-es törvény alapján jegyeztek be. Más jogállású gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások (például szövetkezetek) esetében ez nem szükségeltetik.
A Hargita Megyei Közpénzügyi Igazgatóság illetékesei bizonyos kötelezettségek kapcsán arra is felhívják a figyelmet, hogy amennyiben egy vállalkozás, cég felfüggeszti tevékenységét, illetve nem folytat semminemű tevékenységet, azt hivatalos formában be kell jelentenie az adóhatóságoknál is. Ellenkező esetben ugyanis az adófizetési kötelezettség nem függesztődik fel automatikusan, azaz a cég továbbra is adófizető marad.
A 2010/58-as sürgősségi kormányrendelet, illetve a 2010/791-es kormányhatározat értelmében mindazon magánszemélyek, akik szakmai jellegű jövedelmet realizálnak a jövedelemadó fizetésén túl, egyéni társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és munkanélküliség-biztosítási hozzájárulás fizetésére is kötelezettek. Az általuk fizetendő egyéni hozzájárulás kvótáját az erre vonatkozó 2000/19-es, 2002/76-os és 2006/95-ös törvények előírásai alapján állapítják meg. A 7. szakasz értelmében a szakmai jellegű jövedelmet realizáló személy kötelessége jövedelemnyilatkozatot benyújtani a nyugdíjpénztárhoz, illetve a munkaerő-elhelyezési ügynökségekhez, valamint szerződést kötnie az egészségügyi biztosítási pénztárral. A biztosítási nyilatkozatot a megelőző hónapra vonatkozóan a következő hónap 25-ig kell benyújtani. Ez a kötelezettség azon személyek esetében, akik magánszemélyként realizáltak független tevékenységből szakmai jellegű jövedelmet, nem állt fenn. Elemzői becslések szerint a július 1-jétől hatályba lépett jogszabályok értelmében azonban a járulékfizető személyek száma így is 300 ezer fővel bővült. Lévén, hogy a szóban forgó esetekben nem volt kötelező a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetése, az érintett személyek nem is kötöttek tb-szerződést, vagy pedig a biztosítótársaságokon keresztül más típusú, fakultatív nyugdíjbiztosítási szolgáltatást vettek igénybe.
Az előírások gyakorlatba ültetése ugyanakkor körülményesnek és bonyolultnak ígérkezik, főleg mivel szakértők szerint az alkalmazási normákat jóváhagyó kormányhatározat szövege is félreértelmezésekre adhat okot. Egy példával szemléltetve, a kormányhatározat nem ad egyértelmű választ arra, hogy a járulékfizetési kötelezettség az engedélyezett magánszemélyekre (PFA) is kiterjed-e? (Hecser Zoltán – www.honline.ro)
A megyei statisztikai hivatal igazgató-helyettese, Abos Mária elmondta: ez az összeg nagyobb, mint a Szatmár megyei átlagjövedelem – az viszont nem világos, hogy Hargita megyében nőttek, vagy a többi megyében csökkentek a fizetések. Az átlagon javít, hogy a munkanélküliek egy része idénymunkásként el tudott helyezkedni a nyári hónapokra. (Kolozsvári Rádió)
Az infláció a gazdasági elemzők és a román központi bank várakozásainak megfelelően alakult. Az éves infláció 7,14 százalékra nőtt a korábbi 4,38 százalékhoz képest.
Az infláció növekedését legnagyobb mértékben a nem élelmiszerek árainak emelkedése gerjesztette, ezek átlagban 3,1 százalékkal kerülnek többe, mint júniusban.
A nem élelmiszerek közül a leginkább a cigaretta drágult, amely 9,47 százalékkal kerül többe, a villamos energia és a gáz 4,2 százalékkal drágább. Több mint két százalékkal nőtt az üzemanyagok ára is. A szolgáltatások ára 2,6 százalékkal nőtt, az élelmiszereké 1,9 százalékkal.
A külföldi működőtőke beruházások 29 százalékkal 1,838 milliárd euróra csökkentek az első félévben a tavalyi év hasonló időszakához képest. Tavaly az első félévben a külföldi működőtőke beruházások értéke elérte a 2,588 milliárd eurót.
Tavaly egész évben a külföldi beruházások 4,89 milliárd euróra csökkentek, ami fele a 2008-ban regisztrált értéknek. (impulzus.ro)
Băsescu elmondta, elvileg nem lenne gond teljesíteni a maastrichti kritériumokat, és tartani a 2014-es dátumot, azonban félő, hogy az ország gazdasága még nincsen felkészülve az euró bevezetésére.
„Kategorikusan újra kell értékelni az euró-övezethez való csatlakozás pillanatát, és nem feltétlenül a mi lehetőségeink szempontjából az euró-övezethez való csatlakozáshoz szükséges paraméterek elérésében, vagyis a 3% alatti deficit, a tartozás 60% alatt tartása a nemzeti össztermékből, ez olyan követelmény, amelynek jelenleg Románia eleget tesz, a 3%-os deficit elérését 2012-re tervezzük. Tehát megtarthatnánk 2014-et, mint az euró-övezethez aló csatlakozás évét. A kérdés csak az, hogy Románia eléggé megerősödik-e pénzügyi és gazdasági szempontból ahhoz, hogy talpon maradjon az euró-övezetben, és ezt a döntést most nem lehet meghozni” – nyilatkozta Băsescu.
A közelmúltban egyébként a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu is hasonlóan nyilatkozott az euró-övezeti csatlakozásról. (www.nyugatijelen.com)
Az intézkedéstől korábban a román miniszterelnök még elzárkózott, ám legutóbb egy rádiós interjúban arról beszélt: a romániai gazdagok nem a reális vagyonuk arányában adóznak az államnak, a pótadó bevezetése pedig megszüntetné ezt a méltánytalanságot.
Emil Boc tájékoztatása szerint az új illeték meghatározásakor a Nemzeti Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) javaslatát vennék figyelembe. Eszerint évi egyszázalékos vagyonadót kellene fizetniük azoknak, akiknek javai összértéke meghaladja a 450 ezer eurót. Az UNPR tervezete szerint az intézkedés nyomán mintegy 300 ezer személynek kellene évi legkevesebb tízezer eurót befizetnie az államkasszába, így a költségvetésbe évente két-három milliárd euró folyna be, amivel a nyugdíjpénztár hiányát lehetne pótolni.
A szakemberek szerint az új adónem korántsem biztos, hogy beváltja a hozzá fűzött politikusi reményeket. A PricewaterhouseCoopers pénzügyi tanácsadó cég munkatársa, Mihaela Mitroi szerint az államnak több ezer személyt kellene alkalmaznia a tehetősek vagyonának ellenőrzésére és az illetékek behajtására. A szakember korábban, egy gazdasági témájú szemináriumon elmondta: az Európai Unió több tagállamában lemondtak erről az adónemről, mert bevezetése nem csökkentette, hanem növelte volna a költségvetési hiányt. Emellett a vagyonadó alkotmányossági aggályokat is felvet.
Nemrégiben Németországban és Magyarországon nyilvánítottak alkotmányellenesnek hasonló kezdeményezéseket. (Kitekintő/Új Magyar Szó)
A romániai töltőállomásokon a benzin ára 2009 januárjához viszonyítva euróban kifejezve több mint 50 százalékkal növekedett. E drasztikus áremelkedésnek megvannak a maga okai: az év elején a jövedéki adó megemelése miatt mintegy 20 százalékkal drágultak az üzemanyagok, ezt követően pedig az áfakulcs 5 százalékos megemelése gyűrűzött be a benzin- és gázolajfajták kiskereskedelmi áraiba. Időközben minderre rápótolt a lej elértéktelenedése is. Igaz, időközben a kőolaj világpiaci árának, illetve a dollár–lej árfolyam alakulása miatt „félénk” árcsökkentés is bekövetkezett. Ennek ellenére a hazai üzemanyag-forgalmazók sorozatos áremeléseit látva, a tendencia nem sok jót jósol.
Egyébként nemcsak romániai jelenségről van szó, hisz például mától Magyarországon is nő a gázolaj kiskereskedelmi ára. Mindennek ellenére európai viszonylatban a romániai üzemanyagárak viszonylag alacsonyak: Spanyolországban például 1 liter gázolaj ára 1,08 euró körül van, Olaszországban 1,24 euró, Norvégiában pedig 1,48 euró. Az ellenpélda Fehéroroszország, ahol is egy liter gázolajért 0,69 eurót, azaz szinte 3 lejt kell fizetni.
Nehéz lenne megjósolni az üzemanyagárak jövőbeni alakulását, ám szakemberek tényként kezelik, hogy jelentősebb árcsökkentésre nem érdemes számítani, annak ellenére sem, hogy piaci elemzők szerint a kőolaj világpiaci ára a hordónkénti 70–80 dollár körül fog állandósulni, míg az esztendő hátralévő részében nem várható jelentős ingadozás a dollár–lej árfolyamban sem, mely így a 3,1–3,2-es kurzusszint körül fog mozogni. Ez amolyan kiindulópont az üzemanyagok kiskereskedelmi árainak alakulása tekintetében. Ha így viszont kizárjuk az üzemanyagár közel 55 százalékát terhelő jövedéki adók és az áfa szintjének csökkentését, akkor valóban nincs lehetőség az üzemanyagárak jelentősebb csökkentésére sem.
Sokszor hallani arról, hogy Románia kőolaj-kitermelő státusának érződnie kellene a hazai üzemanyagárakban is. A valóságban azonban másképp fest a helyzet: a hazai kőolajtartalékok hovatovább csökkentek. Így míg 1990-ben az úgynevezett biztos tartalékokat 1,5 milliárd hordóra becsülték, jelenleg ez a szint már csak 0,5 milliárd hordóra rúg. E jelentős apadás ellenére is Románia 2009 végén az európai kőolajtartalékok tekintetében az 5. helyet foglalta el. E ranglistán azonban nem szerepelt Oroszország. Az első helyet Norvégia foglalja el 7,1 milliárd hordós készlettel, ezt követi Nagy-Britannia 3,1 milliárd hordós bizonyított tartalékával. Azonban – amint azt Norvégia példája is bizonyítja – nincs közvetlen és feltétlen összefüggés az olajtartalékok és az üzemanyagok kiskereskedelmi ára között. Ez pedig Romániára is vonatkozik, főként, hogy országunkban az olajtartalékok apadása nyomán a kőolaj-feldolgozási kapacitás jóval meghaladja a kitermelt kőolajét. Nevezetesen a kőolaj-finomítási kapacitás hétszerese a hazai kőolaj-kitermelésnek. Egyébként a kihasználatlan kapacitások az elmúlt esztendőben jelentős veszteséget okoztak a legnagyobb romániai kőolajipari cégnek, az osztrák OMV tulajdonában levő Petromnak. A veszteséges üzletágak lefaragása – finomítók leállítása, létszámkarcsúsítás, valamint a petrokémiai üzletág felszámolása – révén a cég első évnegyedi nyeresége ugrásszerűen növekedett. A tartalékok tekintetében utalni kell arra is, hogy a feltételezések szerint a Fekete-tenger talpazatában, illetve egyes földrajzi övezetekben léteznek bizonyos tartalékok. Ám azokat fel kell tárni. A becslések szerint azonban a befektetés-igényes műszaki-technológiai eljárások miatt igen költségesek a feltárási munkálatok, és következésképpen nem lesz olcsó a kitermelés sem. (Hecser Zoltán – honline.ro)
„A 136B és a 135-ös megyei út felújítandó szakaszának aszfaltozása már tavalyra be volt ütemezve – derült ki a helyszínen Borboly Csaba tanácselnök szavaiból –, és bár sok fejtörést okozott a különböző jogszabályok útvesztője és a sorozatos közbeszerzési óvások, egy év késéssel mégis sikerült elkezdeni annak az ígéretnek a teljesítését, amelyet a megyei tanács jelenlegi testülete vállalt fel az itt élő emberek előtt.”
A megyei önkormányzat elnöke elmondta, sikerült az aszfaltozásra szánt összeg nagy részét megmenteni, lezárult a közbeszerzés, megkötötték a szerződést, és néhány héten belül a munkálat jelentős része meglesz.
„A megyei tanács teljes egészében saját költségvetéséből finanszírozza a munkálatokat, amelyek során két aszfaltréteget terítenek le. A durva aszfaltréteg és koptatóréteg mellett a felújítás tartalmazza a padkák kialakítását és a vízelvezető árkok rendbetételét, hogy a munka eredménye időtálló legyen – vázolta fel Borboly Csaba. – Bízom benne, hogy még ebben a mandátumban sikerül összekötni ezt az utat a Maros megyei szakasszal, így ha nem is a legforgalmasabb, de Székelyföld egyik leglátványosabb útja készül el, ami Etéd és Szentábrahám községnek jelentős gazdasági fellendülést hozhat.”
A megyei tanács szakemberei igyekszenek úgy átcsoportosítani a pénzalapokat, hogy még az idén sikerüljön befejezni az aszfaltozást. A megyei önkormányzat a július 2-i ülésén újabb alapokat készül átcsoportosítani a megspórolt pénzekből, hogy az eredetileg tervezett 2-3 kilométer helyett 10 kilométer hosszan aszfaltozzanak a szóban forgó szakaszon, tekintettel arra, hogy a térség lakói már régóta türelmetlenül várták ezt a pillanatot.
Párhuzamosan a Hargita megyei útszakasz felújításával, a megyei út Maros megyei megfelelőjén is zajlanak a felújítási munkálatok. A két megyét összekötő úton történő felújítás érdekében Birtalan József megyemenedzser vezette az egyeztető tárgyalásokat, aki elmondta, az útfelújítás egy Maros megyével közös kulturális pályázat részét jelenti. Benyovszki Lajos megyei tanácsos hozzátette, hogy az összeköttetés fenntartása az együvé tartozás érzését erősíti a két térség lakói között.
Borboly Csaba az esemény kapcsán kijelentette, idén Székelyudvarhely és Székelykeresztúr térségét kezelik kiemelten a megyei utak szempontjából. A tanácselnök ígéretet tett arra, hogy a megyei önkormányzat megpróbál jogi lehetőséget teremteni arra, hogy Keresztúron a vasút irányából is aszfaltozzanak, így segítve a várost. (hargitamegye.ro)
Felvezetőjében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke vázolta a megyei önkormányzat főbb programjait, törekvéseit, mint például a helyi gazdák termékeinek értékesítése, források lehívása a vállalkozók számára vagy a szórvánnyal épített kapcsolatok. A megyei tanács elnöke olyan kérdéseket vetett fel, mint hogy az önkormányzatok mennyire vannak felkészülve a decentralizációra, ezzel mit lehet elérni, és milyen hatásai lesznek a magyarországi változásoknak a romániai magyarságra.
Markó Béla először a válságról szólt, szerinte Európa válaszút előtt áll, különösen a közép- és kelet-európai országok, mivel ezek az utóbbi húsz évben felélték forrásaikat, a rendszerváltás után olyan fogyasztói társadalmakat építettek ki, amelyek most megbosszulják magukat. A megszorítások kapcsán kijelentette, hogy azok alternatívája az elmúlt húsz év jobb politikája lett volna. Markó szerint a válság rákényszerítette a román politikát az egész államberendezkedés újragondolására, illetve az elmúlt húsz év hibáinak végigtekintésére. Ilyen hibának nevezte a számtalan ügynökség, hatóság, dekoncentrált intézmény létrehozását.
„Ha van feladatunk a kormányban, akkor az a közigazgatás átszervezése” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, aki szerint már elkezdték a decentralizáció első lépéseit a kórházak önkormányzatokhoz való átutalásával, és következnie kell az oktatás decentralizációjának is.
Az RMDSZ elnöke kitért a nemrég lezajlott szlovákiai választásokra, amelyen a Magyar Koalíció Pártja (MKP), a felvidéki magyarság érdekképviseleti szerve kiesett a parlamentből. Markó ezt a többéves kudarcos politika számlájára írja, amit a szlovákiai magyarok elutasítottak. „Az RMDSZ-nek ezen el kell gondolkodnia, ugyanakkor az MKP eredményét nem érzem a kisebbségi érdekvédelmi politizálás kudarcának, hanem fenntartom: a magyar közösségeknek továbbra is önálló magyar érdekképviseleti szervezetre van szükségük” – szögezte le a kormányfőhelyettes, hozzátéve: „Egy biztos: a felvidéki magyarok elutasították a konfrontatív politikát, mert az nem vezetett eredményre.”
Előadása után az RMDSZ elnöke a hallgatóság kérdéseire válaszolt.
Hargita Megye Tanácsa azért indította útjára a Megyeházi közéleti estéket, mert különösen fontos számára olyan találkozók szervezése, amelyeken szakemberek és közéleti személyiségek kötetlenül beszélhetik meg mind az aktuális politikai helyzetet, mind a Székelyföld fejlődése szempontjából fontos témákat. (hargitamegye.ro)
„A szerződés aláírásával megtettünk egy újabb lépést a megyei hulladékgazdálkodás terén, és bár késésben vagyunk, mégis úton afelé, hogy tartani tudjuk a 2012-es megvalósítási határidőt. A hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításához szükséges támogatás elnyeréséért versenyben állunk a többi megyével, ezért fontos, hogy minél rövidebb idő alatt minél jobb minőségű munkát végezzen az a cég, amellyel megkötjük a szerződést. Ezt a lépést megtettük, a szerződést aláírtuk, tovább már a cégen múlik a projekt sikere” – nyilatkozta a szerződés-aláírás kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A tanácselnök kifejtette, hogy lehetetlennek látszó helyzetből kellett visszahozniuk a projektet, de az üggyel foglalkozó kollégáival együtt, sokszor a munkakörüket meghaladó erőfeszítések árán, sikerült továbblépniük. Miután a regionális hulladékkezelő központ helyszínének kiválasztása során többször akadályok gördültek a megyei önkormányzat útjába, és emiatt elesett a Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium által a hulladékgazdálkodási rendszer tervezéséhez nyújtott finanszírozási lehetőségtől, Hargita megye önkormányzata saját erejéből kell, hogy továbbvigye a projektet, vagyis saját költségvetéséből fedezi a rendszer tervezéséhez szükséges költségeket. Így a megyei önkormányzat múlt év decemberében indította el a közbeszerzési eljárást a megyei hulladékgazdálkodási rendszer tervezésére, amelyet az Enviro Quality Kft.-ből és a Geohidroterv Kft.-ből álló kéttagú konzorcium nyert meg.
A bizottság döntését két vesztes cég megóvta az Óvások Elbírálásának Országos Tanácsánál (CNSC), az viszont az óvásokat elutasította. Az illetékes hatóság döntése ellen az egyik óvó fél tiltakozást nyújtott be a Marosvásárhelyi Táblabírósághoz, aminek következtében a szerződéskötés időpontja ismét eltolódott. Bár a táblabíróság az ügyet a nyári szünidő után tárgyalta volna – ezzel még inkább elhúzva a szerződés aláírási lehetőségét és a tervezés elkezdését –, a megyei tanács indoklásának és az ügy fontosságának, illetve sürgősségének figyelembevételével előbbre hozta a tárgyalást, és június 8-án elutasította a benyújtott óvást. Így június 23-án sikerült a tervezésre megkötni a szerződést.A szerződés szerint a tervezési folyamat értéke 3 551 947,70 lej, ez tartalmazza a gyergyóremetei integrált hulladékkezelő központ és hulladéklerakó megtervezését, az átrakodóállomások, hulladékudvarok, szelektív gyűjtőpontok helyszíneinek kijelölését, valamint a régi, nem környezetbarát városi hulladéktelepek bezárási terveinek az elkészítését is. Ezeket megelőzően a szerződés tárgyát képezi a tervek kivitelezéséhez, vagyis a hulladékgazdálkodási rendszer konkrét megvalósításához szükséges támogatási kérelemnek az elkészítése is, amelyet a Környezetvédelmi Ágazati Operatív Program 2. prioritási tengelyénél készülnek benyújtani, a 2.1.-es kiemelt beavatkozási területre.A hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítását közel 30 millió euróra becsülik. A támogatási kérelemhez szükséges a megvalósíthatósági tanulmány, a költséghaszon-elemzés, környezeti hatáselemzés, amelyek előkészítése mind a tervező cég feladata. Csak miután mindezt elfogadták az illetékes szervek, nyújthatja be a megye önkormányzat a támogatási kérelmet a Környezetvédelmi Ágazati Operatív Programra. Ha a brüsszeli hatóság megítéli a támogatást, akkor kezdi el a nyertes konzorcium a technikai tervek elkészítését, majd a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás elindítását, mely kiírás is a szerződés tárgyát képezi.
Radics Róbert, az Enviro Quality cég vezetője elmondta, számukra is nehéz időszak volt kivárni a közbeszerzési eljárás végét. Kifejtette, nagy kihívás előtt állnak, mert rövid idő áll rendelkezésükre, amit ők vállaltak egyrészt amiatt, hogy tudják, Hargita Megye Tanácsa versenyben áll a többi megyével a támogatás elnyeréséért, ezért mihamarabb le kell adni a támogatási kérelmet, ugyanakkor minőségi munkát is szeretnének végezni.
„Fő célunk az uniós követelményeknek való megfelelés mellett az is, hogy úgy tervezzük meg a rendszert, hogy a Hargita megyei lakosság a minőségi szolgáltatásért ne kelljen megnövekedett díjakat fizessen, és hogy bevezessük a szelektív hulladékgyűjtést, illetve az újrahasznosítást. Ezt vállaltuk, és a lehető leggyorsabban szeretnénk megvalósítani” – nyilatkozta Radics. (hargitamegye.ro)
Hargita Megye Tanácsa az országos szabadalmi hivatal engedélyével a Székelyföldi márkanevet 2009. július 1-jétől használhatja. „Bár Gazda Zoltán úr azt állítja, hogy az elnevezést ő találta ki, tudni kell, hogy 2005-ben Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának akkori elnöke már levédette sajtótermékek használatára a Székelyföldi márkanevet, melyet a Nizzai Szerződés tartalmaz – nyilatkozta kérdésünkre Márton István, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kamara vezetője. – Az említett szerződésből 18 pontot Hargita Megye Tanácsa védetett le, kifizetve a szükséges összeget.”
Gazda Zoltán peres úton próbált érvényt szerezni azon állításának, miszerint Hargita Megye Tanácsa az általa vezetett egyesülettől eltulajdonította a Székelyföldi márkanevet. A Bukaresti Törvényszék a 2010. június 16-i, 1052. számú határozatával elutasította a felperesek – Gazda Zoltán, Ferencz Csaba, Erőss Magdolna Cecília, Tulit Attila és Nagy Pál – keresetét, amely a Székelyföldi kollektív márkanév megsemmisítésére irányult, és 1741 lej perköltség kifizetésére kötelezte őket. Az ítélet nem jogerős.
„A jó hír, hogy megalakult a Székelyföldi márkanevet odaítélő bizottság, melynek működtetéséhez - a pereskedéstől függetlenül - a Gazda Zoltán vezette egyesület részvételére is számítunk, és felkérem őket, hogy vegyenek részt a minősítő testület munkájában. Meggyőződésem ugyanis, hogy mindannyian ugyanazt szeretnénk: a vidéki gazdák és termelők piachoz juttatását és ezáltal a székelyföldiek jólétének biztosítását. Mi hiszünk a családi alapra helyezett kisvállalkozások erejében, ezért Hargita Megye Tanácsa a Székelyföldi márkanév használatát Székelyföld minden olyan gazdájának ingyenesen rendelkezésére bocsátja, aki tradicionális termékeket állít elő vagy szeretne forgalmazni. Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztés és Programok Igazgatóságán máris le lehet adni az igényléseket” – nyilatkozta Borboly Csaba megyeitanács-elnök. (hargitamegye.ro)
Ennek eredménye Gyergyó térségében is látszik, ahol a megyei önkormányzat munkatársai június 17-én megtekintették a megyei utakon elvégzett nyári karbantartási munkálatokat. A megyei tanács részéről jelen volt Sófalvi László alelnök, a bizottság elnöke, Csiszér Botond Benedek útügyi igazgató, Bardócz László terepfelelős, a kivitelező cég részéről pedig Pál József ügyvezető igazgató, továbbá a sajtó képviselői. A helyszíni szemle a 126-os út (Vasláb–Szárhegy) ellenőrzésével kezdődött, többek között a községben lévő 320 méteres frissen aszfaltozott szakasszal. Idén is foltoztak, letakarították az átlagban 5 cm-es sárréteget, a településen kívüli szakaszokon megkaszálták az út mentét, padkavágást végeztek, és újrafestették a hosszanti jelzéseket, illetve gyalogátjárókat.
A nap folyamán még a következő megyei utakon terepszemléztek: a 138-as gyergyói szakaszát (a 27-es km-től Tekerőpatakig, a DN12-es jelzésű országútig), a 127-est (Ditró–Tölgyes), a 153C-t (Ditró–Remete), a 153D-t (Remete–Várhegy) és a 174A-t (Bélbor–DN15). A 153C-n 400 méter aszfaltréteget terítettek le, a 153D-n pedig a hidat aszfaltozták le, ami 200 négyzetméternyi aszfaltot jelent.
Hargita Megye Tanácsa arra törekszik, hogy a nyári karbantartás során mindegyik megyei úton végezzenek munkálatokat, és az idénre tervezett, nagyobb költségvetésű útfelújítási és -megerősítési munkálatokból se maradjon ki egyik térség se. A nyári karbantartási munkálatokat eddig Csík, Udvarhely és Gyergyó zónában vehették át a megyei önkormányzat illetékesei, és nemsokára Keresztúr térségében is sor kerül a terepszemlére. (hargitamegye.ro)
A szolgáltatások terén a becsült értékhez képest a szerződések ára 79% volt, tehát 21%-ot sikerült megspórolni, míg az áruvásárlásnál – ide tartoznak a fogyóeszközök is – a becsült értékhez képest a szerződések ára 64%, vagyis a megtakarítás 36% volt. Összesen tehát a betervezett költségeket a becsült értékhez képest 48%-os áron szerződtük le a versenyhelyzetnek köszönhetően, ami 52%-os megtakarítást jelent – ez pénzben kifejezve 4 429 503 lej.
A megyei önkormányzat a közbeszerzéseknél továbbra is nagy fontosságot tulajdonít a takarékosságnak és a gazdaságos beruházásoknak, és a versenyt természetesen maximális átláthatósággal biztosítja.
Az is nagy megtakarítást jelent, hogy a 2010-es országos forgalomszámlálási akciót Hargita Megye Tanácsa saját erőből végzi el, alkalmazottai és néhány polgármesteri hivatal segítségével. Az itt megtakarított pénz sem kevés: ha megnézzük a SEAP közbeszerzési hirdetőt, akkor látható, hogy más megyékben erre a célra 125 424 lejtől egészen 9 495 798 lejig költenek, Hargita megye költségvetésében viszont ez a költség nulla.
A megtakarítások mellett ráadásul, az európai uniós projekteknek köszönhetően, Hargita Megye Tanácsának 2010-es költségvetése 60 százalékkal nagyobb, mint tavaly. Felismerve a pályázatok által biztosított előnyöket és finaszírozási lehetőségeket (az önrész sokszor nem haladja meg az 5%-ot), beindult a pályázási gépezet, s ennek a munkának gyümölcsei mostanra kezdenek beérni, az első leadott pályázatokból már pénz, jövedelem lett. Eddig több mint 24 500 000 lej volt a bevétel országos és uniós vissza nem térítendő pénzalapokból, de a továbbiakban ennek többszörösére számítunk. (hargitamegye.ro)
Annak ellenére, hogy Hargita megyében inkább a vízenergiára és a szélenergiára van potenciál, a napkollektorok nagy választékban és elérhető áron beszerezhetők - hangzott el pénteken Csíksomlyón azon a szemináriumon, amelyet a Hargita Megyei Energiatakarékossági Közszolgálat által futtatott SEE - A napenergia használatának elterjesztése a háztartásokban című, 150 000 eurós költségvetésű ismeretterjesztő és népszerűsítő projekt keretében szerveztek, és amelyen megyei tanácsosok és vállalatvezetők vettek részt. Hargita Megye Tanácsa felkarolja a megújuló energiahordozók használatát, és támogat minden kezdeményezést, amely ily módon terhet vesz le a lakosság válláról, mondta megnyitóbeszédében Borboly Csaba megyeitanács-elnök. "A lakosság már nem idegenkedik az új technológiáktól, egyre több ház tetején látni napelemeket. Rá kell ébreszteni a lakosokat, hogy hamar megtérülő befektetésről van szó, ráadásul egyre elérhetőbb áron. Sok kicsi sokra megy, és apránként Hargita megye akár függetlenítheti is magát energetikai szempontból" - fejtette ki a megyei önkormányzat elnöke.
Kelemen Gábor projektfelelős, a megyei tanács fejlesztési igazgatóságának munkatársa bemutatta az SEE projektet, majd a meghívott előadók bemutatói következtek. Antal István parlamenti képviselő a megújuló energiaforrások használatát népszerűsítő törvényről beszélt a hallgatóságnak, elmondva, hogy a jogszabály növeli a befektetők bizalmát a megújuló energiaforrások előállító rendszerében, ami hozzájárul az üzleti szféra megerősödéséhez. Ugyanakkor a magánszférában és a kistermelők körében is lehet arra számítani, hogy egyre többen vesznek részt a projektekben. A képviselő ismertette a törvény szociális vonatkozásait is, kifejtve, hogy alkalmazása a munkahelyek számának növekedését és az elszigetelt települések életszínvonalának emelkedését eredményezheti.
Vallasek István, a Sapientia egyetem szaktanácsadója előadásában példákkal, időjárási statisztikákkal mutatta be, milyen lehetőségek vannak Hargita megyében a megújuló energiaforrások alkalmazására, majd a Környezetvédelmi Alap (AFM) részéről Lőrincz Csilla igazgató ismertette a Zöld Ház program részleteit, valamint a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumhoz tartozó AFM 2010-es programjait. Az igazgató a Zöld Ház programmal kapcsolatosan megjegyezte, hogy a banki szektor is érdeklődik a program iránt, ami két okból is bizakodásra ad okot: egyrészt a kedvező hitelek nyújtása a program sikerességét biztosíthatja, másrészt a pénzügyi szféra érdeklődése azt jelzi, hogy a környezettudatos gondolkodás az üzleti világban is kezd fontossá válni. (hargitamegye.ro)
A Székely kapuk útja című pályázatot a Regionális Operatív Program 5-ös prioritási tengelyének keretében („Az idegenforgalom fenntartható fejlesztése és népszerűsítése”) nyújtják be, amelynek összértéke 993 764,88 lej (ebből a megyei tanács önrésze a jóváírható költségek 3%-a, 24 090,36 lej, 2392 lej nem jóváírható költségként, illetve a hozzáadottérték-adó, amely visszaigényelhető).
Ezzel a pályázattal a tematikus kirándulások szervezését támogatják a térségbe látogató turisták számára, mondta el Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke, hiszen itt bőven akad látnivaló, így az épített örökségünk részét képező székely kapukban is turisztikai potenciál rejlik. A hagyományos portákból egyébként számosat felújítanak a megyei tanács Székelykapu-programja során. A tematikus útvonalak kialakításával növelnék a turisták számát, s ezzel együtt régió szálláshelyeinek kihasználtságát is, ami fontos ahhoz, hogy a megye gazdasága fellendüljön.
A megyei önkormányzat a fenti célokat tűzte ki a csíkszeredai Régizene Fesztivál népszerűsítéséről szóló pályázatnál is, amelyet szintén a Regionális Operatív Program 5-ös prioritási tengelyénél nyújtanak be. Ennek összértéke 603 228,48 lej, Hargita Megye Tanácsának önrésze pedig ugyanakkora arányú, mint a Székely kapuk útjánál.
Számítástechnológiai eszközökkel növelnék a Hargita megyei munkaerő hatékonyságát a SAVANT HARGHITA – Integrált Oktatási Portál – az E-oktatás Virtuális Hálózatának kialakítása című pályázattal, amelynek benyújtásáról szintén pénteken határoztak a megyei önkormányzati képviselők. A Gazdasági Versenyképesség Növelése Ágazati Operatív Program III. prioritási tengelyénél („IKT a köz- és magánszektornak”) benyújtott projekt összértéke 5 828 501 lej, partner a távközlési minisztérium. (hargitamegye.ro)
A fenti végkövetkeztetést vonták le a megyeházán tartott június 4-i beszélgetésen, amelyet Ladányi Árpád Csaba, az Országos Pénzügyőrség idén kinevezett vezérigazgatója a mikrovállalkozók érdekében folytatott Borboly Csaba megyeitanács-elnökkel és Birtalan József megyemenedzserrel, aki egyben a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének elnöke is.
A pénzügyi ellenőrök nem felsőbb utasításra büntetnek, bármennyire is szeretnek erre hivatkozni – mondta Ladányi Árpád vezérigazgató, egy általánosan elterjedt jelenségre hívva fel a megyei elöljárók figyelmét. Eszerint a legtöbb esetben, amikor a vizsgálódó pénzügyi ellenőr büntet, tulajdonképpen nem súlyos pénzügyi kihágásról van szó, hanem csupán apró könyvelési eljárásbeli hibáról, ami nem jogosítja fel százlejes nagyságrendű bírságok kiszabására.
Az általuk kiszabott bírság összegének 15%-a a pénzügyőröket illeti, ezért látva, hogy a sok esetben tudatlan vállalkozó habozás nélkül fizet, csak ne nőjön a bírság összege, semmi nem gátolja meg őket abban, hogy büntessenek.
A megbeszélés végkövetkeztetését Borboly Csaba megyeitanács-elnök ismertette. „Várjuk minden vállalkozó visszajelzését, aki volt már hasonló helyzetben.
A fentiekben leírt esetek jelentése azért fontos, hogy ne azokat a vidéki vállalkozókat büntessék, akik kis üzletük forgalmának könyvvitelébe három lejt tévesen írnak be, hanem azokat, akik tudatosan hamisítanak, hogy elkendőzzék millió eurós nagyságrendű ügyleteiket. Az a probléma, hogy ezek a vállalkozók kapcsolataik révén visszarendelik az ellenőrt, akinek nem marad más, mint a kisvállalkozók sanyargatása, aki örvend, hogy ennyivel megúszta” – vázolta a megyei önkormányzat elnöke, hozzátéve: az RMDSZ azért kérte az Országos Pénzügyőrség vezető tisztségét, hogy elejét vegye a fent említett kihágásoknak, és amikor Ladányi ősszel újra megyénkbe látogat, azt állapíthassa meg: jó irányban változott a Hargita megyei pénzügyőrök hozzáállása a kisvállalkozókkal szemben. (hargitamegye.ro)
A szénbányászat támogatásáról szóló vita más körülmények között folyik, a gazdasági világválság még nem ért véget, a gazdasági visszaesés a mindennapok valóságát jelenti sok tagállamban. Az Európai Parlament nem hozhat olyan döntést, amely százezer európai munkahelyet szüntet meg és velük együtt családok tízezreit taszítja szegénységbe - jelentette ki Winkler. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy figyelembe kellene venni az EU új energetikai stratégiáját, amely tartalmazza azt, hogy Európának nem kellene kizárólag a kőolajtól és származékaitól függjön. A képviselő egyetért azzal, hogy XXI. századi európai gazdaságot kell létrehozni, de hozzátette, ez nem jelenthet nagyobb függőséget az EU külső beszállítóitól, hanem az erőforrások változatossá tételét és az energetikai függetlenségre törekvést kell eredményeznie.
Az EP plénuma a vita végén elfogadta a Rapkay-jelentést, amely 2018. december 31-ig teszi lehetővé a tagállamok számára a szénbányászat szubvencióját. A kompromisszumos megoldás, módosító indítványok benyújtását követően született meg az Európai Néppárt és a Szociáldemokraták megegyezésével. A módosítást aláírók között volt Winkler Gyula képviselő is. A megoldást élesen bíráltak a liberális és zöldpárti képviselők.
A bányászat állami támogatásának leginkább kedvezményezett tagállamai: Németország, Lengyelország, Spanyolország és Románia. Románia esetében az Európai Bizottság eredeti, 2014. december 31-i céldátumának érvényesülése gyakorlatilag a Zsil-völgyi szénbányászat teljes beszüntetését jelentette volna. A szénbányászat állami támogatásáról szóló végső döntést az Európai Tanácsnak kell meghoznia.
(rmdsz.ro)
Az elvégzett állami munkálatok ki nem fizetett összegeit az elképzelés szerint az adó értékéből vonnák le a szóban forgó cégek esetében. Szerdán a Szenátus elfogadta a kezdeményezést. Közölte: bár érvényben van az átalányadó eltörléséről szóló sürgősségi kormányrendelet, ezt mind a Szenátusnak, mind a Képviselőháznak el kell még fogadnia – a szenátorok szerdán bólintották rá a rendeletre A szenátor bejelentette: jelentős szigorítások várhatók a minimális garantált jövedelem (azaz a szociális segély) terén: a szenátorok egyetértettek abban, hogy ezekre nagy szükség van, hiszen komoly visszaélések tapasztalhatóak ebben a tekintetben. - Az ellenőrzések során kiderült: rengeteg az olyan segélyezett, aki nem végzi el a kötelező közmunkát, nem rendelkezik megfelelő aktákkal, vagy olyan anyagi helyzetben van, ami nem indokolná a szociális juttatást. A tervezet szerint a jövőben a helyi tanácsok dolgozzák majd ki a segélyezettek által végzendő közmunkák részletes ütemtervét, amit a helyi döntéshozók és a polgármesterek fognak ellenőrizni. Változik a kifizetés módja is: a pénzt nem a polgármesteri hivatalok, hanem a területi szociális védelmi ügynökségek fogják folyósítani – fűzött magyarázatot a döntéshez Günthner Tibor, aki elmondta azt is: a jövőben támogatni fogja a kormány a mezőgazdasági hitelek kamatjait. A mezőgazdasági hitelek kedvezményessé tételéről jó ideje folynak a tárgyalások, a szerdai döntés egy újabb lépés az ágazat támogatása szempontjából. A kormány átvállalja majd a mezőgazdasági hitelek kamatjainak bizonyos százalékát. A legtöbb vitát „a pénzügyi felelősséggel” kapcsolatos kezdeményezés váltotta ki a szerdai napon. A Szenátus megszavazta azt, hogy a költségvetés fontosabb mutatói előre meg legyenek állapítva. Eszerint, 2011-ben 4,4% 2012-ben pedig 3 %-os lenne kötelező érvényűen a költségvetési deficit, a közalkalmazottak béreire jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 7,5- 2012-ben 7,1 százalékát fordíthatnák.
(rmdsz.ro)
Az európai szakpolitikákra térve a képviselő ismertette a regionális fejlesztési politika alakulásáról szóló vitákat, amelyek a 2013 utáni időszak pénzügyi, költségvetési tervezést előzik meg. Véleménye szerint Románia nem várja felkészülten az új költségvetési időszakot, hiszen a mesterségesen létrehozott, csupán statisztikai egységnek tekinthető romániai régiók nem felelnek meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket az Európai Bizottság, az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen fognak lefektetni.
Winkler emlékeztetett arra, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben úgy fogalmazott, a regionális fejlesztési politikák megalkotásakor két fontos elvet vesznek majd figyelembe: az egyik az, hogy a felhasznált pénzalapok hozzáadott értéke minél nagyobb legyen, a másik pedig az, hogy az európai pénzalapokhoz a nemzeti költségvetésből és harmadik forrásként a regionális költségvetésből is forrásokat kell rendelni. Románia egyik elvnek sem felel meg, hiszen közigazgatási jogkörök hiányában a régiók nem alkalmasak arra, hogy hozzáadott értéket teremtő projekteket dolgozzanak ki, és működtessenek, ugyanakkor a romániai régióknak nincsen saját költségvetésük sem. Az RMDSZ ezt a helyzetet szerette volna megelőzni, amikor benyújtotta Bukarestben a régiók átszervezéséről szóló törvényt, de sajnos a román politikum mindeddig nem reagált rá kedvezően. A több ideje zajló, a romániai közigazgatási reform szükségességéről szóló viták egyik iránya az lenne, hogy a régiók kapjanak közigazgatási jogköröket, a centralizált döntéshozatal kompetenciáinak rovására - fogalmazott az EP-képviselő. Winkler szerint az európai politikák miatt is kötelező volna, hogy Romániában, ezekben a kérdésekben minél rövidebb időn belül döntés szülessen.
(rmdsz.ro)
A Romániai Bankok Szövetsége, a Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Versenytanács képviselői, valamint a politikai pártok egy-egy delegáltja találkozott az 50-es sürgősségi kormányrendeletet illetően. A szenátus elnöke, Mircea Geoană „segítsünk, hogy segítsenek” elven kezdeményezte a találkozót, amelynek az volt a célja, hogy a hitelezést rugalmasabbá, könnyebbé, átláthatóbbá tegyék. A szenátus a törvénykezésben vállalna oroszlánrészt ebben a kérdésben, az illetékes hatóságoktól és bankoktól pedig azt kérik, hogy a fogasztói hitelek igénylését tegyék elérhetőbbé. Az ellenzék és a kormánypártok között azért születhetett politikai konszenzus a kormányrendelet kapcsán, mert a szenátorok úgy értékelték, hogy fontos a hitelszerződések átláthatósága és a hitelezettek pontos informálása.
Az RMDSZ részéről Gyerkó László, a szenátus gazdasági bizottságának tagja vett részt a beszélgetésen, aki hozzászólásában kifejtette, hogy nem is olyan régen a román kormány is elemezte annak lehetőségét, hogy többletadót vessen ki a bankrendszerre, így követve a magyar kormány példáját. „A kormány nem tette meg, mert úgy értékelte, hogy fontos hatékony törvényekkel átláthatóbbá tenni a román bankrendszert, beindítani ezáltal a hitelezést, nemcsak az állampolgárok, hanem a kis- és középvállalkozók irányába is, hiszen ez az a szegmens Romániában, amely biztosítaná az ország gazdasági fellendülését, ezért nagyobb odafigyelésre szorul a kormány és a banki szféra részéről egyaránt” – tette hozzá Gyerkó. „Az 50-es sürgősségi kormányrendelet kapcsán pedig egyértelmű, hogy az RMDSZ támogatta és támogatja továbbra is ennek jováhagyását, hiszen az a legfontosabb, hogy a fogyasztó időben és pontosan informálva legyen” – fejezte be a szenátor.
A két órás beszélgetés végén a résztvevők megegyezésre jutottak arról, hogy szükséges a folyamatos konzultáció minden olyan kérdésben, amelyek a bankokat érinti; a Bankok Szövetsége pedig igyekszik megtalálni a megoldásokat a hitelezés újraindítására, fellendítésére az egyszerű fogyasztók és a vállalkozók számára egyaránt.
(rmdsz.ro)
“Összehangoláson azt értem, hogy a régióknak adminisztratív és valós költségvetési kompetenciájuk legyen minden tagállamban. Ezen a módon megteremthető a szükséges szinergia, amellyel hatékonyan lehetne minden forrást lehívni, az országos költségvetésből, de az Európai Unió alapjaiból is, a helyi forrásfelhasználás mellett” – mutatott rá Winkler Gyula, aki részt vett az EPP Tanulmányi Napokon szervezett megbeszélésen, amelyen az uniós költségvetéséről és az új, multi-anuális költségvetés keretszabályozásról is szó esett.
Október 13-a és 15-e között az Európai Néppárt a Madeira Autonóm Tartomány fővárosában, Funchalban szervezte meg a hagyományos EPP Tanulmányi Napokat.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője kifejtette, a 2013 utáni EU költségvetésnek az alapok többletértékű és hatékony felhasználására kellene összpontosítania. „A kérdés az, hogy tudunk többletértéket és minőséget elérni. Szerintem két lehetőség van: a nagyobb mértékű összehangolás és az új szinergiák kialakítása” – vázolta Winkler Gyula, utalva ezzel Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének szerdai kijelentéseire. Barroso az EPP rendezvényén azt mondta, össze kell hangolni a három költségvetési szintet: az uniós, az országos és a regionális költségvetési szintet.
“Szinergiát kell kialakítani azzal, hogy a három költségvetési szintet azonos prioritások köré összpontosítjuk. Itt azonban van egy gond, ugyanis nagyobb kompatibilitás kellene a regionális szintek között, mert a különböző európai régiók különböző költségvetési hatáskörökkel rendelkeznek. Ma egy olyan régióban vagyunk vendégek, ahol autonómia van adminisztratív és politikai szinten is, miközben vannak olyan tagállamok, köztük Románia is, ahol a regionális felosztás csupán formális, a régióknak nincs költségvetési hatáskörük” – hangsúlyozta Winkler Gyula.
A csütörtöki megbeszélésen részt vett Janusz Lewandowski költségvetési biztos, aki szerint a 2013 utáni uniós büdzsé kapcsán az egyik legfontosabb döntés épp a költségvetési időtartamról szól. Jelenleg többféle álláspont is létezik az EU-ban: vannak, akik öt éves időtartamot javasolnak, vannak, akik a jelenlegi, 7 éves időtartamra szóló költségvetést tartanák meg, míg az Európai Bizottság elnöke tíz éves periódust javasolt, amelyet félidőben újraértékelnek.
(rmdsz.ro)
„A gazdasági válság sajnos sok családot érintett Háromszéken is. Kovászna megyében a szakemberek tanácsát kérve, úgy próbáltunk gátat szabni ennek a kedvezőtlen helyzetnek, hogy több infrastrukturális beruházáshoz láttunk hozzá, amivel a helyi vállalkozóknak és közvetetten a helyi munkaerőpiacnak nyújtottunk támogatást. Azt szeretnénk, ha ebben a folyamatban segítségünkre lehetne a vándorgyűlés, mint szakmai fórum is” – mondta el Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnök, a konferencia második napján.
Az október 9-én, szombaton tartott rendezvényen Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott: „A gazdasági válság decentralizációra kényszeríti Romániát. Románia önmagában soha sem lesz gazdaságilag erős, ám az országon belül (…) létezhetnek erős régiók. Én az erős régiók Európájában hiszek és abban, hogy a jövő az erős régióké!”
A konferencián előadást tartott többek közt Kádár Béla akadémikus, Juhász Jácint a BBTE egyetemi adjunktusa, valamint Kurkó János a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének elnöke is.
(rmdsz.ro)
Borbély László úgy értékelte, a jelenlegi IMF-hitelre szükség volt, ám az ebből származó előnyök mellett az volt a hátránya, hogy sok tekintetben „gúzsba kötötte a kormány kezét”, és nem engedte, hogy a kabinet gyors, a változó gazdasági konjunktúrához igazodó intézkedéseket hozzon. A miniszter úgy látja, az országnak továbbra is szüksége van IMF-hitelre, ám álláspontja szerint a jelenlegi helyett egy olyan megállapodást kell kötni a nemzetközi pézintézettel, amely bizonyos makrogazdasági mutatók betartásán kívül nem szól bele abba, hogy milyen konkrét gazdasági intézkedéseket hoz a kormány. - Maga az IMF is többféle hitellehetőséget javasol, köztük van egy olyan hitelekeret létrehozása, amelyhez a kormánynak nem feltétlenül, csupán szükség esetén kell hozzányúlnia – mondta Borbély László, aki hozzátette: a kormány eddig nem tárgyalt az IMF-fel egy újabb hitel felvételéről.
Az RMDSZ álláspontját ismertetve a tárcavezető leszögezte: véget kell vetni a restriktív gazdaságpolitikának, ehelyett a gazdaságösztönzésre kell összpontosítani. – E tekintetben a legfontosabb, hogy felgyorsuljanak az Európai Uniós alapokból finanszírozott beruházások, hiszen csak ezek a nagyléptékű fejlesztések adhatnak lendületet a gazdaságnak, és e tekintetben nagy lemaradást kell ledolgoznia Romániának.
A miniszter nagy eredményenek nevezte azt, hogy az RMDSZ-nek sikerült rákényszerítenie a kormányt a minimáladó október elsejei hatállyal történő eltörlésére. – Nagy eredmény, hiszen a kormányzati partnerek az adónemet csak januártól akarták megszüntetni, vagy ehelyett másfajta intézkedéseket akartak bevezetni, de mi azt mondtuk, nem, ezt az adót egyszerűen el kell törölni - hangsúlyozta. Borbély László szerint ez az adó teljesen kontraproduktív volt, hiszen emiatt sok tízezer cég ment tönkre, és ennek alapető célját, hogy kiszűrjék a tevékenység nélküli cégeket, másképp is meg lehett volna oldani. Az RMDSZ élére állította a dolgot, és kikényszerítette a kormányból az adó teljes visszavonását, most az a feladat, hogy a kormány megtalálja a forrásokat a minimáladó megszünése nyomán keletkező hiány pótlására.
A tárcavezető közölte: a kormányzati partnerek pozitívan fogadták az RMDSZ gazdaságélénkítő javaslatait, köztük a Kogalniceanu-kártya bevezetését, amely egy maximálisan 150000 lejes állami garanciájú kedvezményes hitelt biztosítana a kkv-k számára, de zajlik a fiatal vállalkozók támogatását célzó kedvezmény-csomag kidolgozása is. Ezek elfogadását némileg késlelteti a nemrégiben végbement pénzügyminiszter-csere is, de fennakadásról nincs szó – nyilatkozta az ETV-nek Borbély László.
(rmdsz.ro)
Az Európai Parlament szerdai (2010. szeptember 22.) strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a mérföldkőnek számító, új európai pénzügyi felügyelet létrehozásáról szóló jelentéseket. Az Európai Rendszerkockázati Testület feladatköre az európai pénzügyi rendszer makroprudenciális felügyelete, a pénzügyi rendszer egészét fenyegető kockázatok feltárása és a gyors cselekvést igénylő korai figyelmeztetések kiadása. A csomag magába foglalja továbbá a nemzeti felügyeletek hálózatából álló Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét, vagyis az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság, valamint az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozását.
Dacára néhány tagállam ellenkezésének, hogy megzabolázza a pénzpiacokat, az Európai Parlament az új szabályozás elfogadásával nagyobb felhatalmazást adott az európai felügyeleti hatóságoknak a bankok és más pénzügyi cégek ellenőrzésére. A parlament a nyár elején már folytatott vitát a kérdésről, de a végső szavazást a képviselők elhalasztották. A nyár folyamán az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal folytatott hosszas tárgyalásokat követően született meg a törvénycsomag kompromisszumos változata.
Winkler Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy az igazi próbatétel a pénzügyi szabályozási csomag alkalmazása lesz. "Az az álláspont is igaz, amely szerint az új európai központi szabályozó hatóságoknak együtt kell működniük a tagállamok megfelelő hatóságaival, nem pedig helyettesíteniük azokat. Ezzel szemben a válság tanulsága azt mutatta, hogy a különböző tagállamok eltérő módon intézkedtek, ami csökkentette az unió válságellenes fellépésének hatékonyságát, ezért több koordinációra és nagyobb mértékű uniós összehangolásra van szükség. A dolgok jelenlegi állása szerint az új felügyeleti hatóságoknak nem csak tanácsadási és ajánlástevői hatáskörük kell hogy legyen. Az új intézmények hatásköre egységes szabályok megalkotására és összehangolt európai felügyeletre kell hogy kiterjedjen. Az új európai gazdasági kormányzás erősebb integrációt követel meg az unió tagállamai részéről" - véli Winkler.
Az RMDSZ képviselője szerint a jelzett feltételek teljesülésére van szükség ahhoz, hogy valóban egy új, működőképes európai pénzügyi felügyeleti rendszerről beszéljünk, egyben annak bizonyosságáról, hogy mindez az európai adófizetők érdekének megfelelően történik.
(rmdsz.ro)
A szövetségi elnök kifejtette: az ülésén egyértelműen körvonalazódott az az álláspont, hogy a frakciók nem támogatnak egyetlen olyan intézkedést sem, amely a lakosság jövedelmének csökkentését vagy az életminőség romlását eredményezné, ezzel szemben kiemelt feladatnak tekintik a főként kis- és közepes vállalkozások megsegítését célzó gazdaságösztönző intézkedések gyakorlatbaültetését, köztük a minimáladó eltörlését is. Markó Béla kiemelte: az RMDSZ szintén prioritásként kezeli az oktatási törvény elfogadását, valamint azt, hogy - akárcsak az egészségügyben – az oktatási ágazatban is végbemenjen a decentralizáció. A további célokról szólva úgy fogalmazott, „elő kell venni a fiókból” a kisebbségi törvényt, és meg kell kezdeni a regionális fejlesztési régiók átszervezéséről szóló vitát is.
A miniszterelnök-helyettes arra hívta fel a figyelmet, a szerzői jogdíjak kapcsán kialakult áldatlan helyzet is azt mutatja, hogy a következő időszakban folytatni kell az állami közigazgatás átszervezését és a bürokrácia teljes leépítését.
Borbély László miniszter maga is a gazdaságösztönző intézkedések fontosságáról szólt. Mint mondta, igen jelentős eredmény, hogy a Pénzügyminisztériummal folytatott hosszas tárgyalások nyomán véglegesedő intézkedés-csomag az RMDSZ több fontos javaslatát is tartalmazni fogja, köztük a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó kedvezményes hitel lehetőségét, valamint a minimáladó október elsejei hatállyal történő eltörlését is. A pénzügyi fegyelem erősítése szempontjából kiemelten fontos intézkedés lesz az a szövetségi tervezet is, amely a vásárlást tanúsító számlák igénylésére ösztönzi majd az állampolgárokat. Közölte, az RMDSZ képviselői szerdán tárgyalnak a pénzügyminiszterrel az intézkedés-csomag végélegesítése végett, a holnapi kormányülésen ugyanakkor várhatóan elfogadják az RMDSZ azon javaslatát is, hogy a szerzői jogdíjak esetében ne az állampolgárok, hanem a munkáltatók fizessék be a társadalombiztosítási járulékot. Ennek kapcsán az RMDSZ elnöke hozzátette: a Szövetség már kezdetben azon az állásponton volt, hogy az alkotói jogdíjakat nem kell megadóztatni azok esetében, akik alkalmanként részesülnek ilyen jövedelemben, akik pedig kizárólag szerzői jogdíjakból tartják fenn magukat, esetükben a munkáltatóra kell háruljon a befizetés kötelezettsége. Álláspontja szerint arra a helyzetre kell megoldást találni, amikor bizonyos cégek minimálbéren foglalkoztatják alkalmazottaikat, majd szerzői jogdíj címén további jövedelemben részesítik őket. Ezen a téren is azonban a legnagyobb gond a bürokrácia – mondta a szövetségi elnök, aki hozzátette: az RMDSZ szorgalmazására Emil Boc miniszterelnök felkérte a pénzügyminisztert, hogy a holnapi kormányülésre dolgozzon ki egy javaslatot a helyzet megoldása érdekében.
Az RMDSZ tisztségviselői közölték: a kormány tegnapi ülésén 51 millió lejt utalt ki az árvízkárok enyhítésére, ebből Kovászna megye 1.5 milliót, Hargita megye pedig 3.9 millió lejt kapott a megrongált infrastruktúra felújítására.
(rmdsz.ro)
A megbeszélés során Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a Nyugat-Balkán csatlakozási perspektíváját és a Duna stratégia kérdéskörét vetette fel. Meggyőződését fejezte ki, hogy a jugoszláv utódállamoknak az EU támogatására van szükségük, hogy európai jövőképük pozitívan fejlődjön, ugyanakkor méltatta, hogy Horvátország csatlakozása már csupán idő kérdése, de pozitívak a fejlemények Szerbia és a többi térségbeli állammal kapcsolatban is. A kereskedelempolitika viszonylatában említette, hogy Magyarország és Románia is pozitívan hasznosította az előcsatlakozás idején a CEFTA (Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás) jelentette gazdasági együttműködési keretet, ezt kell kihasználniuk a jugoszláv utódállamoknak is.
A Duna stratégiával kapcsolatban az EP-képviselő üdvözölte, hogy a magyar elnökség nyíltan vállalta a Magyarország és Románia, ezen belül pedig Erdély számára nagyon fontos Duna stratégiát. Winkler Gyula úgy fogalmazott, hogy a magyar elnökség elképzelése szerint a Duna stratégiában uniós és unión kívüli államok is érdekeltek, ezért az egész Közép- és Délkelet-Európa kereskedelme számára fontos kereskedelempolitikai eszközről van szó. Martonyi János külügyminiszter is elmondta, hogy a Duna stratégiának nem csak a 14 közvetlenül érdekelt állam, hanem a 27-ek és a balkáni érdekelt államok stratégiájává kell válnia. Nem elég Duna stratégiáról beszélni, Duna regionális stratégiáról kell beszélni, amely makro-regionális fejlesztési projektté válhat - tette hozzá a magyar külügyminiszter.
Winkler Gyula véleménye szerint mindkét felvetett kérdésnek közös nevezője a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetének jobbra fordulása, különös tekintettel azokra a magyarokra, akik ma még az Unió határain kívül élnek. A Nyugat-Balkán csatlakozás és a Duna stratégia által a kereskedelempolitika a nemzetstratégia eszköze lehet a horvátországi és vajdasági magyar közösségek számára is - mondta el az RMDSZ EP-képviselője.
Ugyanezt a gondolatsort erősítette meg a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélés, amelyen a vendéglátó külön kiemelte Románia és Magyarország gazdasági, regionális és politikai együttműködését, amely véleménye szerint jelentős hatással lesz a térségre.
(rmdsz.ro)
A hozzáadottérték-adóból (TVA) visszaosztott összegből a testület 30 ezer lejt utalt ki a csíkszeredai tanácsnak a csobotfalvi templom javítására, 600 ezret a csíkszeredai orvosi szolgálati lakások körüli parkoló és út kialakítására, 500 ezer lejt a települések víz- és csatornahálózati projektjére, illetve villamosítására, 400 ezer lejt ingatlanvásárlásra és további 500 ezer lejt utakra. A kétmillió lej visszaosztásában szerepe volt Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszternek, illetve az RMDSZ-nek, közölte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A fentieken kívül Hargita Megye Tanácsa 21 és fél ezer lejt különített el tartalékalapjából a Tölgyesi Pszichiátriai Kórház számára.
A dokumentum készítői kiemelik, hogy a vizsgált periódusban, 2007–2010 között Hargita Megye Tanácsa saját bevétel szempontjából jobb mutatókkal rendelkezett, mint a többi megyei önkormányzat országos átlagban. A Hargita megyei intézmény bevételeire természetesen hatással volt az általános gazdasági helyzet, ugyanakkor a válság ellenére jobb eredményt mutattak, mint más megyékben. Hargita Megye Tanácsa a különböző finanszírozások csökkenése (beleértve a központi költségvetésből való részesülést is) miatti bevételkiesést új forrásokkal kompenzálta: EU-s forrásokból, állami társfinanszírozásból és kölcsönökből.
A megyei tanács elnöke előzetes értékelőjében kiemelte, hogy a vidékfejlesztésre lehívott európai uniós pénz Hargita megyében az elmúlt két és fél évben messze az országos átlag fölött volt: míg romániai szinten egy főre 25 euró jutott, addig Hargita megyében 100 euró.
– Mindez azt jelenti, hogy a szakhivatalok, polgármesteri hivatalok nagyon jól végezték munkájukat. Ez a siker közös – jelentette ki Borboly Csaba.
A tanácselnök szerint a betonozás, aszfaltozás mellett szükség van a gazdák és a turizmusban érdekelt vállalkozók összefogására, aminek érdekében sokat dolgozik Hargita Megye Tanácsa.
– Tevékenységünk nemcsak tűzoltást, hanem fejlődést, jövőképet kell jelentsen – mondta Borboly.
Az igazgatók beszámolói után a BDO Románia pénzügyi felmérését mutatták be, amely összehasonlította Hargita megye költségvetését más megyéével (erről bővebben holnap tájékoztatunk – szerk.). Végül a megyei tanács két alelnöke, Petres Sándor és Sófalvi László, majd Birtalan József megyemenedzser szólalt fel, ezt követően pedig az egybegyűltek pezsgővel koccintottak.
A kiértékelő rendezvénnyel párhuzamosan, a meghívott elöljárók, igazgatók feleségeit a megyei tanács karitatív akcióra hívta. A mintegy ötven asszony nagyrészt édességet, gyümölcsöt, társasjátékot, könyvet hozott magával a megyeházára, ahol becsomagolták, majd Csíksomlyóra mentek, ahol a Csató, és Zsurzs családi otthonokban nevelkedő gyerekeknek adták át ajándékukat.
A megbeszélésen szóba került a tejfeldolgozás, illetve az értékesítés kapcsán az összefogás szükségessége, ezen a téren a székelyföldiek a tiroli gazdálkodásból meríthetnek tapasztalatot, a tárgyalás nyomán ebben együttműködés várható. A Twinning nevű EU-s program is segítség lehet az ausztriai kapcsolatok építésében, hiszen a lényege a települések, megyék, régiók közti kapcsolatok kialakítása. (A program révén Hargita Megye Tanácsa korábban olasz és lengyel testvérkapcsolatra tett szert.)
A székely termékek hazai és külföldi népszerűsítése jó úton halad, a három székelyföldi megye, Hargita, Kovászna és Maros már többször szerepelt közös standdal, Székelyföld névvel bukaresti és budapesti nemzetközi kiállításokon. Ezenkívül nagy sikere volt a Cora üzletlánc magyarországi áruházaiban a Székely Hetek rendezvénynek, amelyet jövő tavasszal újra megrendeznek. A bécsi tárgyalás nyomán a nemzetközi promóció szélesedhet.
A december 17-i tanácsülés utolsó mozzanataként Borboly Csaba elítélte a Hargita megyei Natura 2000-területek bővítését. Hargita Megye Tanácsának elnöke a Különfélék napirendi pontban előterjesztett rövid helyzetjelentésre reagálva kijelentette, hogy a magukat természetvédőnek tartó szakemberek kezdeményezése minden további nélkül gyarmatosító szándékúnak nevezhető, gazdasági érdekeket követ és veszélyeztet minden előrelépést, ami eddig Székelyföldön megvalósult, tehát aláaknázhatja a térség jövőjét.
Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000-területek újabb bővítését tűzte ki célul a Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium Hargita megyében. Erről Hargita Megye Tanácsa egy 2010. december 3-án keltezett átiratból értesült, amelyben a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség megbeszélésre hívta a megyei tanács illetékeseit az újonnan kijelölt Natura 2000-területekkel kapcsolatban.
A Borbély László környezetvédelmi miniszterhez címzett beadványban Hargita Megye Tanácsának illetékesei kérik a hatástanulmányok ismertetését, amelyek alapján az új közösségi jelentőségű, természetes élőhelytípusokat magukban foglaló Hargita megyei területeket kijelölték, továbbá sérelmezik, hogy a kijelölés során nem értesítették és nem kérték ki a véleményét sem az érintett területek tulajdonosainak, sem a helyi önkormányzatok illetékeseinek. A beadvánnyal Hargita Megye Tanácsa azt szeretné elérni, hogy a környezetvédelmi misztérium ne hagyja jóvá az új Natura 2000-területek végleges kijelölését az érintett helyi közigazgatási egységek és a területtulajdonosok írásos beleegyezése nélkül.
A Natura 2000-területek célja a biológiai sokszínűség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével, de épp ez okoz gondot Hargita megye esetében. A megye jelentős része ugyanis hegyvidék, amely mezőgazdasági szempontból a nehezen megművelhető kategóriába sorolható. Ezeknek a területeknek a Natura 2000-területek javára való további csökkentése ellentmond az Európai Unió Közösségi Agrárpolitikájának, amely a hagyományos földművelési formák megőrzését is célul tűzte ki, ugyanakkor a mezőgazdasági területek csökkenése hátrányosan érinti a mezőgazdaságban dolgozókat, közvetve pedig Hargita megye minden lakóját.
A biodiverzitás és az állatállomány védelme szempontjából nem mellékes, hogy Hargita megyében már így is súlyos gondok vannak a vadkárok miatt, ráadásul a medveállomány messze meghaladja az európai uniós átlagot.
– Tudatában vagyunk a természetvédelem fontosságának, és látjuk a természetvédelmi területek növekedésének pozitív hozadékát is, tekintettel arra, hogy az ott megtermelt javak és termékek piaci pozicionálását erre is lehet építeni. De attól tartunk, hogy a Hargita megyei termelők és gazdák megélhetését sodorjuk veszélybe azzal, ha újabb előírásokkal korlátozzuk tevékenységüket, és ha teljesen vagy részlegesen területeket vonunk ki a mezőgazdasági művelés alól – mondta Borboly Csaba, hozzátéve: – A termelők mellett Hargita Megye Tanácsa is közvetlenül érintett az ügyben, hiszen a természetvédők furcsamód bejelölték a megyei hulladéktározó számára felvásárolt 15 hektáros területet is.
Hargita Megye Tanácsa éppen emiatt sejt mögöttes szándékot a természetvédők tevékenységében, és nemtetszését fejezi ki a feltehetően politikai és gazdasági érdekek mentén történő Natura 2000-terjeszkedés iránt. A megyei tanács él a törvények adta lehetőséggel, és minisztériumi érvényt keres igazának, hiszen nem kis erőfeszítésbe került a megyei hulladéktározó helyének kijelölése és megvásárlása.
Sikertörténetnek nevezte Elena Udrea pénteken este a csíkszentkirályi Borsáros hagyományos népi fürdő felújítását a létesítmény avatóján. A Turisztikai és Regionális Fejlesztési Minisztérium vezetőjét és kíséretét szállító autók december 17-én este fáklyát tartó székely ruhás gyerekek sorfala között érkeztek a helyszínre. Az új faépületek előtt Székely Ernő polgármester és Birtalan József megyemenedzser fogadta Udreát az összesereglett helybéliek, újságírók, a környékbeli települések elöljárói, illetve politikusok gyűrűjében. A miniszter megdicsérte a székely népviseletet, majd elmondta: érzi, mennyire fontos ez a projekt, látva a fogadtatást. Reményét fejezte ki, hogy a beruházás a térség lakóinak hasznos lesz, és segít a térség turizmusának fellendítésében. Birtalan József megyemenedzser, aki Hargita Megye Tanácsát képviselte, kijelentette: Hargita megye az ország legszebb megyéje, ezért itt érdemes beruházni továbbra is, mert ezzel növelik Románia turisztikai vonzerejét. A megyemenedzser átadta a tárcavezetőnek a megyei tanács ajándékát és egy vaskos dossziét a jövő évi fejlesztési elképzelésekkel, amelyekhez a minisztérium támogatását kérte.
A szalagvágást követően Udrea fánkot kóstolt – érdeklődésére elmondták neki, hogy itt úgy nevezik: pánkó –, majd körbejárta a faházat. Két medence várja majd a kikapcsolódni vágyókat, mindkettő melegített ásványvízzel, továbbá öltözőket, büfét, tusolókat alakítottak ki. A csíkszentkirályi beruházás értéke 725 ezer lej, az összeg nagy részét a turisztikai minisztérium biztosította. A projekt kezdeményezője és koordinátora Hargita Megye Tanácsa, a helyi önkormányzat pedig a terv és a szakhatósági engedélyek költségeit állta. Kilenc Hargita megyei településen újítják fel a hagyományos népi fürdőket: Borszéken, Csíkszentkirályon, Csíkszenttamáson, Csíkszentimrén, Csíkverebesen, Csíkkozmáson, Madéfalván, Gyergyócsomafalván és Lázárfalván, erre a célra a turisztikai tárca mintegy négymillió lejt utalt ki. A miniszter az épületben megtekintette a projektben szereplő fürdők felújításáról szóló képösszeállítást is.
A szentkirályi eseményt megelőzően, délelőtt Elena Udrea Borszéken részt vett a Reménység sípálya avatóján. Mik József polgármester, Birtalan József megyemenedzser, Moldován József távközlési államtitkár egyaránt hangsúlyozta az RMDSZ szerepét abban, hogy a válságos év ellenére sikerült beruházásokat megvalósítani nemcsak Hargita megyében, hanem a többi magyarlakta térségben is. Elena Udrea azt emelte ki, hogy Borszék a gyógyfürdőiről volt híres, és ezt az örökséget ápolni kell további fejlesztésekkel is. Kitért arra, hogy szomorú az elhagyott, leromlott állagú villák látványa, ezek helyzetét rendezni kell ahhoz, hogy Borszék európai színvonalú turisztikai szolgáltatást nyújthasson.
A Reménység sípálya létrehozásának értéke 7,5 millió lej, a beruházás a Turisztikai és Regionális Fejlesztési Minisztérium finanszírozásával, illetve a helyi és megyei önkormányzat hozzájárulásával valósult meg. Az avatót követően Mik József polgármester és Elena Udrea miniszter aláírta a borszéki turizmus népszerűsítését célzó projekt finanszírozási szerződését, Birtalan József pedig átadta Elena Udreának Székelyföld sítérképét, amelyet Hargita Megye Tanácsa téli turisztikai kampánya során terjesztenek itthon és Magyarországon. A megyemenedzser meghívta a miniszter asszonyt, próbálja ki megyénk sípályáit, köztük a borszékit.
Parajdon wellnessközpontot avattak, a megyezászló, illetve a székely zászló színeit (kék-arany) viselő szalagot a miniszter mellett Bokor Sándor polgármester, Birtalan József megyemenedzser, Antal István képviselő és Verestóy Attila szenátor vágta át, és jelen voltak a környékbeli települések elöljárói is. A több mint hárommillió euró értékű beruházás során elkészült az épület, ám még hátravannak bizonyos belső munkálatok, ezért az élményfürdő várhatóan csak jövő nyáron fogadhat vendégeket.
Elena Udrea közölte, a minisztérium nagy figyelmet fordít Parajdra, hiszen a település fejlesztésével erősítik Románia turisztikai brandjét. Mint mondta, a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ alkotta koalíciónak a válság ellenére sikerült megvalósítania a megígért beruházásokat. Verestóy Attila szenátor is jónak nevezte a két alakulat közti kormányzati együttműködést, amelynek egyik eredménye a parajdi wellnessközpont megépítése, ami jelentős eredmény a térség számára.
Csíkszeredában Elena Udrea, Ráduly Róbert polgármester és Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója aláírták a szerződést az Integrált Városfejlesztési Terv két komponensére, amelyet a Regionális Operatív Program finanszíroz, és amelynek révén jelentősen megváltozik a megyeközpont arculata: megújul a Petőfi Sándor utca, valamint a Szabadság és Majláth Gusztáv Károly tér, és ifjúsági központot létesítenek a Petőfi utca 39. szám alatt.
Bár nehéz megváltoztatni a lakosság vásárlási szokásait, úgy gondolom, jobb a Székelyföldön megtermelt minőségi tradicionális termékeket vásárolni és fogyasztani, mint az Európa különböző részeiből vagy akár a tengerentúlról behozott árukat. Ha a termelők érzik, hogy termékeik és portékáik kelendők, akkor fejleszteni fogják vállalkozásaikat, ami az egész térség javát szolgálja főleg most, mikor Románia a nemzetközi pénzintézmények irányítása alá került – mondta megnyitóbeszédében Borboly Csaba megyei tanácselnök.
A nagy érdeklődésnek örvendő vásáron a gyerekeket élő állatokkal berendezett betlehemi jászollal várják a szervezők. A holnapi nap disznóvágásra is sor kerül és a levágott disznóból készített ételkülönlegességeket a látogatók a helyszínen megkóstolhatják és megvásárolhatják.
A tanácsülés előtt Márton István a Hargita Megyei Agrárkamara volt vezetője ismertette röviden a védjegy használatának jelenlegi helyzetét. Elmondása szerint a kezdeményezés életképességét mi sem bizonyítja jobban, hogy az átadott hét tanúsítvány mellett, további 21 iratcsomó van elbírálásra benyújtva az odaítélő bizottsághoz. Márton István szerint a hagyományos termékeket előállítók „hadteste” egyre gyarapodik. A 2009-ben húsvétkor először megrendezett vásárra 32 termelő jelentkezett, mára viszont a vásárokon megjelenő termelők száma meghaladja a százat is.
A tanácsülés előtt bemutatásra került a megye agrárstratégiája is, amely Borboly Csaba megyeitanács-elnök elmondása alapján az elmúlt öt hónap megfeszített munkáját tartalmazza. A stratégia, amelynek elkészítése során maradéktalanul kikérték minden Hargita megyei gazdaszervezet, termelő és mezőgazdasági szakember véleményét szem előtt tartja a jó példával elől járó hagyományos termelők érdekeit, valamint a megyében elindult fejlesztési törekvéseket, illetve támogatja az összefogásból született kezdeményezéseket az agrárium terén – mondta Borboly Csaba.
A hiánypótló stratégia, amelyet a harmadik napirendi pontként fogadtak el a tanácsosok koncepciót ad a törekvéseknek, valamint célkitűzései között szerepel a különböző gazdasági ágazatok összehangolása és egymás céljainak való megfeleltetése is.
A december 17-i ülésen ugyancsak a térség mezőgazdaságát és a gazdálkodók ügyét hivatott előmozdítani a Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete számára jóváhagyott tagsági díj is. A 200 000 lejes hozzájárulással a Borboly Csaba szerint Hargita Megye Tanácsa segítséget akar nyújtani a gazdáknak és termelőknek a piaci helytállást, a termékek feldolgozását és értékesítést lehetővé tevő infrastruktúra kiépítéséhez, valamint kedvező üzleti körülmények megteremtéséhez.
Nem utolsó sorban a megyei döntéshozó testület támogatta a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központ részvételét a közintézmények számára kiírt Zöld ház programban, amely révén részlegesen megvalósul a központ megújuló energiaforrásokkal való fűtése, továbbá elfogadta a Hargita megyei víz- és csatornahálózatok bővítése és korszerűsítése elnevezésű projekt megvalósíthatósági tanulmányát, illetve a kapcsolódó gazdasági-műszaki mutatókat.
A találkozó megnyitóján Hargita Megye Tanácsát Birtalan József megyemenedzser képviselte, aki a partnerszervezetek Székelyföldre látogató képviselőit Borboly Csaba megyeitanács-elnök nevében üdvözölte. Birtalan József szerint a megyei tanács úgy próbálja végezni a munkáját, hogy szem előtt tartja azt, hogy Hargita megye az egyik legzöldebb megye, de nem a leggazdagabb.
Hargita Megye Tanácsa a fenntarthatóság, a megújuló források alkalmazásában látja a jövőt, és tekintettel az időjárási tényezőkre és a lakosság anyagi helyzetére olyan megoldásokat próbál találni, amelyek gazdasági hasznot hoznak, terhet vesznek le a lakosság vállairól, de teret engednek a természeti környezet megőrzésének is.
– A megyei tanács már próbálkozott napkollektorrendszerek felszerelésével napközi otthonokban, a további tervek szerint hegyi patakokon mikro-vízierőművek, a fafeldolgozó központok közelében pedig biomassza-felhasználó erőművek létesülnének. Emellett a Modern székely ház program révén úgy próbálja megőrizni a hagyományos településképet, hogy a hagyományos székely építkezési stílust modern anyagokkal ötvözi, hogy az újonnan épülő házak minél több energiát tartsanak vissza – mondta a megyemenedzser.
A háromnapos megbeszéléssorozaton a partnerek a projekt fontosabb lépéseiről egyeztetnek. Számba veszik az eddigi megvalósításokat, elemzik a lebonyolítás során felmerült akadályokat, és a jövőbeli teendőket is megtárgyalják.
Borboly Csaba a székelyföldi összefogás újabb eredményének nevezte az eseményt, amely az egyik legnagyobb, legféltettebb kincsünk, a borvizek népszerűsítését célozza meg.
„Fontos tudatosítani a lakosságban, hogy mekkora kincs van a talpunk alatt, az emberek csak a tusnádi, szentkirályi, borszéki borvizeket ismerik, de csupán a Hargita-hegység térségében 103 gyógyforrást tartanak nyilván. Hargita Megye Tanácsának célja a borvízforrások bekapcsolása a turizmus körforgásába, ezt célozza meg a hagyományos fürdők felújításáról szóló projekt, a Borvíz útja program és a két megye által közösen leadott pályázat is, amely a borvízforrások népszerűsítésére irányul” – nyilatkozta a tanácselnök.
Demeter János bemutatta az Aquarius történetét, amely 2006-ban indult útjára a Sepsiszentgyörgy önkormányzata és Kovászna Megye Tanácsa által létrehozott turizmussal foglalkozó egyesület szervezésében, az ásványvizek reklámozása, értékeink bemutatása céljával. Az első Aquariust Mikóújfaluban tartották, a Bedő-forrás mellett, akkor 30 forrás vizét mutatták be. 2008-ban a Sepsiszentgyörgy melletti Sugásfürdőn 20 település 37 borvízforrásának vizét kóstoltatták meg a borvizes települések, és elsőként megszervezték a Tündérek Bora versenyt is. 2009-ben már Hargita megye is részt vett a kézdiszentkereszti borvízünnepen, és a bemutatott források száma elérte a negyvenet.
„A kezdeményezés elérte célját, egyre bővül, és lassan talán a nemzetközi közvélemény figyelmét is sikerül felhívni a székelyföldi borvizekre” – mondta az alelnök.
Birtalan József jelzésértékűnek nevezte, hogy Hargita megye éppen a kézdiszéki ünnepség szervezésébe kapcsolódott bele, hiszen Mátyás király asztalán is kézdiszentkereszti borvíz gyöngyözött. Elmondta, fontos a tiszta környezet megőrzése az utókor számára, a borvizeink feltárása, megbecsülése, értékesítése.
– Meglátásunk szerint, bár nálunk vannak a legnagyobb problémák a mezőgazdaságban, itt vannak a legnagyobb lehetőségek is. A probléma gyökere a feldolgozóipar hiányában rejlik. A Hargita megyében előállított termékek csak a legritkább esetben kerülnek helyben feldolgozásra. Ezért a megyei tanács Madélfalván, a vasútállomás mellett ipari parkot létesít, melynek fő működési területe a termékfeldolgozás. Ugyanakkor a gazdálkodókat is próbáljuk támogatni, hogy minél több kis feldolgozóüzem jöhessen létre – mondta előadása során a tanácselnök.
A megyei tanács hosszú távú fejlesztési stratégiájának másik pontjaként a tanácselnök a turizmust emelte ki. A turisztikai kínálat és a szolgáltatások körének bővítésével, valamint a helyi termékek bevonásával szeretnék fejleszteni ezt az ágazatot. Tervben van Udvarhelyen egy inkubátorház létesítése is, melyhez pályázat útján sikerült az anyagiakat előteremteni.
– Arra kérem önöket, tekintsék partnernek Hargita Megye Tanácsát, és oszlassák el azt a tévhitet, miszerint előre lehet tudni, ki nyeri el a kivitelezési tervet – mondta a vállalkozóknak Borboly Csaba. – Ne idegenkedjenek és kövessék figyelemmel hirdetéseinket az e-licitacie.ro honlapon, ugyanis azt szeretnénk, ha a jövőben minden munkálatot Hargita megyei cégekkel tudnánk elvégeztetni. Hargita Megye Tanácsa várja az üzleti szféra elképzeléseit, hogy jobban össze tudjuk hangolni tevékenységeinket.
Borboly Csaba előadását Szilágyi Imre, a Kárpátia MRKIK ügyvezetőjének Tudás- és innovációalapú versenyképesség, valamint Kerekes Sándor, a Kárpátia MRKIK ügyvezetőjének Vezetési kompetenciák és a szervezeti működés szerepe a cég hatékony működésében című előadása követte. Dr. Kerekes László, a Cons Act Consulting ügyvezető igazgatója Pályázati források 2011-ben: lehetőség vagy akadály a vállalkozások életében? címmel tartott előadást. A találkozót Nagy-Imecs Péter, a Goodwill Consulting aligazgatójának és pályázati szekértőjének előadása zárta.
– Igyekszünk év végéig befejezni a munkálatokat, máskülönben a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztériumtól kapott pénzt vissza kell utalnunk a központi költségvetésbe. Bízom benne, hogy sikerül időben kivitelezni a projektet – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A beruházások kedeményezője a megyei önkormányzat, amelynek segítségével kilenc Hargita megyei településen újíthatják fel a hagyományos népi fürdőket: Borszéken, Csíkszentkirályon, Csíkszenttamáson, Csíkszentimrén, Csíkverebesen, Csíkkozmáson, Madéfalván, Gyergyócsomafalván és Lázárfalván. A megyei tanács igyekezett külső forrásokat is bevonni a munkába, és az RMDSZ segítségével idén közel egymillió eurót (négymillió lej) sikerült erre a célra szereznie a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztériumtól. Az érintett települések önrésze a szakdokumentációk elkészíttetése és a szakhatósági engedélyek beszerzése.
Sokat vártak erre a hídra, de most itt van, mondta Borboly Csaba a helybélieknek az alig több mint három hónap alatt épített homoródszentpáli híd ünnepélyes átadásán. A megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a térségben több mint 15 éve nem volt hasonló fontosságú beruházás, amely a közlekedés biztonságosabbá tétele mellett a közösségek közötti kapcsolat szorosabbá fűzését is szolgálja.
– A hat kilométer aszfaltcsík mindenképpen látványosabb megvalósítás, éppen ezért a múltban kevesebb figyelem övezte a hidakat, de a most átadott híd jelentőségét az is emeli, hogy válságos időben sikerült megvalósítani, és a megye többi térsége mondott le számára is fontos alapokról, hogy idén Udvarhely térségben lehessen megoldani a nagyon sürgős problémákat – mondta Borboly Csaba.
A megyei tanács elnöke megköszönte a helyi lakosok türelmét, külön kitért az Udvarhelyi Híradó munkatársainak érdemeire is, akik szinte naponta jelezték a régi híd rossz állapotának tarthatatlanságát, ugyanakkor értékelte azt a munkát is, amelyet a kivitelező cég nagyon rövid idő alatt és nagyon olcsón megvalósított.
Sófalvi László, a megyei tanács alelnöke felszólalásában kiemelte, hogy a híd, amelyet most pótoltak, két világháborút túlélt, és remélhetőleg az új is sokáig fogja szolgálni a Homoródmentét. Sófalvi ugyanakkor arra hívta fel a helyiek figyelmét, hogy a hidat meg is kell kímélni.
Egy kilométerre a frissen átadott hídtól, a DJ 133 megyei útra való letérőnél került sor a DJ 133 megyei út Homoródszentpál–Városfalva közti felújított szakaszának átadására.
– Városfalváig egy réteg aszfalt van – mondta Borboly Csaba. – Városfalvától a megyehatárig szintén jó út van, és mivel rosszul mutat, ha egy darabon jó az út, utána meg gödrös, majd ismét jó, ezért a település közti szakaszon is kátyúzási munkálatokat végeztünk. Ha az időjárás kedvező lesz, akkor még idén, de legkésőbb tavasszal le is aszfaltozzuk.
A tanácselnök ismételten hangsúlyozta, hogy idén csökkentett költségvetésből valósultak meg a Homoród menti beruházások is, és a megyei tanács nem szándékozik egy lejt sem visszaadni a központi költségvetésbe, ezért a megyei utakon folyni fog a munka, amíg az időjárás engedi.
Az útátadás helyszínétől nem messze folynak a DJ 131 megyei úton vasárnap elkezdett aszfaltozási munkálatok, a hétvége óta már hat kilométert sikerült leaszfaltozni.
Mint ismeretes, Hargita Megye Tanácsa a kétnyelvű (magyar–román) székelyföldi sípályatérkép bemutatásával indította téli turisztikai kampányát, amelyen megtalálható Székelyföld valamennyi jól működő sípályája, összesen tizenhárom. Az eseményre október 21-én, a nemzetközi bukaresti turisztikai kiállításon és vásáron került sor, ahol közösen vett részt a három székelyföldi megye – Kovászna, Maros és Hargita megye – tanácsa és szolgáltatói.
A térképet 75 ezer példányban nyomtatták ki, ingyen kapható a székelyföldi szálláshelyeken, polgármesteri hivatalokban, valamint Magyarországon is terjesztik a Magyar Síakadémia és a Magyar Síoktatók Szövetsége bevonásával, így hamarosan 300 anyaországi utazási irodában lesz ingyen elérhető. Interneten is hozzáférhető, a www.hargitahegyseg.ro és a www.iranytu.ro honlapon. A térképet és a figyelemfelkeltő plakátokat elküldik Hargita megye kilenc magyarországi testvérmegyéjébe is.
Hargita Megye Tanácsa a kampánnyal párhuzamosan turisztikai felmérést készíttet a székelyföldi szállásadók, vendéglátó egységek és más érdekeltek körében, hogy a további turisztikai megjelenítések, intézkedések és elképzelések sorát az érintettek bevonásával tervezhesse meg. A felmérés eredményét a két megyei tanács által rövidesen létrehozandó Székelyföldi Turisztikai Fejlesztési Ügynökség rendelkezésére bocsátják, közölte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Szabó Barna, Hargita Megye Tanácsa közbeszerzési igazgatója a közbeszerzési folyamatokat ismertette, így az e-licitatie.ro honlapot is, amelyen az érdeklődők megtalálják a meghirdetett pályázatokat. Szabó hangsúlyozta, hogy míg Románia az európai uniós alapok alig tíz százalékát képes lehívni, addig Hargita Megye Tanácsa költségvetésének több mint fele EU-s pályázatokon alapszik. Az igazgató is arra biztatta a jelenlévőket, hogy bátran iratkozzanak fel a liciteket hirdető elektronikus hírlevélre, hiszen ezzel nem veszítenek semmit.
Barna Gergő szociológus, a kolozsvári Kvantum Research Kft. munkatársa bemutatta azt a kutatást, amelyet Kiss Tamás és Kozák Gyula szociológussal együtt készített Munkaerő-piaci kereslet a Székelyföldön címmel, az Iskola Alapítvány megrendelésére. A felmérést tavaly végezték, és idén májusban jelent meg. Olyan Hargita és Kovászna megyei vállalkozásokat kerestek meg kérdéseikkel, amelyek legalább öt főt foglalkoztatnak. 119 cégtől kaptak választ, ebből 109 hazai tulajdonú. Mint kiderült, a vállalkozók többsége idén már távolról sem a szakemberhiányt tekinti a legnagyobb gondnak, hanem a törvények, adózási szabályok körüli bizonytalanságot. A felmérésből az is kitűnt, hogy a segédmunkások, szakmunkások körében nagyobb az elbocsátás aránya, mint a magasabban képzettek körében. Ennek oka, hogy a válság hatására csökkent a termelés, másrészt nagyok a székelyföldi cégek elvárásai a munkaerővel szemben: szerintük az ideális munkavállaló legalább három nyelvet beszél, kezdeményező, jó kommunikációs készséggel rendelkezik, és önálló munkavégzésre képes.
A kutatás rámutat arra, hogy az oktatási rendszer nem követi a munkaadók igényeit, és kimutatható az az általános kelet-európai tendencia, hogy inkább a szakoktatástól vonják el a pénzt. Ugyanakkor a szakiskolából kikerülő fiatalok bérre vonatkozó elvárásai is nagyok, többek között azért, mert az a társadalmi kép alakult ki, hogy irodai munkával jobban lehet keresni. A székelyföldi munkaadók szerint a frissen egyetemet végzettek elvárásai még nagyobbak, és hiányzik belőlük az alázat. Ráadásul a szülők is inkább egyetemre küldenék gyereküket, mint szakiskolába.
Fancsali Kálmán tanácsadó, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Ügynökségének munkatársa bemutatta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely mikrovállalkozások alapítására és fejlesztésére ösztönzi a fiatal kezdő vállalkozókat. A rendelet fiatalok alatt a 35 év alattiakat érti, akiknek újonnan alakított kft.-jüknél a SRL rövidítéshez még hozzáadódik egy D betű, ami a kezdő (románul debutant) jelölése. Az állami támogatás értéke 46 millió 200 ezer lej, és 2010–2012 között legalább 1100 mikrovállalkozást szeretnének ezzel segíteni. A programmal lehetőséget adnak a fiataloknak vissza nem térítendő támogatások lehívására.
Borboly Csaba a sajtótájékoztatón ismertette az agármagazin ötletének történetét és hiánypótló voltát. Mint elmondta, már a 2008-as helyhatósági választások során, végigjárva Hargita megye településeit, találkozott a gazdák problémáival. Az Európai Uniós csatlakozást követően a gazdálkodásra és értékesítésre vonatkozó szabályok megváltozása, a tejkvóta, a mezőgazdasági támogatások igénybevételével járó papírmunka próbára tette és teszi a gazdálkodókat. Ezért Borboly és kollégái már mandátumuk kezdetén felvállalták, hogy nem hagyják magukra a gazdákat, minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni fogják, hogy megszüntessék kiszolgáltatottságukat, értékesítési problémáikat. Így azóta például már bejegyzési folyamatban van a székelyföldi gazdákat tömörítő egyesület, de számos más területen is segítik a gazdákat. Az elnök a legnagyobb hiányt abban látja, hogy bár vannak támogatási források, pozitív példák, sikertörténetek, amelyek mentén a többi gazda is elindulhatna, kevés információ jut el a gazdákhoz. Így született meg egy tematikus agrármagazin kiadásának ötlete, amelynek megvalósításával a Hargita Népe Kiadót bízta meg a megyei tanács. A jelenleg ötezer, Hargita megyében terjesztett ingyenes példányszám megjelenési költségeinek nagy részét Hargita Megye Tanácsa vállalta fel, és uniós forrásokból biztosítja, de ki szeretnék terjeszteni egész Székelyföldre is.
Mint minden nagyobb, általa támogatott projekt kezdete előtt, Hargita Megye Tanácsa felmérést is készíttetett, amelyből kitűnik, hogy jelenleg a helyi gazdák egyetlen, román nyelvű, hetente sugárzott országos televízió műsorból és pár országos román nyelvű magazinból tájékozódnak, és nincs olyan magyar nyelvű kiadvány, televízió- vagy rádióműsor, amely rendszeresen eljutna hozzájuk, pedig igényük lenne rá.
„Erre a lapra szükség van egész Székelyföldön, hiszen a jó példákból, a sikertörténetekből tanulva, a kölcsönös információáramlás révén segítségükre lehetnek egymásnak a székelyföldi gazdák, visszanyerhetik és megőrizhetik vállalkozó kedvüket és a mezőgazdasági munka iránti elköteleződésüket. Ennek a lapnak helye van Székelyföldön, és biztos vagyok benne, hogy reális segítsége lesz azoknak, akikhez eljut” – nyilatkozta Borboly Csaba a Székely Gazda megjelenése kapcsán.
Isán István Csongor, a Hargita Népe Kiadójának igazgatója abban látja a magazin előnyét a napilapokhoz képest, hogy míg a utóbbiak egy napig élnek, és rövid, pergősebb anyagokat tartalmaznak, addig egy tematikus magazin jóval nagyobb mennyiségű hasznos információt biztosíthat olvasói számára és a szaktanácsadás, a riportok révén olyan űrt tölthet be, amelyre egy napilap nem képes.
Isán ismertette a lap összetételét, amely három tömbből áll. Az első tömb egy panorámikus életkép, a gazdák életéhez közvetlenül kapcsolódó hírekből tevődik össze. Egy másik riportokat, tudósításokat tartalmaz, míg a harmadik egy szaktanácsadást nyújtó tömb, amelyen belül általános, de részkérdésekben is szeretnének tanácsokat adni a gazdáknak.
Az igazgató elmondta, jövő nyárig ingyenesen igényelhetik a Hargita megyei gazdák a magazint, amelyből 4400 példányszámot juttatnak el postán keresztül hozzájuk, viszont, amennyiben nagyobb igény mutatkozik rá, akkor már árat is bevezetnének.
Domján Levente, az agrármagazin felelős szerkesztője szerint a lap alapcélkitűzése, hogy információkat nyújtson, és ezt nem erőszakos módon, hanem működőképes modellek, a legjobb példák bemutatásával szeretnék elérni. Domján elmondta, hogy szeretnék a gazdák természetes kíváncsiságát felébreszteni, hogy mások példáját, sikerét látva, saját maguk is elgondolkozzanak, hogy mit tudnának kezdeni a saját lehetőségeikkel. Be szeretnék mutatni, hogy egyes gazdák mit tettek, hogyan tették, melyek voltak az eszközeik, esetleg a buktatóik, amelyek révén például egy öttehenes gazdaságból huszonöt tehenes farmmá nőtték ki magukat. Hogyan lehet áthidalni a nyersanyagtermelés és a feldolgozóipar hiányát, hogyan lehet a feldolgozóiparban még lehetőségeket keresni, hogyan lehetne a csomagolás és értékesítés révén a gazdák zsebébe kerülő nyereséget, a nyersanyagárat akár három-négyszeresére növelni – egy-egy ilyen sikeres példa bemutatja, hogyan lehet a székelyföldi gazdacsaládoknak, gazdatársadalomnak a jövedelmen keresztül biztos megélhetést, és akár a környezetében élő három-négy családnak is egzisztenciát biztosítani.
„El szeretnénk a székely gazdákat juttatni az általános elkeseredési panaszhajlamtól ahhoz a felismeréshez, hogy ha másnak sikerült, akkor nekik is sikerülhet” – mondta Domján.
Mihály László, a lap grafikai tervezője szerint a lap kinézetet tekintve nyugati színvonalra törekedtek, így a tördelés is szellős, olvasóbarát, kellemes a szemnek, a színek nem kiabálók, nem harsányak, sok a kiemelés, a keretezés, és számos fotó tarkítja a magazint. Mihály szerint erre a lapra nem úgy kell tekinteni, mint a magyar narancsra, ami kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk, hanem ez már európai narancs.
– Az első három menedékhely kiállta a próbát, a hegyeinkben barangolók jelesre vizsgáztak civilizált viselkedés terén, amit ezúton köszönök meg a megyei tanács Hegyimentő Közszolgálatának csapatai nevében is – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. – További négy faházikót vásárolunk, amelyek jövő év tavaszán kerülhetnek helyükre.
A megyei tanács a hegyimentő közszolgálatával együttműködve indította el a projektet 2009-ben: mivel sok eltűnt, eltévedt személyhez riasztották a hegyimentőket, azokon a nagy kiterjedésű lakatlan területeken, ahol nincs semmiféle óvóhely, hegyi menedékek létesítését tervezik. A program keretében megvásárolt első három faházikót a hivatásos és önkéntes hegyimentők szállították ki és rakták össze idén júliusban. A tervezett további négy menedékhelyet a Kelemen-havasokban, a Szellő-tetőn, a Vargyas-szorosban és a Görgényi-havasokban létesítik.
A szóban forgó menedékhelyek akár életmentők is lehetnek az eltévedt turisták számára, ugyanakkor növelhetik a más tájakról érkező túrázók biztonságérzetét, akik így szívesebben visszatérnek majd vidékünkre. A hegyimentők rendszeresen látogatják a menedékhelyeket, és továbbra is arra kérik a turistákat, hogy óvják és tartsák tisztán a házikókat, hiszen azokra bármikor szükségük lehet az arra járóknak.
Nagy sikernek örvendett az idén tavasszal a Cora magyarországi áruházaiban megszervezett Székely Hetek című akció, amely a Magyar Hipermarket Kft. és Hargita Megye Tanácsa együttműködésével valósult meg. Ezt követően több székely termelővel is külön beszállítói szerződést kötött a francia tulajdonú üzletlánc. Több mint tíz Hargita megyei termelő árui azóta is folyamatosan jelen vannak az üzletlánc polcain. Továbblépve, jövőre az üzletlánc szeretné kiterjeszteni a termékskálát, bevonva minél több vállalkozót minél több termékkel. Igény van húskészítményekre, tejtermékekre, süteményekre, kerámiákra, textíliákra. A Cora képviselői január végén, február elején idelátogatnának, hogy találkozzanak a termelőkkel és válasszák ki a termékeket, gyűjtsék össze az engedélyeket és mennyiségi foglalásokat tegyenek. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szeretné bevonni a másik két székely megye termelőit is ebbe a programba, ezért arra kérte fel a két megyeitanács-elnököt, kapcsolódjanak be az előkészítési folyamatba annak érdekében, hogy a termelők időben felkészülhessenek az eseményre, engedélyeket válthassanak ki, megszerezzék a vonalkódos magyar vagy többnyelvű címkét, az ovális pecsétet, valamint a Székely termék védjegyet.
„Azon túl, hogy nőtt a székely termékek piaca a magyarországi Cora áruházláncba való beszállítás révén – ami egyben a termékek jó minőségét is bizonyítja –, remélem, a helyi termelők gondolkodásmódja is alakulni fog. Eddig nagyon sokan úgy gondolkodtak, hogy a mezőgazdaságban le kell húzni a rolót, nincs kiút ebből a válságos helyzetből, de láthatjuk, hogy vannak jó megoldások, a lényeg, hogy legyen összefogás is. Kelendőek a székely termékek, és bízom benne, hogy sokszorozódni fog a beszállított termékek mennyisége” – nyilatkozta a levelek feladásakor Borboly Csaba.
A munkálathoz szükséges összeget az illetékes RMDSZ-es tisztségviselőktől, Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztertől és Dávid Csaba, az Országos Vízgazdálkodási Hivatal vezérigazgatójától igényelték Hargita megyei látogatásuk alkalmával, és a Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium biztosítja.
Borboly Csaba elnök a bizonylat sürgősségi úton való kiállításának – ami a munkálathoz szükséges pénz lehívásának kizáró jellegű feltétele – kapcsán elmondta, figyelembe véve a lakosság kérését, fontosnak tartja, hogy gyorsan lépjenek a biztonságot érintő ügyekben, és az ez évi áradások tükrében ez a lépés valóban fontosnak bizonyul.
Miklós Géza, az Olt Vízgazdálkodási Igazgatóság Hargita Megyei Szakaszmérnökségének vezetője elmondta, öt alkalommal áradt meg az idén a Rákos-patak, ezért indokoltnak tartja a mederszabályozást. A vízügyi igazgató szerint a szabályozási munkálatok során mélyíteni fogják a kritikus szakaszokon a Rákos-patak medrét, ugyanakkor Csíkrákoson másfél méter hosszan vízlépcsőt is kialakítanak, és az érintett lakosok kérésére újra biztosítják a rákosi árok vízzel való ellátását, ami a helyiek számára főként az állatok itatása szempontjából fontos.
Borboly Csaba szerint, amíg az időjárás engedi, nagy erővel aszfaltoznak, és majd tavasszal, amikor a körülmények újra kedvezőek lesznek, folytatják. Amikor pedig az aszfaltozás szünetel, járulékos munkálatokat végeznek a szóban forgó útszakaszon.
Pál Péter szentléleki polgármester szerint az elmúlt tíz évben nem volt hasonló nagyságrendű infrastrukturális beruházás a környéken.
– Ami a szomszédnak jó, az nekünk is jó – mondta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, hozzátéve, hogy remélhetőleg a felújított útszakasz segít megőrizni az eddigi jószomszédi viszonyt Csíkszentlélek községgel.
A munkálatokat az tette szükségessé, hogy ezen az úton már régi volt az aszfaltréteg, ráadásul megnövekedett rajta a forgalom. A felújítás során egy alap- és egy koptatóréteget terítenek le, valamint kitakarítják a vízlevezető árkokat, mindezért a kivitelező cég négy év jótállást vállal.
Borboly úgy látja, bebizonyosodott, hogy a tematikus és egységes székelyföldi megjelenítés nagyobb sikert hoz a térség vállalkozóinak, ezt volt alkalom megtapasztalni a hazai és magyarországi kiállításokon, ahol Székelyföld-standot állított fel közösen Hargita, Kovászna és Maros megye. Erre erősítenek rá a téli turisztikai kampánnyal, egységesen mutatva be a térség sípályáit – mint a tanácselnök hangsúlyozta, ilyen egységes megjelenítésre a Prahova völgyében sincs példa. Ráadásul a székelyföldi kínálat nem marad le színvonalban az országos átlagtól, csakhogy ezt tudatni kell a potenciális turistákkal.
– Téli turisztikai kampányunkkal elsősorban a fiatalokat célozzuk meg, tehát egy fiatalos reklámkampányt indítunk – jelentette be Borboly Csaba.
A sítérképet magyar nyelven 60 ezer, román nyelven 15 ezer példányban nyomtatták ki, terjesztői Hargita Megye Tanácsa, a Magyar Síakadémia és a Magyar Síoktatók Szövetsége, így hamarosan Magyarországon 300 utazási irodában lesz ingyen elérhető, interneten pedig a www.hargitahegyseg.ro és a www.iranytu.ro honlapon lehet hozzáférni, mondta el Fazakas Szabolcs, a Visus Kulturális Egyesület vezetője. A térképen feltüntették a térség téli szórakozási lehetőségeit, valamint a legközelebbi repülőtereket is.
Birtalan József megyemenedzser ismertette a kiállításokon való közös székelyföldi részvételt a bukaresti Romexpón, illetve a budapesti Hungexpón. Birtalan szerint „jó úton járunk a térség népszerűsítésében, és nem állunk meg itt”.
– Hóágyúink készen állnak – jelentette ki Kalamár Andor, a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület elnöke. A helyi vállalkozók és önkormányzat által alapított egyesület a tusnádfürdői sípályát működteti, amelyet december közepén remélhetőleg megnyitnak a sízni vágyók számára, ha a hőmérséklet –5 Celsius-fok alá esik. Kalamár szerint igyekeznek emelni a reklámok színvonalát és minél több eseményt szervezni, hogy felzárkózhassanak az országos és nemzetközi mezőnyhöz.
A sítérképet az érintett panziók feltehetik honlapjukra, a Székelyföld téli kikapcsolódási lehetőségeit reklámozó kisfilm pedig hamarosan elérhető lesz a YouTube-on, Székelyföld télen címmel, és sugározni fogják a helyi és országos, valamint magyarországi tévéadók.
A megbeszélésen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette, ki kell, hogy használni a turisztikai törvénytervezet előzetes megvitatatásának, módosító javaslatok tételének a lehetőségét, hiszen nagyon fontos szabályozásról van szó, amely a jövőben jelentősen elősegítheti a stratégiailag fontos turisztikai ágazat működését. Ugyanakkor, ha ez nem a helyi szakemberek, a turisztikában érintettek igényeit tükrözi, akkor utólag nagyon nehéz lesz már korrigálni, és ezáltal sok nehézséget okozhatnak. A tanácselnök bemutatta a Hargita megyei turizmusfejlesztés terén elért aktuális eredményeket, megvalósításokat. Ismertette, hogy Hargita megye turizmusfejlesztési stratégiájának gyakorlatba ültetésével és a fejlesztési irányvonalak követésével a megyei tanács számos eredményt ért el. Így fejlesztési projekteket kezdeményezett és menedzsel, támogatta a turisztikai szereplők összefogását és koordinációs szerepet vállalt. Szorgalmazta a közösségi, turisztikai infrastruktúra fejlesztését, mint például népi fürdők és wellness központok kiépítését. A stratégia eredményeképpen azonosították Székelyföld turisztikai termékeit és turisztikai vásárokon vettek részt velük. Információs táblákat helyeztek el a pihenőhelyek, turistaösvények mentén és a virtuális elérhetőségek bővítésének területén is nagy lépések történtek.
Az aktuális turisztikai területeket érintő törvényi szabályozásokat Silviu Cobzaru, Hargita Megye Tanácsának munkatársa mutatta be, majd Kalamár Andor panziótulajdonos, a Tusnádfürdő Turisztikai Egyesület elnöke osztotta meg gyakorlati tapasztalatait, a felmerülő nehézségeket, észrevételeit, valamint a törvénykezés javítására, módosítására vonatkozó javaslatait. Ezután Horváth Alpár turisztikai szakember, egyetemi oktató előadása következett.
A résztvevők kötetlen beszélgetés keretében vitatták meg a felmerülő témákat, és javaslatok születtek a törvénytervezet módosítására, amelyek segítségével átláthatóbbá, vállalkozóbarátabbá válna a turisztikai törvénykezés. E javaslatokat Hargita Megye Tanácsának szakemberei hivatalos formában el fogják juttatni az illetékes szervekhez, azok megvitatása és életbe léptetése érdekében. Az ülésen részt vett Antal István parlamenti képviselő is, aki tagja az illetékes képviselőházi bizottságnak, és vállalta a javaslatok fenntartását a parlamentben.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke házigazdaként köszöntötte Lőrincz Csillát a sajtótájékoztatón és a polgármesterekkel folytatott megbeszélésen. „Örvendünk, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően Lőrincz Csilla tölti be Környezetvédelmi Alap Ügyvezetőségének alelnöki tisztségét, hiszen Hargita Megye Tanácsánál kezdte munkáját, és ebből kifolyólag ismeri a Hargita megyei helyzetet, így odafigyel a gondjainkra és ahol lehetősége van, segít. Köszönöm az ő és kollégái munkáját” – mondta Borboly. Hozzátette, a Környezetvédelmi Alap Ügyvezetősége egyike azon kevés kormányzati intézményeknek, ahonnan jelenleg pénzt lehet hozni a megyébe, és a sikeres zöldház program után a zöldövezetek létrehozására, illetve felújítására vonatkozó program öt újabb Hargita megyei nyertes település lakossága életkörülményeinek javítását teszi lehetővé.
Lőrincz Csilla elmondta, szerencsés helyzetben vannak, hiszen a jelenlegi gazdasági válság idején is több program esetében sikerült is pályázatot kiírniuk. Erre azért volt lehetőségük, mert intézményük nem állami költségvetésből finanszírozott, hanem külön alapot kezel, amelyet a környezetvédelmi adókból és illetékekből áll. A tavalyi évben ezt az alapot az akkori ügyvezetőség nem költötte el, ezért ebben az évben a tavalyi összegekből is gazdálkodhatnak, hiszen az környezetvédelmi alap esetén ezek az összegek átvihetők egyik évről a másikra – magyarázta Lőrincz.
Az alelnök ismertette a zöldövezetek létrehozását, illetve felújítását célzó programjukat, amelyet a Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium 2007-ben indított el a Környezetvédelmi Alap Ügyvezetőségén keresztül és célja a környezeti tényezők, valamint az életminőség javítása a településeken. Elindítása óta a programon belül több mint 300 pályázatot fogadott el a kormány. Ezek közül 204-et már befejeztek, illetve 161 jelenleg is folyamatban van. Hargita megyéből több pályázat volt, jelenleg öt van folyamatban, és további ötöt hagy jóvá a kormány hamarosan.
A tavalyi pályázati időszakban összesen leadott 1052 projektből 273-at javasolt az ügyvezetőség elfogadásra. Ezeket továbbította Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium felé véleményezésre, illetve kormányhatározat általi elfogadásra. Ezek között öt Hargita megyei település szerepel: Gyergyóremete, Csíkszereda, Csíkkozmás, Borszék és Csíkmadaras.
A finanszírozás értékét tekintve az idei év összege túlszárnyalja az előzőekét, így idén összesen több mint kétszázmillió lejt szánnak erre a programra. Az öt Hargita megyei pályázat összértéke közel négymillió lej. A települések nagyságától függően egy-egy pályázat értéke 500 000 és 1 500 000 lej között van – ismertette Lőrincz Csilla.
Újságírói kérdésre válaszolva az alelnök elmondta, nem annyira bürokratikus a program, mint amennyire hosszadalmas az elbírálási folyamat, amelyet az intézmény alkalmazottainak a munkamennyiséghez viszonyított alacsony száma okoz. Ezért van az, hogy a tavalyi kiírás eredményeit csak az idei év végén tudják kihirdetni.
Lőrincz Csilla röviden ismertette a Környezetvédelmi Alap Ügyvezetőségének többi programját is. Idén hirdették meg első alkalommal a zöldház programot. „Igazán büszke vagyok én, mint Hargita megyei, mert a pályázatok számát tekintve Hargita megye első volt az egész országban. Több mint ezer pályázat érkezett be eddig hozzánk a megyéből. Az alkalmazottak alacsony száma miatt ennek a programnak az esetében is lassabban megy az elbírálás, ami miatt az érintettek türelmét kérjük.” – mondta Lőrincz. Eddig több mint 200 pályázatot bíráltak el, és 80 esetében megtörtént már a kifizetés is. Újdonság, hogy ennek a programnak a sikerén felbuzdulva december 15. és január 20. között közintézmények, helyi közigazgatási szervek és egyházak számára hirdetnek meg újabb pályázati időszakot.
Az erdősítési program kapcsán az alelnök kifejtette „Nagy örömünkre idén az erdősítési program esetében bekerülhettek a támogatottak körébe a közbirtokosságok is. Örülünk annak, hogy Hargita megyéből négy pályázat is érkezett a közbirtokosságok részéről, viszont hiányoljuk további pályázók részvételét a kiíráson.” Az alelnök elmondta, az aluljelentkezés okát konzultációk során igyekeznek felmérni, hogy a további kiírások során orvosolni tudják.
A Környezetvédelmi Alap Ügyvezetőségének a kerékpárutak megvalósítását támogató programjának kapcsán Borboly Csaba tanácselnök összehívására a Hargita megyei polgármesterekkel egyeztetett Lőrincz Csilla alelnök. A helyi közigazgatási szervek által megpályázható programot jövő év elején írják ki, és célja a környezet minőségének javítása a kevésbé szennyező, biztonságos közlekedés elősegítésével. A programon keresztül új, egysávos kerékpárutakat hozhatnak létre, illetve egysávos kerékpárutakat alakíthatnak ki járda- és útfelületen a pályázók legfeljebb kétmillió lej értékben. A program még konzultációs fázisban van, ezért a polgármesterek is tehetnek még javaslatokat, ahogyan az ügyvezetőség már a megyei tanács kerékpárutas munkacsoportja is tett javaslatot. Az ülést vezető Becze István megyei tanácsos összefüggő kerékpárutak koncepciójának kidolgozását javasolta a jelenlevőknek. A megbeszélésen jelen volt Sófalvi László, Hargita Megye Tanácsának alelnöke és Pál Árpád országgyűlési képviselő is.
A tervező cég a keddi megbeszélésen több lehetséges nyomvonal felvázolásával egyeztetett a megyei tanács képviselőivel ismertetve a legideálisabbnak tűnő változatokat. Az elemzések értelmében Tusnádfürdő esetében két lehetséges nyomvonal merült fel. Az egyik lehetőség a vasúttól nyugatra egy erdei út kiépítése, de ezt a változatot elvetették, mivel a kérdéses erdei út túlzottan kanyargós, ez pedig nem előnyös sem a forgalom sebessége miatt, sem pedig amiatt, hogy a terelőút nyomvonala több esetben keresztezte volna a vasút és az E587 európai út nyomvonalát.
Sokkal megfelelőbb lenne viszont, ha a terelőút a várostól keletre haladna, amelyik oldalon a sípálya, az Apor-bástya és a Szent Anna-tó fekszik, és nem utolsósorban ez a változat rövidebb is. A terelőút Tusnádfürdőtől keletre való kialakítása az üdülőváros számára fontos jövőbeli infrastrukturális és agroturisztikai fejlesztések szempontjából is előnyösebbnek bizonyulhat. Borboly Csaba megyeitanács-elnök Tusnád község megkerülését javasolta. Ily módon egyrészt kiiktatódna az E587 európai településen belüli közlekedésbiztonsági szempontból veszélyes szakasza (a borvízforrás előtti szakasz és az azt követő nehezen belátható kanyar), másrészt a terelőút Nagytusnád és Lázárfalva között haladhatna, ami Lázárfalvának is gazdasági előnyt jelentene.
Maroshévíz esetében egy kilenc kilométeres szakasz kialakítását tartották a tervezők a legelőnyösebbnek, amely lehetővé tenné a DN 12 országúttal való összekapcsolást úgy, hogy az egyaránt előnyös legyen a Szászrégen felé, valamint a Borszék irányába utazóknak.
– Örvendek, hogy a tervezők olyan variánsokat javasoltak, amelyek mindkét város esetében szem előtt tartják a jövőbeli gazdaságélénkítő és a lakosság számára fontos fejlesztéseket, és hogy az Országos Útügyi Hatóság is egyetért a tervek eddigi formájával – mondta Borboly Csaba megyeitanács-elnök a megbeszélés kapcsán.
Az Országos Útügyi Hatóság helyeselte azt is, hogy a majdani mintegy 8,5 méter széles nehézforgalmi úton harmadik sávot alakítsanak ki a tervezők azokon a szakaszokon, ahol az emelkedő meghaladja a négy százalékot. A tervezés a kőzettani vizsgálatok szakaszához közeledik.
Hargita Megye Tanácsa minden támogatást megad a tervező cégeknek a kőzettani fúrások elvégzéséhez, ami a lakosság tájékoztatását és a különböző engedélyek és az településrendezési bizonylat kiváltását illeti. Tusnádfürdő esetében a tervező már benyújtotta a kérést a településrendezési bizonylat kiváltására, míg Maroshévíz esetében is sor kerül erre rövidesen, tudtuk meg Fülöp Otília megyei főépítésztől.
Először a tanácselnök bemutatta Hargita Megye Tanácsának elképzeléseit Lázárfalva turisztikai jövőjéről. Hangsúlyozta, hogy a székelyföldi szálláshelyek az év nagy részében kihasználatlanok, következésképpen a turisták vonzásához nem elegendők a jó utak, vendéglők, panziók, hanem szolgáltatásokat, különféle szórakozási lehetőségeket kell nyújtani, például a menü tartalmazzon helyi hagyományos termékeket is, vagy legyen több lehetőség lovas szánozásra. A megyei tanács egyik projektje a népi fürdők rehabilitálását célozza, ami már idén megvalósul, így nemsokára a lázárfalvi Nyírfürdő is megújult formában várja majd a kikapcsolódni vágyókat, ismertette Borboly Csaba. Kitért arra, hogy a környék vonzáskörzetéhez tartozó Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp népszerűsítésére számos fejlesztésre van szükség, ezért Hargita Megye Tanácsa a Szent Anna-tó térségére zonális turisztikai fejlesztési elképzelést dolgozott ki, amely magában foglalná a helyi közlekedés környezetbaráttá tételét elektromos vonat, bérelhető kerékpárok, rollerek és lovas kocsik segítségével, ugyanakkor pályázati lehetőségek kihasználásával javítani lehetne az ivóvíz, csatornázás, valamint a villamos energia jelenlegi minőségén, továbbá egy tanulmányi központ is sokat lendítene a környék idegenforgalmán. A rövid távú elképzelések között szerepel turistaösvények, bicikliutak kialakítása, kerékpárkölcsönző, kilátók létesítése a tó körül – mindez egy éven belül megvalósítható, hangzott el.
– A Szent Anna-tó környékének fejlesztése a két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna közös erőfeszítése – jelentette ki Borboly Csaba.
Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere szerint, ha sikeresek a községhez tartozó Lázárfalva vállalkozói, az a kozmásiaknak is hasznos. Becze István megyei tanácsos elmondta, hogy a fenti elképzelések megvalósításához Lázárfalva közreműködése elengedhetetlen, hiszen a helyi közbirtokosság területeiről van szó. A tanácsos úgy látja, a térség vállalkozóinak nem egymással kell versenyezniük, hanem más, Székelyföldön kívüli vidékekkel.
A helyi vállalkozók hozzászólásaikban számos javaslatot, észrevételt fogalmaztak meg. Többen hangsúlyozták, hogy ökoturizmusra van szükség a környéken, amivel nem fér össze a terepmotorozás, ezért az utóbbi szigorúbb szabályozására lenne szükség. Felmerült, hogy javítani kellene az esztenák higiénai körülményein, amihez Borboly Csaba hozzáfűzte, hogy úgynevezett pásztorképzéseket kellene szervezni, mert ez a foglalkozás eléggé leértékelődött. Az egyik hozzászóló felvetette, hogy létesítsenek játszóteret a Szent Anna-tónál, mivel nagyrészt gyerekes családok járnak oda kikapcsolódni. Nagy az érdeklődés a környéken található gyógynövények iránt, ezért erre is lehetne turizmust alapozni, hangzott el egy másik jelenlévő részéről.
Borboly Csaba bejelentette, hogy a megyei tanács keretében munkacsoport alakul, amely a szóban forgó fejlesztési tervekkel foglalkozik majd, és ebbe a munkába tagként a helyi vállalkozók képviselőit is bevonják. A tanácselnök azt is elmondta, hogy a magyar kormány programja révén a lázárfalvi szállásadók anyaországi iskolások érkezésére számíthatnak, ugyanis előzetes egyeztetések alapján a magyarországi testvérmegyék Hargita megyét fogják ajánlani iskoláiknak a határon túli kirándulások célpontjául.
Első előadóként Szőcs József, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség munkatársa az elmúlt három év statisztikáit ismertette a benyújtott támogatási kérelmek szempontjából, majd felsorolta a különféle támogatások összegében bekövetkezett változásokat. Ezt követte Márton István, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetőjének előadása, amelyet nyugati példával támasztott alá. Elmondta, hogy az egyik legfontosabb buktatót az jelenti a gazdák számára, hogy nem tudják befolyásolni termékeik árát. Az agrárkamara vezetője szerint a közös termelés nem jó ötlet, erre a kollektíva megtanította a gazdákat, ám a szövetkezés a feldolgozásban és az értékesítésben kifizetődő lehet. Akinek az udvaráról 1600 liter tejet visznek el, az beleszólhat az árba, ezért elsősorban a kis mennyiségű termék esetében kell szövetkezni – hangsúlyozta Márton István.
– Kis mennyiségben az elszigetelt gazdák állítanak elő, ezért hívtunk magyarországi termelőket, és ezért ismertetjük az olaszországi példát is, hogy a gazdáknak megmutassuk azokat a technikákat, amelyekkel átvészelik azt az időszakot, amikor a nyersanyag ára a legalacsonyabb. Meggyőzzük őket, hogy ha feldolgozzák termékeiket, többletértéket is kapnak, ugyanakkor kivárhatják azt az időszakot, amikor kedvezőbb áron adhatnak túl rajta – zárta gondolatmenetét az agrárkamara vezetője.
Máthé Emma a Hargita Megyei Agrárkamara részéről a biotermelésben rejlő előnyökről tájékoztatta a gazdákat, majd mielőtt a képzés gyakorlati részére tértek volna, Borboly Csaba megyeitanács-elnök bátorította a megjelent gazdákat hangsúlyozva, hogy a megyei tanács mindenképpen segít a gazdák kezdeményezéseinek előremozdításában. Példaként a Gyimesközéplokon és Székelykeresztúron megalakuló tejszövetkezeteket, a Madéfalvára tervezett agráripari parkot és az értékesítést elősegítő hagyományostermék-vásárokat, valamint az áruházláncokban, hagyományostermék-boltokban való értékesítést említette.
– Azt szeretnénk, hogy a gazdák tudatosan adjanak hozzá fölös értéket termékeikhez, amit a helyi fajta, a hagyományos előállítási mód adhat. Legyen büszke a gazda is és a vásárló is, hogy saját termékét értékesíti vagy fogyasztja, alakítsunk ki egy igényt, hogy ne a belgiumi vagy török vetőmagból termett pityókát vásároljuk. Igyekszünk támogatni a gazdákat a vásárok szervezésével, a Cora áruházi és hasonló kezdeményezésekkel, a kozmási csomagolósorral, és örömmel tölt el, hogy eddig egy termelő sem panaszkodott arra, hogy nem kelt el a portékája a vásár alatt. Ez azt jelzi, hogy van igény a hagyományos termékekre, és Hargita Megye Tanácsa ennek kíván kovásza lenni – mondta Borboly Csaba.
A megyei tanács elnöke megemlítette, hogy készül Hargita Megye Mezőgazdasági Stratégiája, és felhívta a gazdák figyelmét, hogy töltsék ki a szeminárium végén azokat a kérdőíveket, amelyekkel a stratégia készítői szeretnék felmérni a gazdák igényeit és meghatározni a stratégia irányelveit. Erre azért van szükség, hogy elkerüljék azt a helyzetet, hogy az érintettek megkérdezése nélkül dolgoznak ki egy nem alkalmazható, a valóságtól elrugaszkodott stratégiát.
A szeminárium utolsó mozzanataként Sándor Tamás egri és Kiss Ferenc kőrösladányi sajtkészítő mester sajtkészítő bemutatója következett, előtte azonban a két mester bemutatta saját készítésű termékcsaládját, azt bizonygatva, hogy az ő termékeik népszerűsége is előre jelzi, hogy egyre népszerűbbek lesznek a székely hagyományos termékek is, és igény van rájuk.
A fórumokon kérdőívek segítségével térképezik fel a helyi termelők igényeit, ötleteit, és a megye egész területén elvégzett felmérések alapján készítik el a megye agárstratégiáját.
„A fórum célja egy olyan átfogó agrárstratégia kidolgozása, amely összesíti a megyében található összes igényt, lehetőséget, ötletet és kezdeményezést annak érdekében, hogy a régió sajátos mezőgazdasági helyzetét előnnyé tudjuk kovácsolni” – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A tanácselnök elmondta, vidékies megye vagyunk, nem számíthatunk a nagy beruházók befektetéseire, de éppen az ebből adódó előnyöket kihasználva kell fellendítenünk, piacképessé tennünk a termékeinket. A tapasztalat azt mutatja, hogy óriási, felfokozott igény van a székely termékekre, egy kilogramm székely pityóka árban ugyan nem tudja felvenni a versenyt a török pityókával, de ha hozzáadjuk a hely jellegzetességeit, a természetbarát termelés adta előnyöket, máris a mi termékünk kerül a vásárlók kosarába. Jó tapasztalat volt erre a magyarországi Cora áruházban megrendezett Székely hetek, de a számos helyszínre kiterjesztett helyi és hagyományos székely termékek vására, valamint a nemrég Bukarestben megrendezett IndAgra vásár is. Fontos, hogy a megtermelt nyersanyagot fel is tudjuk dolgozni, jó példa erre a keresztúri vajgyár, vagy a kozmási értékesítési gazdaszövetség, de ez csak a jéghegy csúcsa, számos hasonló kezdeményezésre van szükség ahhoz, hogy valóban a mezőgazdaság egy rendes megélhetést biztosító iparággá váljon családjaink számára.
A november 19-i fórumon jelenlévők aktívan részt vettek az előkészítés folyamatában, számos olyan ötlet hangzott el, amely szerves részét képezheti, elősegítheti a megye jövőbeli mezőgazdasági tevékenységét.
A megnyitó napján a standot meglátogatta Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter, Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár, Markó Béla kormányfőhelyettes, jelen volt Borboly Csaba, Hargita, illetve Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke is. Valeriu Tabără értékesnek nevezte a hagyományos termékeket, bárhonnan is származzanak, és elismerését fejezte ki a Székelyföld-standot illetően, amely szerinte a vásár leglátványosabb kiállítófelülete. Markó Béla elmondta: „Azért vagyok itt, mert úgy gondolom, minden eszközzel fel kell hívnunk a figyelmet a székely termékekre. Székelyföld gazdasági felemelkedéséhez minden lehetőséget meg kell ragadni, hiszen ha Székelyföldnek van erőssége, akkor többek között az, amit itt láthatunk: mezőgazdaságból és állattenyésztésből származó jóféle enni- és innivaló.”
Borboly Csaba örömét fejezte ki, hogy immár negyedszer szerepelnek közös standdal a székelyföldi megyék a Romexpón.
„Az első három alkalommal turisztikai kiállításon vettünk részt, most viszont ezen a rangos agrárvásáron mutatjuk meg értékeinket, mivel azt szeretnénk, hogy ne csak turisztikai téren legyen jelen Székelyföld a nagy kiállításokon, hanem mezőgazdasági témakörben is. Őszintén hiszem, hogy agrártermékeinkkel, ha mennyiség szempontjából nem is, minőség szempontjából mindenképp versenyképesek vagyunk” – nyilatkozta Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki szerint nem állnak meg itt, hanem a jövőben szeretnének még színesebb standdal még több kiállítót felvonultatni országos és nemzetközi vásárokon.
„Biztos, hogy nemcsak a székelyeknek jutott eszébe a bölcsesség, hogy enni kell. És az is biztos, hogy másnak sem mindegy, mi kerül az asztalra: a székelyföldi pityókának ma is hírneve van. Ez a hírnév a székely gazdának még hosszú ideig megélhetést jelent, ennek érdekében több intézkedést is hoztunk. Fontos az is, hogy a kevésbé hagyományos termékeknek is legyen piacuk, hiszen a székelyföldi termék minőséget is jelent. A székelyföldi termék tradíciót is hoz magával: a mézeskalácsok története a céhekhez kötődik és hagyománya van az ökörsütésnek is. Arra törekszünk, hogy saját termékeink minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak, mert a régió számára a termelők, vállalkozók jelentik a jövőt!” – fogalmazott Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke.
Tánczos Barna államtitkár elmondta, hogy idén a hagyományos termékek számára az IndAgrán 60 négyzetméteres felületet biztosított a mezőgazdasági minisztérium. „A megyei tanácsok mellénk álltak, segítségük nélkül nem tudtuk volna a székelyföldi gazdákat elhozni. Úgy gondolom, sikeres vásárnak nézünk elébe, nagy népszerűségnek örvend a székely módra történő ökörsütés. Jó lehetőség ez a rendezvény a termelőknek arra, hogy Bukarestben is bemutatkozzanak” – nyilatkozta Tánczos.
Az IndAgra teljes időtartama alatt hagyományos élelmiszer- és borászati termékeket mutatnak be és kóstoltatnak meg a vásár látogatóival az ország minden részéből érkező termelők. Az erre az alkalomra felszerelt fabódék a Romexpo épületcsoport fő sétányán kaptak helyet a B szektorban. Itt mutatkozik be első alkalommal Székelyföld is, Tánczos Barna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára meghívására, összesen hat egymás melletti bódéban. Hargita megyéből hat termelő hagyományos termékeit kóstolhatják meg az érdeklődők, így húst és húskészítményt, sajtféleséget, méhészeti terméket, lekvárt, szörpöt és házi kenyeret. Kovászna megyéből félkész hasábburgonyát, mustárt, tésztafélét, kürtőskalácsot és mézespogácsát, míg Maros megyéből tejterméket állítanak ki a termelők. A csemegék nagy részén már szerepel a Székely termék védjegy is.
A gyergyószárhegyi sportcsarnokban a pénteki megnyitón részt vett Gábor László polgármester, Ábrahám Emma, a megyei tanács vidékfejlesztési aligazgatóságának vezetője és Magyari Vencel megyei tanácsos. Ábrahám Emma szerint még bőven akad tennivaló a székely termékek népszerűsítése terén, ezért szervezi meg Hargita Megye Tanácsa ezután is rendszeresen a hagyományos termékek vásárát. Gábor László polgármester felajánlotta, hogy Szárhegy szívesen lesz házigazdája a jövőben is a gyergyószéki rendezvénynek.
Októberben Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában szabadtéren szervezték meg a Hagyományos Székely Termékek Őszi Vásárát, a gyergyói térségben viszont, a novemberi időjárási viszonyokra való tekintettel, a rendezvény tető alá került, a gyergyószárhegyi sportcsarnokba. A zárt térben közel ötven standon kínálták portékájukat a többnyire gyergyószéki helyi termelők. 24 standon élelmiszert – húst és húskészítményt, tejterméket, méhészeti terméket, zöldséget, gyümölcsöt, lekvárt, szörpöt, házi kenyeret – vásárolhattak az érdeklődők, illetve 16 standon kézműves-terméket kínáltak a helyi mesterek (fafaragók, népviselet-készítők).
– Az eddigi visszajelzésekből kiderült, hogy mind a termelőknek, mind a vásárlóknak megéri a helyi termékek vásárán való részvétel – nyilatkozta a megnyitó előtt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki bízik a következő vásárok sikerében is.
A Hungexpón a 16 négyzetméteres standot Hargita Megye Tanácsa támogatásával állították fel, amely információs pultjánál Hargita megyét és Székelyföldet népszerűsítő kiadványokkal szolgált. A standon részt vevő székelyföldi vállalkozóknak számos látogatót sikerült megnyerniük téli turisztikai ajánlataikkal, és megtették az első lépést üzleti kapcsolat kialakítására.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint minél több nemzetközi kiállításon vagy vásáron jelen kell lennie a Székelyföld-standnak ahhoz, hogy a régió turizmusa fellendüljön.
– Vidékünk kedvező adottságokkal rendelkezik a télisportok számára, ezért turisztikai stratégiánkban kiemelt fontosságú a sípályák összekapcsolása, fejlesztése és más téli kikapcsolódási lehetőségek megteremtése vagy bővítése – nyilatkozta a megyei tanács elnöke.
Hargita Megye Tanácsa tízmillió euró értékű kötvény kibocsátásáról döntött október 29-i ülésén, aminek révén megvalósulhat Madéfalván egy agráripari park létesítése, és tovább fejleszthetik a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházat. Borboly Csaba megyeitanács-elnök szerint bankhitel helyett a kötvénykibocsátás az ésszerű lépés, mert ily módon egyrészt nem kell elzálogosítani a megyei tanács épületeit, vagyonát, illetve ha a megye lakossága vásárolja meg a várhatóan kormánygaranciával kibocsátott kötvényeket, akkor nem valamelyik külföldi bank kasszájába vándorol a kamat, hanem a kötvényeket megvásárló székelyföldi embereket gazdagítja a belőle származó jutalék. Az élénkítő intézkedésekkel hatmillió eurót a helyi termékek feldolgozására alkalmas agráripari park létrehozására fordítanak, négyet pedig a megyei kórház újabb szárnyának felépítésére.
A kötvények névértékéből származó alapokból építené meg a megyei tanács a madéfalvi agráripari parkot, amelyet beüzemelés után a gazdák és kisvállalkozások által létrehozott, ágazatonkénti termelői és értékesítési szövetkezeteknek (hús-, tej- és növényfeldolgozás) adna át működtetés céljából. Ezzel a lépéssel részben megvalósulhatna (legalább az első jó példa szintjén), hogy a jobb minőségű és a legtöbb esetben érintetlen, bio minőségű székelyföldi termékeket nem nyersanyagként szállítanák el, hanem a belőlük származó haszon nagy része helyben maradna, ugyanakkor mindenki sajátjának érezné az ipari parkot. A megyei sürgősségi kórház esetében pedig szükségessé vált egy újabb szárny megépítése, mivel a megyei tanács legalább részben vissza szeretné szolgáltatni a somlyói kórházépületet a katolikus egyháznak, ugyanakkor az is szükséges, hogy a kórház több kinti osztálya egyetlen helyre legyen csoportosítva, mert így részben a kötvények kamatköltségeit is megtakaríthatják, ráadásul egy helyen korszerűbb ellátás biztosítható majd az ellátandó betegek számára.
Ugyancsak az október 29-i soros ülésén Hargita Megye Tanácsa módosította költségvetését, miszerint a nehéz gazdasági évre való tekintettel lemond azokról a beruházásokról, amelyeket ugyan költségvetésbe foglaltak az év elején, de megvalósításuk nélkülözhető. Az így megtakarított összegeket átcsoportosítják a megyei utakon végzendő munkálatokra és néhány fontos év végi beruházásra, támogatásra. Ezek listáját Borboly Csaba ismertette részletesen. Mint elmondta, az átcsoportosított pénzösszegekből járulna hozzá a megyei tanács négyezer euróval a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház számára megvásárolandó 80 ezer euró értékű röntgengép beszerzéséhez. A modern, kisebb sugárdózissal működő műszer, amelyet az Egészségügyi Minisztérium és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatásával vásárolnak meg, gyerekeken végrehajtott sebészeti beavatkozások követésére alkalmas. A megtakarított pénzből támogatja a megyei tanács 25 ezer lejjel a Tölgyesi Pszichiátriai Kórházat földterület megvásárlásában, amelyen terápiai céllal a betegek fognak zöldséget termeszteni, ami a kórház szükségleteit fedezi majd, és ugyanezekből az alapokból szándékozik Hargita Megye Tanácsa a szentegyházai ANL-lakások átadásához hiányzó 35 ezer lejt előteremteni, valamint a farcádi gyümölcsfeldolgozó üzem létrehozására is 50 ezer lejt különít el.
Az ADI Bogát Térségfejlesztési Egyesület számára is jelentőséggel bírt a megyei tanács pénteki határozata, hiszen az egyesület által Madéfalva, Csicsó, Rákos és Szentmihály község számára megnyert hatmillió eurós pályázatra alapozott fejlesztések e segítség nélkül ellehetetlenültek volna. A munkálatok elkezdéséhez szükséges hárommillió eurós előleg lehívására a kormány vállalt garanciát, de az egyesületnek nem volt elégséges anyagi kerete az önrészre, sem a szükséges bankhitel felvételére.
A megyei tanács felkarolta az egyesületet, így hamarosan elkezdődik a madéfalvi és csíkrákosi vízhálózat és víztisztító állomás kiépítése, felújítják a csaracsói iskolát, és megépül a csíkszentmihályi napközi otthon. Ezenkívül felújítják a Csicsót és Madéfalvát Csaracsón keresztül összekötő DC 12 községi utat, Lóvészen pedig három kilométer községi utat aszfaltoznak le.
Sportstratégiája is van október 29-től a megyének, amelynek kidolgozása azért vált szükségessé, mert a korábbi évekhez viszonyítva megkétszereződött az a pénzügyi alap, amelyet a megyei tanács sportrendezvények és sportágak felkarolására fordított. Az ésszerűség és átláthatóság kedvéért indokolttá vált e sportstratégia kidolgozása, amelynek alapján az elkövetkező tíz évben a megyei sportfejlesztések és tevékenységek tervezhetőkké válnak, jelenleg ugyanis esetlegesek.
Mostantól Hargita Megye Tanácsa szigorúbban jár el a helyközi buszjáratokon ismétlődő kihágást elkövető vállalatok ellen. Ez ügyben szabályt fogadtak el, mert a kormány alárendeltségében működő illetékes szerv, a közúti hatóság nem képes érdemben fellépni a túlzsúfolt, fűtetlen és pontatlan járatok jelensége ellen. Borboly Csaba megyeitanács-elnök elmondta, nem ígéri a probléma megoldását, de ezzel az intézkedéssel új megoldást keresnek, ha nem is minden járaton. A megyei tanácsnak nincs megfelelő számú munkatársa erre a célra, de legalább ott, ahol már jelenséggé vált egy-egy probléma, a várható lakossági bejelentések alapján kívánnak büntetni, ha másként nem tudják az illető buszjáratot üzemeltető céget büntetni.
A megyei tanács elfogadta a műemlékvédelmi program révén 2010-ben támogatott projektek listáját (erről közelebbről sajtótájékoztatón lesz részletes bemutató), továbbá a Hargita megye legtisztább és legrendezettebb települése verseny meghirdetéséről is döntött, amely mára már székelyföldivé nőtte ki magát, hiszen Kovászna Megye Tanácsa is hasonló döntést hozott.
Hargita Megye Tanácsa újabb egy évre felvállalta az együttműködést a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével, így A csángó kultúra támogatása nevű program megvalósításáról is döntött a testület. Eszerint a megyei tanács előreláthatólag a szövetség közel egy hónapnyi oktatási költségéhez járul hozzá.
Az átadás alkalmával leleplezték azt a táblát, amely az újonnan rehabilitált borvízutat hivatott népszerűsíteni.
– Örömmel és bizakodással tölt el, hogy a civil szféra szerveződése egyre erősebb, és hogy a székelyföldi értelmiség ennek lassan az élére állt, kiveszi részét az önszerveződésből – mondta köszöntőjében Demény Gábor megyei tanácsos, aki tolmácsolta Borboly Csaba tanácselnök üzenetét. – A most befejezett program talán legfontosabb hozadéka, a Korond környékén található borvízforrások turisztikai népszerűsítésén kívül, hogy természeti kincseink eszmei résztulajdonosává tette a kialakításban részt vevő fiatalokat. Hargita Megye Tanácsa, akárcsak most, ezután is minden értékteremtő tevékenységnek részese kíván lenni.
A térségben a gyógyhatású ásványvizek feltárása jelenleg is folyamatban van.
– Azért dolgozunk, hogy a helyi lakosság újra felfedezze tájaink szépségeit, hogy a gyerekek a hegyek barátaiként nőjenek fel – mondta a tanácselnök, felsorolva a megyei tanács biztonságos hegyi turizmusért elindított programja során tett eddigi lépéseket: hegyi pihenőhelyeket, illetve menedékhelyeket alakítottak ki, turistaösvényeket újítottak fel, tájékoztató táblákat állítottak fel, kirándulásokat szerveztek iskolásoknak.
Borboly Csaba hozzátette, az egyéni idegenforgalmi kezdeményezések összehangolására van szükség, amihez fontos az állami támogatás – Hargita Megye Tanácsa ezt tűzte ki célul, és ezt a célt szolgálja számos programja is.
– Arra törekszünk, hogy a Székelyföldet népszerűsítő kisfilmünk szlogenje igaz legyen: „Itt a legjobb Erdélyben” – jelentette ki a megyei tanács elnöke.
Marian Chivu, Hargita Megye Tanácsa Hegyimentő Közszolgálatának volt vezetője részletezte a négy hegyimentőbázis hasznosságát: szállásra, civil tevékenységre, oktatásra egyaránt alkalmas lesz, sőt orvosi rendelőt is terveznek. Fekete Örs, a közszolgálat jelenlegi vezetője ismertette a hargitafürdői villa átépítési tervét. Mint elmondta, jövő év októberére átadják a teljesen újjáépített házat.
A szóban forgó projektet a Regionális Operatív Program 5-ös tengelyének – „Az idegenforgalom fenntartható fejlesztése és népszerűsítése”, 5.2. – „Az idegenforgalmi szempontból hasznosítható természeti erőforrásokhoz kapcsolódó infrastruktúra létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése és a turisztikai szolgáltatások színvonalának növelése” kiemelt beavatkozási terület keretében nyújtották be. Fő célja a Hargita megyei hegyi turisztikai potenciál kiaknázása oly módon, hogy különleges biztonsági feltételeket teremt a megye hegyvidékein a turisták és a helyi lakosság számára egyaránt, ugyanakkor az elsősegélynyújtásnak is megfelelő feltételeket biztosít. A projekt során négy hegyimentőbázist létesítenek Hargita-fürdőn, a Gyilkos-tónál, a Madarasi-Hargitán és Maroshévízen. Ezeket a hegyimentő-állomásokat a legkorszerűbb felszereléssel látják el, beleértve a mentéshez szükséges járművek beszerzését is. A négy csapat hegyimentői külön személyre szabott felszerelést is kapnak.
A projekt kivitelezője Hargita Megye Tanácsa, közvetett haszonélvezője viszont a megyei tanács keretében működő Hegyimentő Közszolgálat négy csapata. A projekt haszonélvezői azok a turisták is, akik Hargita megyébe látogatnak, továbbá a panzió- és szállodatulajdonosok, illetve más, turizmusban érdekelt szereplők – vállalkozók, cégek, amelyek különféle tevékenységeket folytatnak erdős vagy hegyvidéken –, ugyanakkor a helyi lakosok is, akikhez jelenleg nem tud eljutni a mentőautó.
A projekt összértéke 7 612 066,89 lej, amiből az önrész 2%, azaz 122 426,37 lej. Az elszámolható költségek összértéke 6 121 318,43 lej, a vissza nem térítendő támogatás pedig 5 998 892,06 lej. A kivitelezési időszak a szerződés aláírásától számított húsz hónap, a finanszírozási szerződés pedig még öt évig megőrzi érvényességét a kivitelezési időszak lejárta után.
Az eddigi adatok alapján a Hargita megyei gazdák 30 ezer támogatási kérést adtak be 5236 jószágra. Ezzel előkelő helyet foglalnak el országos viszonylatban, az eddigi összesítések alapján ugyanis Kovászna megyéből 1220 kérést adtak le, Maros megyében 970-et, Kolozs megyében 925-öt, Szilágy megyében 650-et, Szeben megyében pedig csupán 399-et.
„Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának, illetve Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkárnak köszönhetően a szarvasmarha-támogatásban időközben kisebb változások történtek, így például ezentúl a kérvényhez a gazdák nem kell igazolást csatoljanak arról, hogy adóik rendezve vannak. A bizonylat felmutatását az ügynökség eredetileg a polgármesterek kérésére vezette be, de mivel több önkormányzatnál is visszaélést tapasztaltak, mostantól nincs rá szükség. És nem csak jogi, hanem természetes személyek is igényelhetik a támogatást” – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A szarvasmarha-tenyésztőknek – legyen szó természetes vagy jogi személyekről – az APIA kirendeltségeinél a következő dokumentumokat kell leadniuk:
– személyi igazolvány másolata;
– az állatok származását igazoló dokumentumok másolata;
– nyilatkozat arról, hogy az állatok, amelyekre a támogatást igénylik, az előző években (2008–2009-ben) nem voltak jogosultak támogatásra;
– nyilatkozat a szarvasmarha-állomány nagyságáról, figyelembe véve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium frissített adatbázisát;
– a 2008/44-es sürgősségi kormányrendelet értelmében az állományokban bekövetkezett szerkezeti változásokat igazoló dokumentumok másolata.
A húsz kiállítót felvonultató, 108 négyzetméter felületű standon minden kommunikációs csatornát igénybe vesznek: 3D-ben mutatják be a székelyföldi sípályákat, a hóember sítalpakon érkezik, és a téli ünnepek népművészeti vonzatára is felhívják a figyelmet. Alig nyílt meg az expó, máris sokan érdeklődnek a székelyföldi kínálat iránt, nagyszámú látogató lepte el a standot, ahol sokan már fényképet készítettek a síruhás hóemberrel, megkóstolták a székely ízeket, és tanulmányozták a sípályatérképet.
„Nem csupán szimbolikus jelentősége van annak, hogy a Székelyföld-stand visszatért a Romexpóra. Ez azt is jelenti, hogy igény van rá” – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint az elmúlt húsz évben a magyar közösség vezetői együtt sokat tettek azért, hogy ide eljussanak. „Az elmúlt húsz évben nem lehetett itt Székelyföld-stand, de a lemaradást sikerült behoznunk” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
„Azt szeretnénk, hogy aki hozzánk látogat, új élményekkel gazdagodjon, fedezze fel az addig számára ismeretlen helyi kincseinket is – mondta Borboly Csaba. – Meghívjuk: próbálják ki, amit Székelyföld nyújthat, és újságolják el másoknak is, hogy nem csak inni lehet a borvizet, de fürödni is benne. Nálunk a téli ünnepek velejárója a havas táj. A távolról érkező turista, aki csak a tévében látottak alapján kapcsolja össze ezt a kettőt, Székelyföldön meg is tapasztalhatja.” Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint értékekről bőven beszélhetünk: Székelyföldön található a parajdi sóbánya, a Szent Anna-tó, itt rendezik a töltöttkáposzta-fesztivált, és még számos ismert és közkedvelt turisztikai érték van jelen. „Egységesen szeretnénk képviselni mindazt, ami ránk jellemző. Ezért fogtunk össze önkormányzatok és szolgáltatók egyaránt, ezért dolgoztuk ki turisztikai stratégiánkat, amely minden vendéglátó egység, sportlétesítmény, természetvédelmi terület javát szolgálja” – jelentette ki a Hargita megyei tanácselnök.
„Kollégáinkkal volt időnk alaposan körbenézni az expón, és elmondhatom, hogy a Székelyföld-stand ebben az évben már nemcsak azért érdekes, mert Kovászna, Hargita és Maros megye harmadik alkalommal is együttes erővel van jelen a vásáron, hanem azért is, mert az információs anyagok mennyiségét és minőségét illetően is ez a stand a legérdekesebb – közölte Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. – Az idén a stand mérete is jelentős, és azt is lehetett látni, hogy annak ellenére, hogy a mai nap inkább a turisztikai ágazat szakembereinek szólt, sokkal több érdeklődőt vonzottunk, mint a többiek.” Az önkormányzati vezető azt is elmondta, hogy a székelyföldi turizmus jövőjét a minőségi és nem a mennyiségi szolgáltatásban látja. Ennek érdekében fontosnak tartja az olyan pályázati lehetőségeket, programok kiaknázását, mint a Leader, amelyek segítségével komoly fejlesztést lehetne ebben a szegmensben is elérni. A szakszerű marketingstratégia mellett Demeter hangsúlyt fektetne Székelyföld reklámozására is – véleménye szerint a megfelelő médiaeszközökkel lényeges előrelépésre számíthatunk.
A kiállítás október 24-ig látogatható. Nemcsak a Romexpón mutatják be egységesen Székelyföldet mint potenciális turisztikai célpontot, hanem a három székelyföldi megye közösen népszerűsítette a térséget a budapesti Hungexpón is. A kezdeményezők nem állnak meg itt, további külföldi nemzetközi kiállításokra is el szeretnének jutni, hogy minél nagyobb közönségnek mutathassák be a régió értékeit.
A több mint ötven székelyföldi gazdaegyesület képviselőjének részvételével zajló gazdafórumon Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke mellett jelen volt Tánczos Barna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium RMDSZ-es államtitkára is.
A Székelyföldön elindult vidékfejlesztési törekvések, a helyi termelők és termékeik támogatását célzó kezdeményezések száma és gyakorisága alapján a fórum kezdeményezői, Hargita és Kovászna megye önkormányzata felismerték a székelyföldi gazdaegyesületek szorosabb együttműködésének elengedhetetlenségét. Ezért egy olyan összefogás létrejöttét szorgalmazzák, amely fenntartja és képviseli a székelyföldi helyi termelők és az összes érintett csoport érdekeit. Ehhez az elgondoláshoz a résztvevő gazdaegyesületek képviselői is csatlakoztak.
Borboly Csaba tanácselnök szerint eddig is volt együttműködés a helyi gazdaszervezetek között, amelyet a megyei önkormányzat is segített, de szeretné, ha ez az együttműködés elmélyülne, és jobban segítenék egymás munkáját a piacteremtés, a termelés és értékesítés, valamint a beruházások terén. „Meg kell, hogy teremtsük a szükséges jogszabályi környezetet ahhoz, hogy a már létrejött gazdaszervezetek segítésére közpénzeket tudjunk fordítani, ugyanis a jelenlegi jogszabályok nem teszik ezt lehetővé. Össze kell, hogy fogjunk, és közösen hallassuk a hangunkat, hogy a politikusok is a jó példák mentén álljanak a gazdák igénylései mellé” – mondta Borboly.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a székelyföldi gazdaszervezetek közös fórumának megteremtése egy újabb lépése a három székelyföldi megye összefogásának. A tanácselnök köszöntőbeszédében hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy egyre több fiatal lát jövőt a vidéki életben. „A vidéki életben van Székelyföld jövője, ezért a mi szerepünk az, hogy megszervezzük ezt, és segítséget nyújtsunk jogi és szakmai kérdésekben”- fogalmazott Tamás Sándor.
A Maros Megyei Tanács képviseletében Szabó Árpád alelnök reményét fejezte ki, hogy a székelyföldi gazdaszervezetek összefogásához a Maros megyeiek is csatlakoznak. Szerinte is fel kell, hogy pártolják a megyei önkormányzatok a gazdatársadalom szervezkedéseit. „Ha sikerül az önkormányzatoknak felrázniuk a gazdatársadalmat, akkor a szociális problémákat is sikerül megoldaniuk” – hangsúlyozta az alelnök.
Tánczos Barna államtitkár a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Programot (PNDR) és az állami mezőgazdasági támogatásokat mutatta be a részvevőknek. Ismertette, hogy ebben az időszakban a Nemzeti Vidékfejlesztési Programból több mint nyolc milliárd eurós támogatás áll a hazai gazdák rendelkezésére az Európai Unió részéről, amihez még hozzájárul közel két milliárd euró az állami költségvetésből. Tánczos hangsúlyozta: „támogatni kell azokat a fiatalokat, akik hajlandók gazdálkodni, hogy pályázzanak, hogy minél többet lehessen lehívni Székelyföldre a rendelkezésre álló pénzalapokból”.
A fórumon jelen volt Márton István, a Hargita Megyei Agrárkamara igazgatója, illetve Kozma Béla a Kovászna Megyei Agrárkamara igazgatója, akik bemutatták a két székelyföldi megye mezőgazdasági helyzetét, illetve az ezen a területen felmerülő problémákat.
Becze István Hargita megye önkormányzatának tanácsosa a székelyföldi gazdaszervezetek együttműködési lehetőségeiről tartott előadást a gazdafórum résztvevőinek. „A székelyföldi mezőgazdaság sajátos adottságai, gazdálkodási formái annyira sajátos problémákat – és ugyanakkor lehetőségeket – állítanak elénk, amelyekre csak sajátos érdekvédelemmel lehet válaszolni, vagyis egy közös székelyföldi gazdaszervezet létrehozásával” – indokolta Becze a közös székelyföldi gazdaszervezet megalakulásának szükségességét. Ennek célja a székelyföldi gazdaszervezetek, ezek tagjai, azaz a székelyföldi gazdák érdekvédelme, érdekképviselete, gazdálkodásuk és szakmai fejlődésük támogatása, összehangolása, végső soron a székelyföldi vidéki társadalom és gazdaság fejlesztése lenne. Az ötletet a gazdaegyesületek képviselői is egyöntetűen támogatták, elhangzott, hogy számíthatnak rájuk a szervezésben is, várják a feladatot. Elhatározásukat egy, a székelyföldi gazdák közös érdekképviseletének kialakítására vonatkozó szándéknyilatkozat aláírásával is nyomatékosították, amelyet mind a székelyföldi megyei tanácsok, mind a gazdaegyesületek képviselői aláírtak. Ebben felsorolták a közös gazdaszervezet érdekképviselet és érdekegyeztetés, tájékoztatás és képzés megszervezése, a feldolgozás és az értékesítés, valamint a forrásbevonás területén elvégezhető tevékenységeit is. A jelenlevők megegyeztek, hogy mindhárom székelyföldi megyéből kijelölnek három-három személyt egy, a közös gazdaszervezet létrehozását előkészítő csapat tagjait, akik folytatják az elkezdett tevékenységet, és megszervezik a következő találkozót.
Borboly Csaba tanácselnök a gazdafórumon adta hírül, hogy Hargita Megye Tanácsa a Hargita megye sajátos mezőgazdasági helyzetéből adódó információhiány pótlására a Hargita Népe napilapot bízta meg egy 32 oldalas, színes, havonta megjelenő Hargita megyei agrármagazin kiadásával, amelyet egy évig ingyenesen terjesztenek. A Székely Gazda elnevezésű agrármagazin tervét Isán István Csongor, a Hargita Népe napilap igazgató-főszerkesztője és Domján Levente, az agrármagazin témagazdája mutatta be. Isán szerint információ- és tőkehiány miatt nem keresnek sokat a helyi gazdák, ezért van szükség egy hasznos kiadványra, amely a helyi, sajátos igényeknek megfelelően, a gazdák nyelvén ismertetné a számukra fontos tudnivalókat. Domján Levente bemutatójából kiderült, a Székely Gazda fő célkitűzései a fejlesztés, informálás, felzárkóztatás és ismeretátadás, valamint a legnevesebb szakemberek írásain keresztüli szaktanácsadás.
Ennek ellenére Székelyföld turisztikai ajánlatát képviselő Hargita, Kovászna és Maros megyei kiállítók számára meghozta a vásár a várt sikert. A központi elhelyezésű kiállítóhely és a következetes részvételnek köszönhetően maradék nélkül elkeltek a székelyföldi turisztikai egységek téli-, illetve szilveszteri ajánlatcsomagjai.
Székelyföld sikerét meglovagolva a szervezők jövőre még nagyobb felületen szeretnék bemutatni a térség természeti szépségeit és turisztikai vonzerejét. Erre támaszt nyújthatnak Hargita Megye Tanácsa által megnyert pályázati támogatások, amelyek költségvetésébe bele van foglalva egy nagyobb kiállító-felület bérlése a következő vásárokon. Emellett a következő vásárokon a Hargita megyei szolgáltatók külön standokkal is képviseltetni fogják magukat.
- Hargita Megye Tanácsának a turizmus fejlesztésére létrehozott munkacsoportja sikerként könyvelheti el a vállalkozók önállósodási terveit is, hiszen a cél az volt, hogy összefogva, egymásra kölcsönösen támaszkodva felhívjuk magunkra a figyelmet. Kiteljesedett szolgáltatási rendszert bemutatva ide csábítjuk a kikapcsolódni vágyókat. Ezzel az elvvel nem ellenkezik a külön stand, hiszen ott nyílik alkalom az egyedi szolgáltatások bemutatására. Így teljesedik ki Székelyföld népszerűsítése – vélekedett Borboly Csaba megyei tanácselnök.
Mivel a tizenegy érintett járat biztosítására Hargita Megye Tanácsa szerződést kötött a csődbe jutott céggel, új szolgáltató szerződtetése vált szükségessé, ellenkező esetben nem lesz közszállítás az említett útvonalakon.
„Minél hamarabb megoldást kell találnunk a helyzetre – jelentette ki Borboly Csaba megyeitanács-elnök a helyzet kapcsán. – Tekintettel arra, hogy tél előtt állunk, meg kell előznünk, hogy akár csak egy napig is leálljon az utasszállítás, hiszen a tömegszállítást rendszeresen igénybe vevő emberek napirendje borul fel az összeköttetés megváltozása miatt, nem beszélve a hidegben való álldogálásról, míg megfelelő szállítóeszközt találnak maguknak.”
Hargita Megye Tanácsa új közbeszerzési eljárás kiírásával még a decemberi határidő előtt megpróbál új szállítócéget keresni a rövidesen megszűnő tizenegy járatra, hogy folyamatos maradjon a Hargita megyei tömegközlekedés.
Az érintett járatok:
Hidegség–Gyimesközéplok–Csíkszereda
Csíkszereda–Csíkkozmás–Kászonaltíz
Csíkszereda – Csíkszentkirály – Lázárfalva
Csíkszereda – Tusnád – Tusnádfürdő
Csíkszereda – Csíkszentkirály – Tusnád
Csíkszereda – Csíkszentkirály – Csíkkozmás
Csíkszereda – Cíkszentmihály – Lóvész
Csíkszereda – Csíkszentkirály – Büdösfürdő
Balánbánya – Csíkdánfalva – Csíkszereda
Balánbánya – Csíkszentdomokos
Csíkdánfalva – Csíkszentdomokos – Balánbánya
A projekt eredeti célkitűzése mellett több járulékos cél is megvalósult. A partnerként részt vevő megyei és helyi önkormányzatnak, a helyi közbirtokosságnak, a Zöld Székelyföld Egyesületnek és az önkénteseknek köszönhetően a karcfalvi templomtól egy újonnan megjelölt és felújított turistautat is átadhattak a kerékpársávval együtt. Ezenkívül felújítottak két borvízforrást, három édesvízforrást és két kilátót, megépült egy 40 személy befogadására alkalmas filagória és turistajelzéseket festettek.
Az avatószalag elvágása előtt a projekt megvalósításában szerepet vállaló intézményeknek, Hargita Megye Tanácsának, Csíkkarcfalva önkormányzatának, a Zöld Székelyföld Egyesületnek, a csíkkarcfalvi Larix közbirtokosságnak és az önkénteseknek Szabó Kázmér CSTIT-elnök mondott köszönetet, kitérve arra is, hogy az ő hozzáállásuknak köszönhetően többet is meg tudtak valósítani a projekt eredeti célkitűzéseinél.
Gábor Tibor polgármester a kis projekt távlati hozadékaként merész álmokat is megfogalmazott. Az Olt folyó töltésén Balánbányát Csíkszeredával összekötő kerékpárút megépülését is elképzelhetőnek tartja, a település eddigi sikereiből kiindulva. Példaként a műjégpálya megépülését hozta fel, és a partnerek segítőkészségét, ami lehetővé tette azt, hogy a kerékpárút turisztikai jelleget is kapjon. A polgármester szerint bizakodásra ad okot, hogy a megyei tanács a biciklisávot és az európai utat összekötő aszfaltréteget biztosította, a helyi közbirtokosság, a CSTIT és az önkéntesek hozzáállása pedig többet hozott ki a projektből, mint aminek indult.
„Mindenképpen jó az az igyekezet, amelynek köszönhetően nem egy útszélre festett csík jelzi, hogy itt kerékpárút van” – mondta Borboly Csaba megyeitanács-elnök, aki pozitívumként értékelte a közbirtokosság részvételét, hiszen ilyen jellegű projektekben nem szoktak részt venni, de ebből a rendhagyó példából is látszik, hogy milyen többletet tud nyújtani a közbirtokosság és az önkéntesek részvétele. Borboly Csaba utalt arra, hogy egy erdei turistaösvényt is sikerült kijelölni a projekt révén. A megyei tanács elnöke előrebocsátotta, hogy hamarosan a Környezetvédelmi Alap kimondottan kerékpárutak építésére szolgáló kiírásokat tesz közzé.
Ha hallja, hogy a szomszéd eszik, a fogfájósnak is megjön az étvágya
Török Szabolcs projektfelelős megosztotta a projekt kivitelezése során szerzett élményeit, részletezve, miként gyarapodott a projekt egy megjelölt erdei úttal a templomtól az Ördög-tóig, miként épült 40 személy befogadására alkalmas filagória a Nagyloki borvízforrás mellé, amelynek szükségessége a csíkszeredai és karcfalvi kisiskolások erdei iskolája során vált nyilvánvalóvá. Török Szabolcs külön elégtétellel számolt be arról a folytatásra reményt adó mozzanatról, amikor a szomszédos településről is érdeklődni kezdtek a projekt iránt. „Hiába fáj minden foga, mégis megjön az ember étvágya, ha hallja, hogy a szomszéd eszik” – mondta a projektfelelős.
Az ünnepi eseményen külön érdekesség volt Maczalik Ernő tanár visszaemlékezése 1974-re, amikor ugyancsak önkéntes munkával a legszebb fákra festettek jelzéseket a most ismét felújított turistaösvényen.
A Mária Út gyalogos és kerékpáros útjaival hét országot köt majd össze, ugyanis távlatosan az észak–déli irányú Czeştochowa–Međjugorje-vonal kialakítása is része a Mária Út ideának, és különböző változataival együtt egységes úthálózatot alkot majd. Az útvonal alapvetően a Szűz Máriához kapcsolódó kegyhelyeket, emlékeket fűzi egybe 1400 kilométer hosszúságban. Ehhez kapcsolódva minden történelmi, vallási, kulturális, természeti vagy épített értékre ráirányítja az érdeklődők figyelmét.
A Hargita Megye Tanácsa támogatásával szervezett konferencián Borboly Csaba tanácselnök a Hargita megye fejlesztési stratégiájáról tartott előadásában elmondta, a megépítendő zarándokút spirituális vonzata Székelyföld turisztikai és gazdasági fejlődéséhez is nagyban hozzájárul majd.
„Úgy gondolom, Székelyföld sikerének záloga az alulról jövő egyesületi és egyéni kezdeményezések összehangolása és felkarolása – fejtette ki Borboly Csaba. – Részünkről mindent megteszünk, hogy tudatosítsuk az emberekben: a térség fejlődése minden székely gazdálkodó és vállalkozó felelősége. Minden eszközzel azon vagyunk, hogy minél több turistát vonzzunk a térségbe, és hogy Székelyföld nevét minél ismertebbé tegyük. Erre jó példa, hogy csak egy párat említsek, az uniós projektből elindított Borvíz Útja, a népi feredők újjáépítése, a hegyi turizmus biztonságosabbá tétele a Salvamont hegyimentőinek tevékenységével és a turistaútvonalak felújításával. És még számos olyan programot sikerült elkezdenünk, amely az itt élő emberek mindennapi tevékenységét is a turizmus fellendítésének szolgálatába állíthatja, ilyen a Székely termék védjegy levédéséhez kapcsolható helyi termékek vására, de ide sorolható a térség európai szintű branddé való fejlesztését szolgáló székelykapu-, faluképvédelmi, régészeti és székelyház-program is.”
A konferencia alkalmából a csíksomlyói kegytemplom kertjének egyik fájára felfestették a tervezett zarándokút első jelzését.
A Hargita Megye Tanácsa által Hargita és Kovászna megyéből összehívott közbirtokossági és magánerdészeti elnökök közel százas létszámban jelentek meg az RMDSZ-es miniszterrel és annak erdészeti problémákkal is foglalkozó tanácsosával, Kelemen Mártonnal való tárgyaláson. A megbeszélésen részt vett Verestóy Attila szenátor, Bende Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke, Pál Árpád képviselő, valamint a megbeszélést szervező intézmény, Hargita Megye Tanácsa részéről Márton István, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetője és Becze István megyei tanácsos.
Bethlen Gábor szelleme
Borbély László köszöntőjében megemlékezett Bethlen Gáborról, Erdély fejedelméről, aki a megbeszélés helyszínén, a Lázás-kastélyban nevelkedett, és akinek az uralkodása idején élte fénykorát Erdély. A miniszter szerint tőle – akinek a szelleme talán még jelen van a kastélyban – kellene megkérdezni, hogyan gazdálkodhatunk a legjobban. De mint kiderült, az RMDSZ-es miniszter vezetése alatt álló Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumnak sincs szégyellnivalója a gazdálkodás terén, hiszen idén kétszer annyi pénzből gazdálkodhat, mint tavaly, ugyanakkor az összeg a 2008-as költségvetési összegnél is nagyobb. Mint a minisztertől megtudtuk, a tavalyi évről 1,2 milliárd lej maradt a Környezetvédelmi Alap számláján, és így az idei évben összesen 1,8 milliárd lej áll a minisztérium rendelkezésére.
Borbély: „Jó döntés volt, hogy átvettük az erdőgazdálkodást”
A környezetvédelmi és erdészeti miniszter szerint jó dolog, hogy van amit adminisztrálni, miután 2002-ben több millió hektár erdő került vissza magántulajdonba, valamint több százezer hektár a közbirtokosságokhoz. Borbély László kijelentette, nagyon nagy dolog, hogy az erdőgazdálkodás átkerült a környezetvédelmi minisztériumhoz, hiszen az, a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve, jobban gondozza.
„Vissza kell adni az erdőket”
Az erdők visszaszolgáltatásánál van egy csomó gond – jelentette ki a miniszter. Vannak esetek, ahol van végső határozat az igazságszolgáltatás részéről, de a tulajdonosok még nem vehették át az erdőket. Borbély elmondta, kiadta a hivatalos utasítást, amely szerint ott, ahol létezik végleges döntés, vissza kell adni az erdőket.
„Gondunk van, de jó, hogy van mivel gondunk legyen”
Verestóy Attila szenátor történelmi lépésnek nevezte, hogy az erdők visszakerültek a közbirtokosságokhoz, illetve a magánerdészetekhez. Szerinte, bár a visszaszolgáltatott erdőkkel gondok vannak, nagy haladást jelent, hogy van, amivel gondok legyenek, és hogy ezeknek a gondoknak a megoldásához jelenleg megvannak a kormányzati eszközei is a romániai magyar közösségnek. A szenátor hangsúlyozta: fontos, hogy a jelenlegi kormányzati jelenlét lehetőségeit kihasználva eredmények szülessenek.
„Ki fogjuk fizetni év végéig a vadkárokat”
A vadkárok ügyében Borbély elmondta: van törvény ezek visszafizetésére, de nem fizetett még senki semmit a károsultaknak. A miniszter megígérte: év végéig ki fogják fizetni a vadkárokat. Az ehhez szükséges pénzt már előirányozták a minisztérium költségvetésébe, és országos szinten most véglegesítik, hogy a minisztérium mekkora összeget kell, hogy kifizessen a vadkárokra. Így Hargita Megye Tanácsa képviseletében Márton István igazgató is átadta a Hargita megyei vadkárokról eddig összegyűjtött dossziékat. Az igazgató becslése szerint Hargita megyében megközelítőleg 75 ezer lej értékű vadkár megtérítését várják a minisztériumtól.
Vadászterületek – november 15-étől korrekt módon történhet a kezelésbe adásuk
Idén ér véget a vadászterületek kezelésére vonatkozó tízéves időtartam. Borbély elmondta, meghallgatták az ezzel kapcsolatos óhajokat, és minden olyan észrevételt bevettek az adminisztrálásra vonatkozó szabályzatba, ami biztosítja, hogy egyenlő jogokkal rendelkezzen mind a magánerdészet, mind a vadásztársaság. A magánerdészetnek két képviselője bekerült a vadásztanácsba, így remélhetőleg november 15-étől korrekt módon történik a vadászterületek következő tíz évre szóló kezelésbe adása – tudtuk meg Borbélytól. A miniszter kiemelte: a vad nem magántulajdon, a vad közkincs, és ennek megfelelően kell ezt a kérdést kezelni.
Az erdei utak visszaszolgáltatásának ügyében Borbély László elmondta, sajnos a 2008-as erdészeti törvény rosszul rendelkezik, de ezt meg fogják változtatni. Jelenleg a módosítási javaslat a képviselőháznál van, és remélik, egy hónapon belül döntés is születik ebben az ügyben. Márton István több mint ötszáz hektár Hargita megyei erdei út visszaszolgáltatására vonatkozó kérelmet tartalmazó iratcsomót adott át a miniszternek, ugyanakkor felajánlotta a jelenlévőknek Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési részlege, valamint a Hargita Megyei Agrárkamara munkatársai tanácsadói segítségét az erdei utakkal kapcsolatos pályázatok összeállításához.
Az erdősítéssel kapcsolatban a miniszter ismertette, ebben az évben hatszor annyi pénz áll a területtulajdonosok rendelkezésére, mint a tavaly. Október elsejétől bárki (fizikai vagy jogi személy) tehet le kérést erdősítésre, akinek mezőgazdasági terület van a tulajdonában. Ezzel kapcsolatban bővebb információk a Környezetvédelmi Alap honlapján (www.afm.ro) találhatóak.
Az erdészet tulajdonában levő épületekkel kapcsolatban a szárhegyi megbeszélésen elhangzott, hogy ezek nagyrészt leromlott állapotban vannak, senki sem törődik velük. A miniszter elmondta, most már ebben az ügyben is eljutottak oda, hogy van elképzelésük arról, hogy hány épületet, hová és milyen feltételek között adjanak, és reményét fejezte ki, hogy azokat, amelyek a közbirtokosságok területén vannak, sikerül átadniuk a közbirtokosságoknak, vagy eladniuk.
Hargita Megye Tanácsa minden erejével azon dolgozott, hogy az illetékes minisztérium által készített, nagyon nehezen teljesíthető feltételeket támasztó licit ellenére is elkészüljön a projekt az érintett hat Hargita megyei településen: Tusnádfürdőn, Csíkszeredában (Zsögödfürdő), Borszéken, Gyergyóremetén, Szentegyházán (Homoródfürdő) és Székelyudvarhelyen (Szejkefürdő). Borboly Csaba tanácselnök szerint a fent említett közbeszerzési eljárás miatt épphogy sikerült megmenteni Borvíz útját, vele együtt a Phare-alapokból lehívott eurómilliókat sok utánajárással.
„Nem adtuk fel, tovább kerestük a módját, hogyan tudjuk kivitelezni a projektet, és mondhatni vért izzadva sikerült elérnünk, hogy ha féléves késéssel is, de megépüljön a Borvíz útja” – közölte Borboly Csaba, aki szerint a beruházás mérföldkő Székelyföld turisztikai fejlesztésében.
A kivitelező konzorcium augusztus végén szerződést kötött a regionális fejlesztési minisztériummal a munkálatok határidejének október 30-ig való meghosszabbításáról, így addig be kellett volna fejezni az új sétányok, pihenőpavilonok építését, az ásványvízforrások és a fürdőmedencék korszerűsítését, illetve a közvilágítás meg az ivóvízhálózat javítását az érintett helységekben. A munkálatokat viszont a kivitelező nem tudja elvégezni a vállalt határidőig, ezért a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium a munkavégzési szerződés újbóli meghosszabbítására készül. Ezt nyugodtan megteheti, ugyanis Phare-alapból, azaz uniós pénzből finanszírozzák az összesen mintegy tízmillió euró értékű beruházást, és a tárca már korábban meghosszabbította az Európai Unióval kötött finanszírozási memorandumot 2011. június 30-ig.
A projektben Kovászna megyei települések is részt vesznek: Sepsiszentgyörgy (Sugásfürdő), Oltszem, Málnásfürdő, Előpatak, Sepsibükszád, Barót, Bölön és Kézdimartonos.
Szikszai Attila, az egyesület elnöke azt a négy projektet ismertette a sajtótájékoztatón, amelyek megvalósítására összesen 28 ezer lejt nyert a Harmont Egyesület Hargita Megye Tanácsától. A négy projekt fő célkitűzései között szerepel a Hargita-hegység több turistaútvonalának felújítása, illetve számos forrás, vízesés megtisztítása. Mint azt Szikszai elmondta, az általuk megcélzott útvonalak megyei jelentőségűek, amelyeken jelenleg is számos bakancsos turista közlekedik télen-nyáron egyaránt, ugyanakkor sok útvonal létezik, amelyekről az idelátogató turisták nem találnak információkat. Ezeket szeretnék elérhetővé és biztonságossá tenni, így október végéig szeretnék felújítani a központi Hargita-hegységben a Madarasi-Hargitára vezető turistaútvonalon található ivóvízforrást, feltérképezni a Hargita megye központi és déli részén lévő, illetve a Hargita-hegység déli részén található turistautakat, valamint biztonságossá tenni egy fontos hegymászó-útvonalat a Vargyas-szorosban. A tervek szerint hat turistaösvényt térképez fel az egyesület, ezek között szerepelnek már meglévők, de újakat is szeretnének kialakítani. Ezeket jóváhagyatják és beillesztik Hargita megye turisztikai térképébe, ugyanakkor digitális adatbázist készítenek, hogy a turisták GPS-szel is tájékozódni tudjanak.
Az egyesület 13 tagja (amelyből kettő Hargita Megye Tanácsa Hegyimentő Közszolgálatának munkatársa) barátai segítségével nagyrészt önkéntesen vállalja a projektek megvalósítását, és a munkálatok már ezen a héten elkezdődnek.
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, a megyei önkormányzat célja, hogy a hegyimentő közszolgálat segítségével meghonosítsa Székelyföldön a biztonságos hegyi turizmust. A Barangoljunk Székelyföldön! elnevezésű nagyszabású projekttel – amelybe ezeknek a kisebb projekteknek a támogatása is tartozik – minél több helyi lakost szeretnének kicsalogatni a természetbe, megszerettetni velük a természetjárást, ugyanakkor segíteni őket abban, hogy már kisiskoláskortól elsajátíthassák a természetjáráshoz szükséges tudást. A tanácselnök szerint Hargita megye akkor lehet turistabarát, ha minden lakosa foglalkozik valamilyen szinten a turizmussal.
Borboly Csaba kiemelte a négy Hargita megyei hegyimentőcsapat tevékenységének fontosságát, hiszen munkájukat nagyrészt önkéntes alapon végzik a tagok, ehhez járul hozzá a megyei önkormányzat. Elmondta, örül, hogy van olyan közhasznú tevékenység, amely mellé odaállhat a megyei tanács.
„Csak úgy tudunk sikeres Székelyföldet építeni, ha mindenki hozzájárul, amivel tud, és erre jó példa a hegyimentők tevékenysége, amely kiegészíti a megyei tanács turisztikai törekvéseit” – nyilatkozta a megyei tanácselnök, hozzátéve, több millió eurót szeretnének ehhez a nagyrészt önkéntes tevékenységhez pályázni. Egy pályázat aláírására már a héten sor kerül, abból szeretnék megfelelően felszerelni a hegyimentőcsapatokat, hogy gyorsabban, jobban végezhessék tevékenységüket.
A vendéglátó Lengyelország mellett Portugália, Csehország, Magyarország, Asztria, Spanyolország, Németország, Olaszország, Franciaország, Lettország, Észtország, Hollandia, Nagy-Britannia, , Szlovákia, Bulgária, Belgium, Svájc, Ukrajna, Oroszország, Grúzia, Örményország, az Amerikai Egyesült Államok és Románia képviselői vettek részt a rendezvényen. A fórumon Gyerkó László szenátor, a felsőház gazdasági, ipari és szolgáltatási bizottságának tagja az ésszerű energetikai beruházásokról, mint az európai energiapolitikai sikerének kulcsáról beszélt, a gazdasági válság következményeinek felszámolása érdekében.
A fórumon az előadók beszámoltak az újrahasznosítható energiaforrások terén szerzett tapasztalataikról, a nukleáris energia európai felhasználásának tapasztalatairól. Megvizsgálták az Egyesült Államok, Európa és Oroszország egymáshoz való viszonyulását az energetikai biztonság terén és vázolták Közép- és Kelet-Európa helyzetét az európai energia-politika és energiabiztonság terén. Ugyanakkor terítékre került a klímaváltozás és az Európai Unió intézkedéscsomagja az energiaszektor terén.
Az elhangzottakból kiviláglott, legtöbb országban még mindig vita folyik arról, hogy melyik a helyes út az energiapolitika terén, illetve milyen forrásokat kellene fejleszteni, de abban valamennyien egyetértenek, hogy a zöldenergia hasznosítása fontos.
Elhangzott az is, hogy nem minden ország iktatta be jogrendjébe az európai direktívákat, ez pedig gátolja a befektetéseket, visszatartja a befektetőket.
Románia kapcsán elhangzott, hogy a vonatkozó európai direktíváknak a jogrendbe való beiktatása folyamatban van és elkezdődtek a zöldenergia hasznosítását célzó beruházások is. A résztvevők megállapították, hogy Románia felkeltette a beruházók érdeklődését.
Az energetikai biztonség kérdésében a résztvevők többsége egyetértett abban, hogy részben függetleníteni kell Európát az orosz gáztól, abban viszont nem sikerült megegyezni, hogy melyik a legjobb megoldás: a Nabucco vezeték vagy a South Streem.
A Regionális szeminárium a pénzügyi válság feltörekvő Európára gyakorolt hatásáról valamint a jogalkotók szerepéről címmel zajló rendezvény célja javítani a térség parlamentjeinek és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek megítélését a térség országaiban. A hangsúlyt a gazdasági világválság különböző vetületeire helyezik, ugyanakkor hangsúlyozzák a térség országai parlamentejeinek a felelősség, az átláthatóság és a felügyelet terén betöltött szerepét.
Hétfő délelőtt Eduard Hochreiter, a JVI igazgatója üdvözölte a konferencia résztvevőit és mutatta be az általa vezetett intézményt, majd Michaela Schrader, az IMF Külkapcsolati főosztályának munkatársa tekintette át az IMF megbízatását, stratégiáját és a válságra adott válaszát. Elhangzott, hogy 2008-tól, a világgazdasági válságot követően futnak a nemzetközi pénzintézet legnagyobb hitelprogramjai. Mint mondták, az IMF három fontos küldetést teljesít a finanszírozott országoknak: felügyeletet lát el, finanszíroz és javaslatokat tesz a monetáris politikát és a kormányrendszerek kérdésében.
– Többször is hangsúlyozták a parlamentek szerepét a válságkezelési folyamatban, ugyanis törvények segítségével lehet hatékony intézkedéseket foganatosítani, életbe léptetni különböző gazdasági, pénzügyi és költségvetési döntéseket – vázolta az elhangzottakat Gyerkó László.
A résztvevők video-telekonferencián értékelték az IMF által Európa válság sújtotta országaiban támogatott programokat, James Roaf, az IMF Stratégiai, Politikai és Értékelési Igazgatóságának vezetője részvételével.
– Az IMF vezető tisztségviselője emlékeztetett arra, hogy a válság 2008 januárjában kezdődött a Lehmann Brothers bank csődjével, okai pedig a rossz monetaris politika, a rossz hitelkonstrukciók alkalmazása és a pénzügyi szektor rugalmatlansága – közölte Gyerkó László, megjegyezve, hogy az Európai Unióban az ún. eurozóna 16 országát sújtotta eddig a legnagyobb mértékben a válság.
A szenátor hangsúlyozta: “az IMF előre jelezte a várható gondokat, nyomatékolva, hogy az inflációt 2% alatt kell tartani, de senki nem vette figyelembe figyelmeztetésüket”.
Mint mondta, a nemzetközi pénzintézet hajlandó finanszírozással segíteni a válság sújtotta országokat, de ezek után csak a makrogazdasági mutatók alakulása, a gazdaságélénkítő intézkedések, a monetáris politika, a bruttó hazai termék (GDP) és a költségvetési mérleg alakulása érdekli, vigyázva, hogy ezek a mutatók az általuk megszabott értékhatárok között maradjanak.
– Románia költségvetési hiánya 9%-ról 6,5%-ra kell mérsékelni, másképp nem folyósítják a kölcsön következő részletét – mondta Gyerkó László, hozzáfűzve: tudatában vannak annak, hogy a megszorító intézkedések meghozatalát vállalniuk kell a kormányoknak és a parlamenteknek, még akkor is, ha azok negatív hatással lesznek a lakosság életszínvonalára. Meggyőződésük, hogy más kiút nincs – fűzte hozzá.
Kedden Lettország, Bosznia-Hercegovina, Magyarország esettanulmányait ismertették és a beszélgetést folytatták a vizsgált országok törvényhozóival, valamint IMF-nek az illető országokban tevékenykedő képviselőivel.
– Elhangzott, hogy Lettország 7,2 milliárd euro hitelhez folyamodott, holott éves költségvetése 6,2 milliárd – vázolta az elhangzott a szenátor, megjegyezve, hogy a balti országban 23%-ról 26%-ra emelték a jövedelmi adót és 18%-ról 25%-ra az ÁFÁ-t, a közszéfában pedig 30%-kal csökkentették az átlagban 600 eurós béreket, és célul tűzték ki a feketegazdaság felszámolását, kifehérítését.
Az IMF szerint még most sem jó az ország pénzügyi politikája – jegyezte meg a szenátor.
Elmondta azt is, hogy Bosznia-Hercegovina 16 milliárd euro hitelhez folyamodott, miközben nem megfelelő a befektetési környezet, túlburjánzó a bürokrácia, rossz a kommunikáció a parlament és a kormány között, a kormány érvei nem meggyőzőek, nem működik a közpénzügyek rendszere és instabil a magánszféra is. Megoldásként például alkotmánymódosítást javasoltak.
– A térség országai közül Magyarországnak volt a legnagyobb költségvetési tartozása 2008-ban – ismertette az esettanulmányban bemutatottakat Gyerkó László –, eddig 12,2 milliárd euro hitelhez folyamodtak, de a következő 3,4 milliárdos részletre már nem tartanak igényt, noha az október 5-ig lehívható.
Mint mondta, a nemzetközi pénzintézmény pozitívan értékelte, hogy a magyar bankrendszert nem sújtotta a válság, növekedett a GDP, jó az együttműködés a jegybank és a kormány között. A munkanélküliségi ráta 10%-ra, az infláció 4,7%-ra és a költségvetési hiány 3,8%-ra való letornázása az év végéig elérendő cél. Az IMF-nek azonban fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy finanszírozás nélkül megvalósíthatók ezek a célok – jegyezte meg a szenátor, aki az elhangzottakból arra következtetett, hogy a térség országaiban most érezhető a szocialista kormányzások által hozott döntések hatása: a túlburjánzó bürokrácia.
– Mindezen változtatni kell, még akkor is, ha az fájdalmas az állampolgárokra nézve – hangsúlyozta a szenátor –, de a gazdasági egyensúlyt másképp nem lehet megteremteni.
Kiemelte: politikai konszenzusra van szükség, de, sajnos, ez a térség országainak többségében nincs meg. Még most sem hiszik el a pártok, hogy a tizenkettedik órában vagyunk, bizonyára megvárják, míg Görögország sorsára jutunk – jegyezte meg.
Szerdán Szerbia, Románia és Ukrajna esettanulmányát ismertették.
– Mint mondták, hogy Szerbia folyószámla-deficitje a legnagyobb a régióban, elérte a 18%-t, emellett csökkent a belső fogyasztás, nőtt a munkanélküliség – számolt be az elhangzottakról a szenátor – ugyanakkor egészséges az ország bankrendszere és nem nőttek rohamosan a hitelek, mint pl. Romániában.
A szerb hatóságok által foganatosított intézkedések közül kiemelte a feleősen viszonyuló kormány által eszközölt fiskális reformat, a nemzeti pénznem erősítését, az erős jegybanki felügyeletet. Kiemelte az állami garanciák csökkentését, de szólt arról is, hogy az állami költségvetés nagy részét a nyugdíjak folyósítására fordítják, nem beruházásokra. Ezen változtatni kell – idézte az elhangzottakat, megjegyezve, hogy a GDP-hez viszonyítva itt a legmagasabbak a nyugdíjak és a közalkalmazottak bérei. Az IMF szakemberei sürgették az egészségügy és az oktatásügy reformját és az összhang megteremtését a politikai partook között, ugyanis a jelenlegi helyzet nem fenntartható, a gazdaság működése nem megbízható.
Románia kapcsán elhangzott, hogy rossz volt a jegybank bankpolitikája, ugyanis túl nagy volt a tartalékráta, ami által arra kényszerítették a kereskedelmi bankokat, hogy feltétel nélküli hiteleket folyósítsanak, ezek jelentős hányada pedig jelenleg nem behajtható. Megjegyezték azt is, hogy rohamosan nőttek a közszférában a bérek, valamint a nyugdíjak, anélkül, hogy ez utóbbiak esetében érvényesült volna a hozzájárulás elve.
– Az IMF ígéretet kapott a kilenc legnagyobb tőkéjű külföldi banktól, hogy nem csökkentik a letétek összegét a március végi mérlegben szereplő összegek alá – közölte a szenátor –, magyarán: nem viszik ki a pénzt az országból.
Mint mondta, a költségvetési deficit 2010-ben 6,8 milliárd értékű lesz, 2011-ben 4,4% kellene legyen. Elhangzott az is, hogy a parlament el kell fogadja az egységes bérezésre vonatkozó törvényt, módosítania kell a pénzügyi törvénykönyvet és vérge kell hajtania a nyugdíjreformot.
– Gond, hogy a meglévő állami cégeknél az állam nem viselkedik részvényesként, így ezeket mielőbb privatizálni kellene – mondta, példaként a CFR Marfa céget említve. Végül megjegyezte, hogy az IMF értékelése szerint Romániában a makrogazdasági mutatók kedvezően alakulnak.
Ukrajnáról elmondták, hogy a régióból ezt az álamot érintette a legnagyobb mértében a válság. Legfőbb problémaként az energiagazdálkodást említették, mondván, hogy nagy mértékű a pazarlás. Emellett nagyon megnőttek a hitelek, s nincs hatékony bankfelügyelet. Az IMF belépése az ukrán gazdasági életbe viszont pozitív jelzést adott a befektetőknek – jegyezte meg Gyerkó László – hangsúlyozva, hogy északi szomszédunk nagy mértékben függ Oroszországól, s ez jelenti a legnagyobb gondot.
– A szeminárium hatékony volt – vonta le a következtetést Gyerkó László szenátor – segített a jelenlévő törvényhozóknak megérteni az IMF politikáját, döntéseinek alapját. Ezen kívül folyamatos kapcsolattartás alakult ki a bukaresti IMF-iroda munkatársai és a parlament tagjai között, ez utóbbiak betekintést nyerve az IMF döntéseinek okaira és következményeire – fűzte hozzá.
Mint mondta, többször felmerült a kérdés, miszerint az érintett országok parlamentjeit kis mértékben tájékoztatták a megszorító intézkedésekről, mire többnyire az a válasz érkezett, hogy az IMF a végrehajtó hatalommal folytat tárgyalásokat, nem a törvényhozókkal.
– A régió országai valamennyien egy hajóban úsznak – jegyezte meg a szenátor – sok a hasonlatosság a problémák okai és következményei, no meg az alkalmazott megszorító intézkedések között.
Hozzáfűzte: mindez az elmúlt évek, évtizedek rossz stratégiájának, döntéseinek eredménye.
– Hatékonyak csak akkor lehetünk, ha tanulunk egymás hibáiból, tájékoztatjuk a lakosságot döntéseink súlyosságáról, várható eredményeiről – hangsúlyozta Gyerkó László szenátor. – Tudatában kell legyünk annak, hogy szükségesek a megszorító intézkedések, amennyiben fenntartható fejlődést akarunk elérni.
A 73 szavazattal és 9 tartózkodással elfogadott jogszabály szerint kárpótlásban részesülnének mindazok, akik a CEC-nél befizették az auto ellenértékét, illetve a befizetett összeget átutalták a BRD-hez. A szenátorok nem vették figyelembe a költségvetési bizottság elutasító javaslatát – tájékoztatott Gyerkó László szenátor.
- Azt szeretném, hogy minél több fiatal szakember bekapcsolódjon a szervezet életébe – fogalmazta meg a Gyerkó László RMKT-elnök –, lévén, hogy jelen gazdasági helyzetben szükség van a szakemberek véleményére a politikai döntések megalapozásához.
Az új elnök azt is elmondta, hogy a társaság szakmai rendezvényeket, tapasztalatcseréket kíván szervezni tagságának.
Beszédében kiemelte: Éppen ezért keresik / keressük fel sokan a Gyimeseket: itt lehet töltekezni, itt lehet megtapasztalni az igaz emberi kapcsolatokat, az önzetlen segítőkészséget, itt fedezhetjük fel múltunkat, s itt tapasztalhatjuk meg, hogy úgy is lehetünk moderek, korszerűek, úgy is haladhatunk a korral, hódolhatunk a különböző divatoknak, hogy közben megmaradunk önmagunknak.
Gyerkó László szólt a Gyimesek szépségéről, szorgos és kitartó lakóiról, gazdálkoásáról és háziiparáról, no meg élő néphagyományáról.
– Ha végigmegyünk a három gyimesi községen – amelyből csak kettő tartozik jelenleg természetes vonzáskörzetéhez, a történelmi Csíkot magába foglaló Hargita megyéhez –, azt látjuk, hogy az itt lakók szorgalma, igyekezete, kitartása meghozta gyümölcsét: új vagy felújított házak, középületek, vállalkozások egész sora látható a völgyben, a három községben, a községeket alkotó patakokon – mondta a szenátor.
Kifejtette, hogy a páratlan szépségű völgyszoros számos turistát vonz az év minden időszakában. Ezt felismerve épült ki a Gyimesek vendéglátóipara. A szorgos és kitartó emberekről munkájuk révén – Kölcseyt parafrazálva: – hatnak, alkotnak, gyarapítanak, és önmaguk is gyarapodnak. A gazdálkodás és a háziipar jelenléte kézzelfogható, szemmel látható, elég ha csak a megmunkált meredek hegyoldalakra vetünk egy pillantást, a kalyibázó családokat vesszük számba vagy végiggondoljuk: hány kézműves műhelyről, feldolgozó és termelő egységről tudunk a völgyben.
– S mindemellett itt él mindmáig a legromlatlanabb állapotban a néphagyomány – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a népdal, népi tánc, viselet teszi messze földön ismertté a térséget.
A szenátor kiemelte, saját kultúránk éltetését, értékeink megőrzését szolgálja a Csángó fesztivál, s ezt a célt szolgálja az esemény alkalmával szervezett számos rendezvény, ezt példázza a most felavatott Csángó Hagyományőrző Ház is. Végezetül reményét fejezte ki, hogy a szombaton felavatott Csángó Hagyományőrző Ház nem múzeum, nem skanzen lesz, ahol múltunkon merenghetünk, hanem egy olyan hely, ahol a jelent éljük, múltunk ismeretében.
A honatya meglátogatta az egy nappal korábban avatott Csángó Hagyományőrző Házat, részt vett az ünnepi szentmisén, és megtekintette a fesztiválon részt vevő csoportok ünnepi előadását.
A december 22-i tanácsülésen Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, fontos, hogy mindkét megye egyforma anyagi hozzájárulást nyújtson a Csomás Bálványos Közösségfejlesztési Egyesület létrehozásához, hiszen ez a két székely megye közös programja. Az egyesület alapszabályzata a következő célokat tűzi ki:
- A természeti értékek megőrzése, védelme és hasznosítása;
- Az idegenforgalmi egységek megnyilvánulási és népszerűsítési lehetőségének megteremtése;
- Székelyföld idegenforgalmi fejlesztési irányvonalainak meghatározása;
- Téli sportok űzésére alkalmas területek kijelölése, kiépítése és ezek nemzetközi piacon való értékesítése a törvények értelmében;
- Mindkét megye túraösvényeinek és sípályáinak kijelölése és karbantartása;
- Külföldi és belföldi idegenforgalmi vásárokon való részvétel, az idegenforgalmi célpontok reklámozása;
- Európai Uniós fejlesztési alapok megpályázása és projektlevezetés;
Az egyesület rövid távú célja a két megye turisztikai célpontjainak, szálláshelyeinek, látványosságainak népszerűsítse különböző turisztikai vásárokon, nyomtatványok elkészítésével, vagy egyéb rendezvények megszervezésével. A tervek szerint az első kiadványok 2011 első negyedévében készülnek el – ezeket már a tavaszi turisztikai vásárokon, Budapesten, Bukarestben, vagy Veszprémben terjesztenék.
A városokat érintő, Központi Fejlesztési Régióban zajló projektek több millió euró beruházást jelentenek a régióban található települések számára. A sikeres pályázók közé sorolható Sepsiszentgyörgy is, a megyeszékhelyet érintő nagyszabású projektek között szerepel a városközpont integrált fejlesztési terve, amely a belváros látványos felújítását célozza: az erre vonatkozó szerződést is nemsokára aláírják.
Az éves tevékenységek kapcsán Lokodi Edit Emőke, Maros Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a többi megyét hátrányosan érintette az, hogy Brassó megye nem járult hozzá a több megyét is ellátó katasztrófavédelmi autók költségeihez, így a befizetendő önrész a többi megye számára nagyobb lett.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta: „méltánytalan, hogy a 98 százalékban EU-s alapokból finanszírozott beruházás 2 százalékos önrészét a Brassó megyénél területre jóval kisebb Kovászna megye ki tudja fizetni, holott Háromszéki költségvetése is jóval kisebb”. Bonyolítja a helyzetet, hogy a pályázat utófinanszírozásos, tehát a megyék a beruházás teljes értékét kellett kifizessék, az EU-s alapokból pedig csak később térítik vissza a tűzoltó és katasztrófavédelmi autókra elköltött összeg 98 százalékát. Mindezek mellett Brassó megye „ingyen” jóval több speciális rendeltetésű járművet kap.
Simion Crețua központi fejlesztési régió elnöke arról számolt be, hogy november 30-ig, több mint 1048 pályázat érkezett, amelyek értéke meghaladja az 1 milliárd eurót is. Kovászna megye számára örvendetes hír, hogy a különböző szakágakból megmaradt összegeket turisztikai fejlesztésekre, valamint a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház felújítására fordítják.
„Minél messzebbről nézzük, annál közelebb vagyunk egymáshoz. 900 kilométerre lakunk Veszprémtől, az egykori Magyarország legkeletibb pontján. Szívszorító érzéssel néztük mindazt, ami Veszprém megyében történt. Nem csak az a tény, hogy testvérmegyék, testvérvárosok vagyunk, nem csak azért, mert több mint 40 évnyi együttműködés és 17 évnyi partnerség, vagy számos közös program köt össze minket, hanem a legfontosabb dolog, hogy amikor nemzettársaink bajba jutnak, azonnal segítünk egymáson. Ha az anyaország erős, akkor a Kárpát-medencei magyarság is az. 1000 esztendő alatt megtanultuk, hogy Magyarország, Erdély és Székelyföld összefüggő egységet alkot” – hangsúlyozta a háromszéki tanácselnök.
Kovászna Megye Tanácsának elnöke nem csak a megyei, hanem a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által megszavazott segélyt is átadta, amelyek teljes összege 6 millió forintnak felel meg. Henning László, a megyei tanács alelnöke elmondta a Kovászna megyei RMDSZ által kezdeményezett gyűjtésre a háromszékiek néhány nap alatt több mint fél millió forintnak megfelelő összeget adományoztak.
Lasztovicza Jenő, a Veszprém megyei önkormányzat elnöke, a háromszékiek által nyújtott segítséget a magyar összetartozás mintapéldájának nevezte, hiszen a katasztrófa sújtotta településeken nemrég kezdődött el az újjáépítés. „Az ember elérzékenyül, amikor a határtalan segítséget, támogatást látja és kiemelten akkor, amikor a határon túli testvérek, barátok is segítenek településeinken” – fogalmazott Lasztovicza.
A Kovászna megyei küldöttség a segélyek átadása után Devecserre és Kolontárra is ellátogatott, ahol annak ellenére, hogy a helyzet javul, még mindig súlyos állapotok uralkodnak. Adományozásra Háromszéken még mindig van lehetőség a www.kovasznamegyetanacsa.ro honlapon megtalálható az a számlaszám, ahová a Veszprém megyeieknek szánt támogatások utalhatók.
A megnyitó napján a standot meglátogatta Valeriu Tabărămezőgazdasági miniszter, Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár, Markó Béla kormányfőhelyettes, jelen volt Borboly Csaba, Hargita, illetve Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke is. Valeriu Tabără értékesnek nevezte a hagyományos termékeket, bárhonnan is származzanak, és elismerését fejezte ki a Székelyföld-standot illetően, amely szerinte a vásár leglátványosabb kiállítófelülete. Markó Béla elmondta: „Azért vagyok itt, mert úgy gondolom, minden eszközzel fel kell hívnunk a figyelmet a székely termékekre. Székelyföld gazdasági felemelkedéséhez minden lehetőséget meg kell ragadni, hiszen ha Székelyföldnek van erőssége, akkor többek között az, amit itt láthatunk: mezőgazdaságból és állattenyésztésből származó jóféle enni- és innivaló.”
Borboly Csaba örömét fejezte ki, hogy immár negyedszer szerepelnek közös standdal a székelyföldi megyék a Romexpón.
„Az első három alkalommal turisztikai kiállításon vettünk részt, most viszont ezen a rangos agrárvásáron jelenítjük meg értékeinket, mivel azt szeretnénk, hogy ne csak turisztikai téren legyen jelen Székelyföld a nagy kiállításokon, hanem mezőgazdasági témakörben is. Őszintén hiszem, hogy agrártermékeinkkel, ha mennyiség szempontjából nem is, minőség szempontjából mindenképp versenyképesek vagyunk”– nyilatkozta Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki szerint nem állnak meg itt, hanem a jövőben szeretnének még színesebb standdal még több kiállítót felvonultatni országos és nemzetközi vásárokon.
„Biztos, hogy nemcsak a székelyeknek jutott eszébe a bölcsesség, hogy enni kell. És az is biztos, hogy másnak sem mindegy, mi kerül az asztalra: a székelyföldi pityókának ma is hírneve van. Ez a hírnév a székely gazdának még hosszú ideig megélhetést jelent, ennek érdekében több intézkedést is hoztunk. Fontos az is, hogy a kevésbé hagyományos termékeknek is legyen piacuk, hiszen a székelyföldi termék minőséget is jelent. A székelyföldi termék tradíciót is hoz magával: a mézeskalácsok története a céhekhez kötődik és hagyománya van az ökörsütésnek is. Arra törekszünk, hogy saját termékeink minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak, mert a régió számára a termelők, vállalkozók jelentik a jövőt!”– fogalmazott Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke.
Tánczos Barna államtitkár elmondta, hogy idén a hagyományos termékek számára az IndAgrán 60négyzetméteres felületet biztosított a mezőgazdasági minisztérium. „A megyei tanácsok mellénk álltak, segítségük nélkül nem tudtuk volna a székelyföldi gazdákat elhozni. Úgy gondolom, sikeres vásárnak nézünk elébe, nagy népszerűségnek örvend a székely módra történő ökörsütés. Jó lehetőség ez a rendezvény a termelőknek arra, hogy Bukarestben is bemutatkozzanak” – nyilatkozta Tánczos.
Az IndAgra teljes időtartama alatt hagyományos élelmiszer- és borászati termékeket mutatnak be és kóstoltatnak meg a vásár látogatóival az ország minden részéből érkező termelők. Az erre az alkalomra felszerelt fabódék a Romexpo épületcsoport fő sétányán kaptak helyet a B szektorban. Itt mutatkozik be első alkalommal Székelyföld is, Tánczos Barna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára meghívására, összesen hat egymás melletti bódéban. Hargita megyéből hat termelő hagyományos termékeit kóstolhatják meg az érdeklődők, így húst és húskészítményt, sajtféleséget, méhészeti terméket, lekvárt, szörpöt és házi kenyeret. Kovászna megyéből félkész hasábburgonyát, mustárt, tésztafélét, kürtőskalácsot és mézespogácsát, míg Maros megyéből tejterméket állítanak ki a termelők. A csemegék nagy részén már szerepel a Székely termék védjegy is.
Bukarest, 2010. november 10.
„Sepsiszentgyörgy önkormányzata az elmúlt két évben 16 pályázatot nyújtott be a regionális Operatív Programhoz, 129 millió lej értékben. 15 pályázatunk nyertes lett, mindössze egyet utasítottak el. A nehezén túl vagyunk, ugyanis hosszú az előkészítési időszak, a pályázatok letétele és a kivitelezés között általában két év is eltelik. A Székely Mikó Kollégium azonban épp arra jó példa, hogy a jól előkészített, nyertes pályázat gördülékenyen kivitelezhető” – magyarázta el Sztakics Éva alpolgármester szerdán, aki a Székely Mikó Kollégium újonnan épülő multifunkcionális tornatermét mutatta be a sajtó képviselőinek. “Példaértékű együttműködés alakult ki az iskola, az önkormányzat és a Központi Fejlesztési Régió vezetőségével, ennek köszönhetően a határidő előtt, jövő tanév kezdetére már elkészülünk” – ígérte Szőcs Gyula, kivitelező. “Végre lesz egy tornaterem, ahol civilizált körülmények között, valóban testnevelés folyhat, már ez megfizethetetlen” – értékelte a pályázat várható eredményét Pető Mária, a Református Kollégium igazgatónője és Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója. A Székely Mikó Kollégium területén a kicsi épület felújítását már befejezték és jó ütemben épül a multifunkcionális terem is.
“Fontosak a pályázatok, azonban a tervezés elengedhetetlen. 2008-ban nyíltak meg az alapok, akkor Háromszéken nem voltak előkészített pályázatok, a lemaradást az elmúlt két évben igyekeztünk behozni. A két nyertes pályázatunk mellett további terveket készítettünk elő, hogy a következő kiírásoknál már az elsők között lehessünk” – mutatott rá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Kovászna Megye Tanácsa a 121-es megyei út rehabilitálására 14,5 millió eurót, a megyei kórház felújítására 22 millió eurót nyert a Regionális Operatív Programból.
Az Európai Uniótól nemcsak önkormányzatok, hanem magáncégek is pályázhatnak, bár a gazdasági válság az önrész finanszírozását megnehezítette, Háromszékről 11 mikróvállalat vágott bele a nem mindennapi procedúrába. A kézdivásárhelyi Laser DT kft. a csomagolóiparnak gyárt kimetsző szerszámokat, két modern munkagépet pályáztak meg az uniótól. „Hét munkahelyet teremtettünk és további állásokat hirdetünk meg. Nem volt egyszerű folyamat, de mindenképpen egy lehetőség és a továbbiakban is pályázunk, mert fejleszteni szeretnénk” – hangsúlyozta Fejér László vállalkozó. A Laser DT kft. másik résztulajdonosa, Baka Ernő elmagyarázta, az euró árfolyamának változása miatt tulajdonképpen megnőtt az önrésze a vállalatnak, de úgy véli, így is megérte.
Az Európai Unió költségvetése hét éves ciklusokra épül, 2013-tól nyílnak meg a következő alapok. A Regionális Operatív Program az egyedüli ágazati programja az uniónak, amelyet decentralizáltak, és amely a mezőgazdaság kivételével minden területen finanszíroz fejlesztéseket. „A Központi Fejlesztési Régióhoz, amelynek Kovászna megye is része, több mint ezer pályázatot tettek le 1,03 milliárd euró értékben, míg a keret 483 millió euró” – ismertette a jelenlegi helyzetet Simion Cretu, az ADR igazgatója.
Kovászna megyében egyébként a Környezetvédelmi Operatív Programból finanszírozzák a legnagyobb értékű munkálatot, az integrált hulladékgazdálkodási program értéke 25 millió euró, idén írják alá a vízhálózat korszerűsítéséről szóló pályázatot, amelynek értéke 86 millió euró.
A több mint ötven székelyföldi gazdaegyesület képviselőjének részvételével zajló gazdafórumon Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke mellett jelen volt Tánczos Barna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium RMDSZ-es államtitkára is.
A Székelyföldön elindult vidékfejlesztési törekvések, a helyi termelők és termékeik támogatását célzó kezdeményezések száma és gyakorisága alapján a fórum kezdeményezői, Hargita és Kovászna megye önkormányzata felismerték a székelyföldi gazdaegyesületek szorosabb együttműködésének elengedhetetlenségét. Ezért egy olyan összefogás létrejöttét szorgalmazzák, amely fenntartja és képviseli a székelyföldi helyi termelők és az összes érintett csoport érdekeit. Ehhez az elgondoláshoz a résztvevő gazdaegyesületek képviselői is csatlakoztak.
Borboly Csaba tanácselnök szerint eddig is volt együttműködés a helyi gazdaszervezetek között, amelyet a megyei önkormányzat is segített, de szeretné, ha ez az együttműködés elmélyülne, és jobban segítenék egymás munkáját a piacteremtés, a termelés és értékesítés, valamint a beruházások terén. „Meg kell, hogy teremtsük a szükséges jogszabályi környezetet ahhoz, hogy a már létrejött gazdaszervezetek segítésére közpénzeket tudjunk fordítani, ugyanis a jelenlegi jogszabályok nem teszik ezt lehetővé. Össze kell, hogy fogjunk, és közösen hallassuk a hangunkat, hogy a politikusok is a jó példák mentén álljanak a gazdák igénylései mellé” – mondta Borboly.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a székelyföldi gazdaszervezetek közös fórumának megteremtése egy újabb lépése a három székelyföldi megye összefogásának. A tanácselnök köszöntőbeszédében hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy egyre több fiatal lát jövőt a vidéki életben. „A vidéki életben van Székelyföld jövője, ezért a mi szerepünk az, hogy megszervezzük ezt, és segítséget nyújtsunk jogi és szakmai kérdésekben”- fogalmazott Tamás Sándor.
A Maros Megyei Tanács képviseletében Szabó Árpád alelnök reményét fejezte ki, hogy a székelyföldi gazdaszervezetek összefogásához a Maros megyeiek is csatlakoznak. Szerinte is fel kell, hogy pártolják a megyei önkormányzatok a gazdatársadalom szervezkedéseit. „Ha sikerül az önkormányzatoknak felrázniuk a gazdatársadalmat, akkor a szociális problémákat is sikerül megoldaniuk” – hangsúlyozta az alelnök.
Tánczos Barna államtitkár a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Programot (PNDR) és az állami mezőgazdasági támogatásokat mutatta be a részvevőknek. Ismertette, hogy ebben az időszakban a Nemzeti Vidékfejlesztési Programból több mint nyolc milliárd eurós támogatás áll a hazai gazdák rendelkezésére az Európai Unió részéről, amihez még hozzájárul közel két milliárd euró az állami költségvetésből. Tánczos hangsúlyozta: „támogatni kell azokat a fiatalokat, akik hajlandók gazdálkodni, hogy pályázzanak, hogy minél többet lehessen lehívni Székelyföldre a rendelkezésre álló pénzalapokból”.
A fórumon jelen volt Márton István, a Hargita Megyei Agrárkamara igazgatója, illetve Kozma Béla a Kovászna Megyei Agrárkamara igazgatója, akik bemutatták a két székelyföldi megye mezőgazdasági helyzetét, illetve az ezen a területen felmerülő problémákat.
Becze István Hargita megye önkormányzatának tanácsosa a székelyföldi gazdaszervezetek együttműködési lehetőségeiről tartott előadást a gazdafórum résztvevőinek. „A székelyföldi mezőgazdaság sajátos adottságai, gazdálkodási formái annyira sajátos problémákat – és ugyanakkor lehetőségeket – állítanak elénk, amelyekre csak sajátos érdekvédelemmel lehet válaszolni, vagyis egy közös székelyföldi gazdaszervezet létrehozásával” – indokolta Becze a közös székelyföldi gazdaszervezet megalakulásának szükségességét. Ennek célja a székelyföldi gazdaszervezetek, ezek tagjai, azaz a székelyföldi gazdák érdekvédelme, érdekképviselete, gazdálkodásuk és szakmai fejlődésük támogatása, összehangolása, végső soron a székelyföldi vidéki társadalom és gazdaság fejlesztése lenne. Az ötletet a gazdaegyesületek képviselői is egyöntetűen támogatták, elhangzott, hogy számíthatnak rájuk a szervezésben is, várják a feladatot. Elhatározásukat egy, a székelyföldi gazdák közös érdekképviseletének kialakítására vonatkozó szándéknyilatkozat aláírásával is nyomatékosították, amelyet mind a székelyföldi megyei tanácsok, mind a gazdaegyesületek képviselői aláírtak. Ebben felsorolták a közös gazdaszervezet érdekképviselet és érdekegyeztetés, tájékoztatás és képzés megszervezése, a feldolgozás és az értékesítés, valamint a forrásbevonás területén elvégezhető tevékenységeit is. A jelenlevők megegyeztek, hogy mindhárom székelyföldi megyéből kijelölnek három-három személyt egy, a közös gazdaszervezet létrehozását előkészítő csapat tagjait, akik folytatják az elkezdett tevékenységet, és megszervezik a következő találkozót.
Borboly Csaba tanácselnök a gazdafórumon adta hírül, hogy Hargita Megye Tanácsa a Hargita megye sajátos mezőgazdasági helyzetéből adódó információhiány pótlására a Hargita Népe napilapotbízta meg egy 32 oldalas, színes, havonta megjelenő Hargita megyei agrármagazin kiadásával, amelyet egy évig ingyenesen terjesztenek. A Székely Gazda elnevezésű agrármagazin tervét Isán István Csongor, a Hargita Népe napilap igazgató-főszerkesztője és Domján Levente, az agrármagazin témagazdája mutatta be. Isán szerint információ- és tőkehiány miatt nem keresnek sokat a helyi gazdák, ezért van szükség egy hasznos kiadványra, amely a helyi, sajátos igényeknek megfelelően, a gazdák nyelvén ismertetné a számukra fontos tudnivalókat. Domján Levente bemutatójából kiderült, a Székely Gazda fő célkitűzései a fejlesztés, informálás, felzárkóztatás és ismeretátadás, valamint a legnevesebb szakemberek írásain keresztüli szaktanácsadás.
2010. október 23.
Kovászna megye 8.816.000 lejt kapott ivóvíz- és csatornahálózat kiépítésére. Ebből az összegből 30község és egy város részesül. Árkos, Bardóc, Bereck, Bölön, Bodok, Bodzaforduló, Csernáton, Kökös, Dálnok, Dobolló, Esztelnek, Gelence, Gidófalva, Hidvég, Illyefalva, Kézdialmás, Kézdiszentlélek, Lemhény, Málnás, Nagyajta, Nagybacon, Mikóújfalu, Maksa, Réty, Sepsibükszád, Szitabodza, Torja, Uzon, Vargyas, Zabola és Zágon tudja folytatni a megkezdett munkálatokat, illetve a már elvégzetteket kifizetni.
A kormányrendelet sportbázisok építésére és modernizálására is utal ki pénzt. Megyénkből Árkos, Bodok, Bardóc, Kökös, Hidvég, Kézdiszentlélek, Lemhény, Maksa, Réty, Szitabodza, Torja, Uzon, és Zágon kap erre finanszírozást, összesen 1.665.000 lej értékben.
„Országos szinten 256.661.000 lejt utaltak ki vidékfejlesztésre a területi-közigazgatási egységeknek az áruforgalmi adó visszaosztásából, Kovászna megye ennek 4 százalékát kapta, ami jó arány, különösen, ha azt nézzük, hogy Háromszék az ország lakosságának 1 százalékát teszi ki” - hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Szeptember 23-26 között Kovászna Megye Tanácsának, illetve a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársai, Szentkatolna község polgármestere és az Ismerjük És Ismertessük Meg A Mofetta Gyógyhatását ifjúsági pályázat háromszéki nyertese, az albisi Pilbát Gabriella vettek részt Mátraderecskén a mofetták hasznosítását és gyógytényezőként való felhasználását célzó tapasztalatcserén.
„Kovászna megye, mint »borvíz nagyhatalom«, meghatározó szereplő a mofettákat túlnyomóan alkotó széndioxid gáz gyógykezelésként való hasznosításában. Megyénkben több helyen hasznosítják az utóvulkáni működés más megnyilvánulásait is, népi fürdők, ivó kutak, borvizes medencék, valamint a felszíni vulkáni képződmények turisztikai vonzerejét is, így a Magyarországon igen fiatalnak számító turizmusban sok hasznos tanáccsal szolgálhattak a háromszékiek” – emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
A megbeszélés elsősorban azokat az áttörési pontokat célozta, melyek kölcsönösen hasznosíthatók az idegenforgalom növelése érdekében. Felmerülő lehetőség például a mofetták alternatív hasznosítása – ebben az esetben nem a gyógyulni vágyók jelentenék az elsődleges célpontot, hanem nagyobb hangsúlyt kapna a mofetták idegenforgalmi különlegességet betöltő szerepe.
Helyiek és magyarországiak egyaránt egyetértenek abban, hogy az utóvulkáni gyógytényezők ismertetése legfőképpen a gyógyászati intézményeken keresztül zajlik, hiszen orvosaik javaslatára többen veszik ezt a specifikus természetes gyógymódot igénybe.
A háromszéki küldöttség a látogatás során betekintést nyert több gyógykezelő és wellness központ működésébe. A résztvevők megismerkedhettek a mesterséges szénsavfürdő kialakítására használt technikai berendezéssel és párhuzamot vonhattak a természetes- és kádas-borvízfürdő, illetve a mesterséges között. Az egri Törökfürdő példaként szolgált arra is, hogy a vonzerő hatványozódik, ha a kezelő, vagy egészségmegőrző tényezők műemlék helyszínnel társulnak.
A mofetta gyógyhatását, valamint a Heves és Kovászna megyei mofettákat a fiatalok körében népszerűsítő együttműködés tovább folytatódik 2011-ben is.
Kovászna megyei látogatása során Borbély László elmondta: „Fontos pillanat ez a megye életében, de fontos ez a minisztérium szempontjából is: meggyőződésem, hogy 2013-ban egy olyan integrált rendszer fog működni, amely a hulladékgazdálkodás szempontjából is felemeli Kovászna megyét az európai standardok szintjére.” A miniszter kifejtette: reméli, hogy Kovászna megyében a közbeszerzés lezárása nem fog 300-400 napot tartani, mint ahogy más megyékben történik, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy szigorításokat vezettek be a fellebbezések esetében is. Az eddigi gyakorlattól eltérően ugyanis a megalapozatlanul fellebbező kártérítést kell majd fizessen.
Az Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszert Kovászna megyében a Környezetvédelmi Ágazati Operatív Program kertén belül indították el. A pályázat összértéke 30.401.240 euró. Klárik László megyemenedzser elmondta: következő lépésként a szolgáltatásokat érintő közbeszerzéseket írják ki, majd ez év novemberében meghirdetik a hulladékfeldolgozó kivitelezéséről szóló tendert is.
A környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter elmondta, Kovászna megyében október folyamán további pályázat aláírása várható, a vízhálózat fejlesztésére előkészített projekt értéke meghaladja a 86 millió eurót. Ugyanakkor Borbély László hangsúlyozta: sürgeti az árvízmegelőzést célzó munkálatokat, hiszen Kovászna megyében is súlyos károkat okoztak az áradások. A miniszter kifejtette Kovászna megyébe több részletben is érkeztek célirányos támogatások, többek közt Bölönbe, ahol a polgármester jelezte, hogy az első sürgősségi támogatásból kapott összeg nem elegendő a munkálatok befejezéséhez. A megyének árvízkárok helyreállítására összesen 13,7 millió lejes támogatást utaltak.
Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke felszólalásában emlékeztetett a Borbély László által vezetett szaktárca minden eddigi ígéretét teljesítette – több alkalommal nyújtott segítséget és támogatást a megyének. A finanszírozási szerződés aláírása előtt Tamás Sándor köszönetet mondott az önkormányzat szakembereinek, akik még a csökkentett fizetések ellenére is komoly munkát fektettek ebbe a projektbe.
Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését követően Kovászna megyében egyetlen hulladéktároló szolgálja majd ki a lakosokat, a korszerű létesítmény Lécfalva és Maksa között épül meg. A 15,71 hektáros területen korszerű szilárd-hulladék lerakót, hulladékválogatót és komposztáló üzemet alakítanak ki. Kézdivásárhelyen átrakóállomást építenek, és szerepel a pályázatban a hozzátartozó konténerek és szállítójármű beszerzése is. A pályázatban Barót kivételével minden háromszéki település részt vesz.
Borbély László miniszter a szerződés aláírását követően megtekintette a Debren-patak medertakarítási munkálatait, amelyet a kormány sürgősségi alapjából finanszíroznak.
A Bill és Melinda Gates Alapítvány kezdeményezésére indított program háromszéki megvalósításában kiemelkedő szerep hárul a Bod Péter Megyei Könyvtárra, a szakmai tájékoztatás, a közkönyvtárak bevonása, valamint a személyzet képzése terén.
A program részeként 2010. szeptember 3-án, pénteken 13 órakor zajlott le a Bod Péter Megyei Könyvtár székhelyén a Könyvtárosok Képzőközpontjának hivatalos megnyitója, a programot Romániában lebonyolító bukaresti IREX Alapítvány képviselői, háromszéki elöljárók, könyvtárosok, helybeli kultúrintézmények munkatársai jelenlétében. A könyvtárépület déli szárnyában létrehozott képzőközpontban tartják a Bod Péter Megyei Könyvtár e célból oktatónak kiképzett munkatársai, Csergő-Benedek Csilla és Tóth-Wagner Anikó, szeptember 6-tól, három turnusban, a megye könyvtárosai számára szervezett képzéseket a számítógép kezelése, az internetes információkeresés és az ingyenes internet-szolgáltatással rendelkező közkönyvtárak minél eredményesebb működtetése terén. A három turnusban összesen 27 háromszéki könyvtáros részesül képzésben.
A megyei könyvtárnak képzőközpont minőségében adományozott felszerelés(11 laptop tartozékokkal, videoprojektor, szkenner, nyomtató, wireless router) és a vonatkozó szoftverek összértéke 59 000 lej. A megyeszerte az év utolsó harmadában internetes közösségi termek keretében működésbe kerülő felszerelések (összesen 74 számítógép, videoprojektorok, nyomtatók, tartozékok)és szoftverek, valamint a vonatkozó képzések értéke kb. 395 000 lej.
A megnyitón – Szonda Szabolcs könyvtárigazgató üdvözlő szavait követően – Henning László-János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke az információ egyre növekvő fontosságáról beszélt a mai társadalmi körülmények rendszerében, és kiemelte a Biblionet program meghatározó jelentőségét ebben az összefüggésben. Az IREX alapítvány aligazgatója, Scott Andersenismertette a program kialakulását, munkatársai, Cunningham-Epli Franciskafelmérési szakértő és Szőcs Józsefregionális programirányító a Biblionet romániai „menetrendjéről” beszélt, míg Lokodi Annamegyei projektirányító, a házigazda könyvtár módszertanosa a képzések mikéntjére világított rá. A megnyitó ünnepség svédasztalos állófogadással zárult.
A program első megyei szakaszában részt vevő18 háromszéki könyvtárnak (a listát lásd itt: http://konyvtarunk.blogspot.com/2010/04/vonzobb-haromszeki-kozkonyvtarakert.html) és a megyei könyvtárnaka szoftvereket a Microsoft Corporation adományoztaa Global Libraries kezdeményezés keretében, amely minél több érdeklõdõ számára kíván utat nyitni a tudás, az informálódás és az esélyegyenlõség felé, azzal a feltétellel, hogy a helyi önkormányzatok biztosítják az internet-hozzáférést, az internetes közösségi termek kialakítását és biztonságát, a könyvtárosok részvételét és munkájuk megfelelõ körülményeit, illetve a program hosszú távú fenntarthatóságát.
A program megvalósításában az IREX partnerei – a hazai közkönyvtárak és önkormányzatok mellett – a román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, a temesvári EOS (Educating for an Open Society) Alapítvány, valamint a Romániai Közkönyvtárak és Közkönyvtárosok Országos Szövetsége (ANBPR).
A Sepsibodokon zajló szakmai fórumot Fodor István polgármester köszöntötte: „úgy tartja a mondás, hogy lóra termett ember a magyar”. Az elöljáró elmondta Bodokon több kísérletet is tettek arra, hogy lovas szabadidőközpontot hozzanak létre, akár gyógyászati céllal is. Bár a megvalósítás akadályokba ütközött, a polgármester mégis optimista, hiszen a községben többször is tartottak már fogathajtó versenyt, és minden jel szerint nagy érdeklődés övezi a lovas sportokat.
A november 12-én, pénteken megnyitott rendezvényen Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke kifejtette: Hargita megyével közös erőfeszítéssel keresik annak a lehetőségét, hogy anyagilag is támogassák a lovas szervezeteket. Ezen a területen az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek közös célja, hogy létrehozzák a teljes Székelyföldet átölelő lovas szövetséget.
Tamás Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy körvonalazódik a Nemzeti Vágta gondolata nyomán a Székely Vágta is: Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármesterrel már folytattak beszélgetéseket a magyarországi rendezvény szervezőjével, Geszti Péterrel is. A tervek szerint a hazai győztesek a budapesti versenyen is rajthoz állnak majd. A tanácselnök ígéretet tett arra is, hogy az idei sikeres huszártoborzó után 2011-ben az Olt menti településeken tartanak huszártoborzót, sőt tervbe vették egy régi, székely lovakkal foglalkozó kiadvány újra kiadását is.
Hargita Megye Tanács képviseletében Márton István hangsúlyozta: a lovas aktivitások holtponthoz érkeztek, innen csak az önkormányzati segítség jelent kimozdulást. Hargita megyében is úgy látják, fontos feladat várja a Székelyföldi Lovas Szövetséget, hiszen „munka volna bőven”.
A szervezők közül Incze Réka a Csillagőrző Egyesülettől, valamint Kádár László a Szilaj Hagyományőrző Egyesület részéről köszöntötte a résztvevőket. A rendezvényen számos előadás hangzott el, amelyek a lovas sportoktól a lovas szabadidő tevékenységekig sok területet érintettek.
András – Nagy Róbert elmondta: ígéretéhez híven emberközpontú kórház kialakításán dolgozik, ennek érdekében több, a betegeket tömörítő civil szervezettel is felvette a kapcsolatot. A Kovászna Megyei Cukorbeteg Gyerekek és Fiatalok, a Hemofíliás Betegek Egyesülete, a Rákos Betegek Egyesülete és a Caritas önkéntes betegápolóinak képviselőivel folytatott megbeszélésből kiderült, hogy a kórházban kevés a különböző krónikus betegségekkel kapcsolatos felvilágosítás. Az elkövetkezőkben erre a tevékenységre is nagyobb hangsúlyt fektetetne a kórházmenedzser, aki az intézmény adminisztratív személyzete és az orvosok, az egészségügyi személyzet és a betegek közti kommunikáció javítását is el szeretné érni.
Az intézményvezető a civil szervezetekkel periodikus találkozásokat tervez, valamint olyan rendszer kidolgozásán dolgozik, amely a betegek észrevételeit, panaszait anélkül dolgozná fel, hogy ebből a panaszosnak hátránya származzon.
Kovászna Megye Tanácsának segítségére elsősorban a szaktárcát érintő kérdésekben számít András – Nagy Róbert. A megyei önkormányzatot vezető Tamás Sándor elmondta: „2011 az önkéntesség éve, Kovászna megyében is számos olyan program lesz, ami erre összpontosít. Megteremtjük annak a lehetőségét is, hogy megyei tanács által meghirdetett pályázatokra a betegellátással foglalkozó civil szervezetek is jelentethessenek, ami hozzájárul a kórház által nyújtott szolgáltatások javításához is”.
A tanácselnök hangsúlyozta, a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban jelen pillanatban is zajlanak a munkálatok, de jövőre még nagyobb beruházások helyszíne lesz a kórház. Tamás Sándor azt is jelentős előrelépésként értékelte, hogy az intézmény felújítási munkálatainak előkészítésében részt vesznek a szakorvosok is, így az infrastruktúra fejlesztése sokkal hatékonyabbá válik.
András – Nagy Róbert célszerűnek tartja a kompetenciák feltérképezését is, ami által azt is meg lehet állapítani, hogy melyek azok a területek, amelyek nagyobb odafigyelést, több ráfordítást igényelnek, így az orvosok folyamatos továbbképzése előtt is megnyílhat a lehetőség.
Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke elmondta: az Európai Unióhoz benyújtott pályázatban kórházi felszerelések vásárlására eredetileg 4 millió euró szerepelt, azonban ezt az összeget tovább szándékoznak növelni. A megyei tanács távlati tervei közt szerepel az is, hogy az orvosok számára szolgálati lakásokat biztosítsanak, ami a szakorvosok számára is vonzóvá tehetné a sepsiszentgyörgyi kórházat.
Az új menedzser által hozott első intézkedések közt a kórház különböző részlegeihez vezető jelzések elhelyezése, hiszen gyakran fordul elő, hogy a beteg nem tudja eldönteni, hogy az intézményen belül hol találja meg azt a szakorvost, aki az őt érintő problémát orvosolhatná.
|