Nyirő József elbeszélésfüzére, az 1933-ban megjelent Kopjafák huszonegy elbeszélésből álló ciklus. Minden darabja egy-egy balladába illő szerencsétlen emberi sorsot örökít meg. Az egész életük során kemény dolgozó székely emberek végzetével az író azt példázta, hogy a történelem mindig cserben hagyta, megalázta és kisemmizte ezeket a szüntelenül munkálkodó embereket, a társadalmi létben szinte sohasem kapták meg méltó helyüket, és a Trianon után Erdélyben berendezkedő új hatalom magyarként is elnyomta és üldözte őket. |