 A Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés 1993-ban alakult. A Kiadó jelenleg Erdély egyik legnagyobb magyar kiadója, eddig több mint ötszázötven könyvcímet adott ki. Elsősorban kortárs szerzők azon szépirodalmi, történelmi, néprajzi, helytörténeti, turisztikai jellegű munkáit jelenteti meg, amelyek értékteremtők és hozzájárulnak az erdélyi magyar irodalom és tudományosság gazdagításához. Jelentősebb sorozatai: Bibliotheca Transsylvanica, Nobile Officium, Kis\Könyv sorozat, Nagyapó mesefája, Mesevonat, Műterem, Díszkiadású könyvek, Dióhéjban, Erdély hegyei, Barangolás a Székelyföldön, Utak, tájak, emberek, Névsorolvasás, Élet-Jelek.
Magunkról – magunknak
Ha a Pallas-Akadémia Könyvkiadó által eddig kiadott könyvek listáját nézzük, akkor a fenti cím a Kiadó alakulásakor megfogalmazott célkitűzést is jelzi: magunkról – magunknak. Magunkról, mert rólunk, erdélyi magyarokról szólnak a művek és magunknak, mert olvasóink nagy hányada is szűkebb régiónkból kerül ki. Ez – céljaink szerint – nem zártságot, hanem a sajátosság tiszteletét jelenti. A Kiadónknál közlő szerzők többnyire az erdélyi közélet olyan személyiségei, akik az irodalom, a művelődési élet és erdélyi tudományosság különböző területein munkálkodnak – teljesítettek/teljesítenek. Műveik hangsúlyozzák és kiemelik azokat a jellegzetességeket, amelyek a térség szűkebb kultúrájához tartoznak. Kérdésként tevődik fel, hogy ez vajon nem valamilyen zsákutca is egyben?... Milyen területeken vagyunk nyitottak a másság felé, az „idegen” befogadására és közvetítésére?... A Kiadót jelző embléma – Pallas istennő védjegyével – vajon a tudás áramlását jelenti határok nélkül?... E kérdések megválaszolása nemcsak Kiadónk, hanem a mindenkori olvasó tiszte is.
Kétszázkilencven könyv kiadói előkészítése és megjelentetése után – úgy tűnik – egyre nehezebb a Kiadóról és a kinyomtatott könyvekről beszélni, hiszen minden szerző és minden könyv külön téma lehetne, mint ahogyan az egyes művek példányszáma, vagy „piaci” utóélete is. A példányszámot általában az 500-as szám jellemzi, de utánnyomásokkal nem ritka az 1500–2000-es példányszám sem. A Kiadó legnagyobb példányszámot – 7000 – elért könyve Egyed Ákos: A székelyek roved történe a megteéepedástől 1918-ig. A minden kézirat és könyv külön téma természetesen nemcsak a kiadói munkára vonatkozik, hanem arra a sajátos háttérországra is, ami minden szerző és minden könyv egyéni arca, egyedisége. Van azonban valami – egy közös nevező –, ami ezeket a műveket mégis hasonlóvá teszi egymáshoz: ez az értékteremtés. Nemcsak a könyvek különböznek egymástól műfajilag, hanem a szerzők – nemzedéki, társadalmi, szakmai hovatartozásuk, sőt pillanatnyi lakhelyük, életterük szerint is – oly annyira különböző csoportokba tartoznak, hogy ez okból mindenkiről csak úgy illene szólni, ha mondandónkat teljesen egyénre, helyzetre szabnánk és így pontosítanánk.
Az adott íráskeret ehelyett inkább csak felsorolást enged, az említett érték azonban – magától értetődően – egyrészt formai színvonalat jelent, másrészt pedig a művek tartalmi, szellemi becsét hordozza és meggyőződésünk szerint az erdélyi önismeretet, művelődést és tudományosságot gazdagítja.
A kiadást a mai világban sok olyan tényező is befolyásolja még, amelyeknek van egy hatásos közös nevezője – ez a pénz. Legtöbb támogatást könyvek kiadására a Magyar Művelődési Minisztérium, később Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a Nemzeti Kulturális Alapprogram által a határon túli könyvkiadásra kiírt pályázatokon, valamint a Román Művelődési és Vallásügyi Minisztérium és a Communitas Alapítvány által kiírt pályázatokon nyertünk. De felbukkannak még nagylelkű szponzorok is, akik egy-egy könyvet vagy szerzőt támogatnak.
Kiadott könyveinknél tagadhatatlan a műfaji, tartalmi változatosság. Nincsenek műfaji megkötöttségeink. Mivel hiszünk a területi kiadók létjogosultságában, hiszünk abban is, hogy elsőrendű feladataink közé tartozik felvállalni a közelben élő vagy élt szerzők munkáinak kiadását. Így aztán, bár vannak kolozsvári, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, bukaresti, németországi, svédországi magyar szerzőink is, azért a csíkiak, gyergyóiak egyelőre többségben vannak. Ez nem a lokálpatriotizmussal függ össze, egyszerűen csak az indulással: ők voltak kéznél.
A Kiadó 1993-ban alakult és az első évben megjelentetett művek műfaja már jelezte azt az irányt, amelyet a későbbiekben is feladatának tartott és követett. így a Pallas-Akadémia 1993-ban Kozma Mária Sárkányfogvetés című regényével, Sütő András Az élet és halál kapuiban című esszégyűjteményével és Antal Imre a csíkszeredai római katolikus főgimnázium történetének monográfiájával jelentkezett. A Kiadó – sokszor megfogalmazott – törekvése a múlt feltérképezése, a jelen aktuális problémáinak értelmezése, a szépirodalom terén pedig az élő honi szerzők publikálása.
A műfaji változatosságot szeretnénk jelezni a következő – nem teljes – felsorolással. Történelem: Antal Imre, Bodor György, Bözödi György, Egyed ákos, Magyari András, Harald Roth; filozófia és esszé: Egyed Péter, Molnár Gusztáv, Ágoston Vilmos; helytörténet: Coroi Artur, Fülöp Sándor, Kovács András, Vámszer Géza, Vigh Károly, Vita Zsigmond; művelődéstörténet: Benkő Samu, Veress Dániel, Szabó Zoltán, Vita Zsigmond; irodalomtörténet: Dávid Gyula, Marosi Ildikó, Pomogáts Béla; vallástörténet: Daczó Árpád; néprajz és folklór: Balázs Lajos, Demény István Pál, Rab János, Zsigmond Győző; publicisztika: Baracs Dénes, Csiki László, Dézsi Zoltán, Fodor Sándor, Nagy Benedek, Sebestyén Mihály, Székedi Ferenc; interjú: Balogh László, Hajdú Farkas-Zoltán, Török Miklós, Nagy Miklós Kund; önéletírás: Domokos Géza, Gáll Mátyás, Kiss István, Nagy András, Szabó Gyula; szépirodalom: Balási András, Bogdán László, Egyed Péter, Farkas Árpád, Ferenczes István, Gál Éva Emese, Gáspár B. Árpád, Hajdú Farkas Zoltán, Kányádi Sándor, Kelemen Hunor, Kovács András Ferenc, Kozma Mária, Kristó Tibor, Létay Lajos, Lipcsei Márta, Markó Béla, Sütő András, Szabó Gyula, Tompa Gábor, Varga Gábor, Vári Attila, Zsidó Ferenc; gyermekkönyvek: Bálint Tibor, Farkas Árpád, Fodor Sándor, Füzesi Magda, Kovács András Ferenc, Kozma Mária, Markó Béla, Páll Lajos; technikatörténet: Márton László; menedzsment: Domokos Ernő; turizmus: Antal Imre, Horváth Alpár, Jancsik Péter, Kisgyörgy Zoltán, Palczer János, Pásztohy Zoltán, Pomjanek Béla, Xantus Julianna, Xantus László, Vargyas Antal, Zsigmond Enikő és mások.
Sorozataink
A Bibliotheca Transsylvanica (nevét Veress Dánielnek köszönhetjük) a Kiadó alapsorozata, amelyben az erdélyi történelem, eszme- és irodalomtörténet hagyományőrző és hagyományteremtő művei kapnak helyet, mintegy 70 kötetet foglal magában.
A gyermekirodalom kínálata is egyre bővül. A Mesevonat-sorozat kisgyermekek számára készül. Gyönyörű illusztrációinak számottevő részét Csillag István készítette. A Nagyapó mesefája sorozatot kezdetben a bukaresti Ion Creangă Kiadóval közösen gondoztuk, eredeti mesék mellett sok fordítással jelentkezik, amelyek más népek gazdag mesekincsébe nyújtanak bepillantást. Említésre méltó Bán Péter több válogatása, illetve fordítása a finnugor népek meséiből. A sorozat egyik legérdekesebb darabja a kétkötetes Kelet tündérvilága című arab meseregény Orbán Balázs, a Székelyföld írója fordításában – ez tulajdonképpen egy könyvritkaság szöveggondozott kiadása.
A Kiadó Műterem sorozata hiánypótlónak számít. Itt kortárs hazai képzőművészek mutatkozhatnak be. Eddig Botár László, Gaál András, Kusztos Endre, Márton Árpád, Páll Lajos, Hunyadi László, Antal Imre, Simon Endre, Maszelka János, Gergely István, Kosztándi Jenő és Jakabos Olsefszky Imola, Borsos Gábor, Gyarmathy János, Hunyadi Mária, Csutak Levente. Sipos László, Vetró András, Kakobovits Miklós, Jakobovits Márta, Major Gizella, Bocskay Vince, Székeléy Géza stb. műveivel ismerkedhetett meg a közönség, Banner Zoltán, Szatmári László, Nagy Miklós Kund, Székedi Ferenc, Jánó Mihály, Vargha Mihály, Józsa István és mások műelemzéseivel. Ezeknek az albumoknak a bemutatására mindig az illető képzőművész munkáiból rendezett kiállítással együtt kerül sor: így az érdeklődők megcsodálhatják az albumban közölt reprodukciók eredeti darabjait.
Az Élet-Jelek című sorozat olyan képzőművészek pályaképét mutatja be, akiknek életműve – ha nem is lejárt –, de kiteljesedett: Gaál András, Márton Árpád stb.
A Nobile Officium sorozat szerkesztője a Heidelbergben élő Hajdú Farkas-Zoltán. Ebben a sorozatban jelentek meg Harald Roth, Csiki László, Hajdú Farkas-Zoltán, Gáll Mátyás, Bodor György és Ágoston Vilmos művei, melyek eltérő műfajban – történetírás, esszé, visszaemlékezés, interjú – vállalkoznak arra, hogy több nemzetiségű régiónkról – Erdélyről – külföldön kialakult illuzórikus képpel és mítosszal leszámoljanak. A sorozatban olyan szerzők műveit jelentetjük meg, akiknek sorsában az emigráció jutott osztályrészül, de valamilyen módon – életükkel vagy munkásságukkal – Erdélyhez kapcsolódnak.
Közhasznú ismeretek tára a Dióhéjban sorozat. Ezek a kis formátumú, olcsó könyvek orvosi tanácsoktól szakácskönyvekig változatos tematikájukkal ismeretterjesztő jellegűek. Az indító kötet szerzője dr. Veress Albert pszichiáter a kamaszok problémáival foglalkozik, dr. Munzlinger Ildikó és dr. Munzlinger Attila családorvosokként próbálnak segíteni mindennapi életünk egészségügyi kérdéseiben, míg Albert Ildikó gyakorló pszichológusként önértékelésre, a szorongás leküzdésére és rejtett lelki erőtartalékaink feltárására bátorít.
A sorozat más témájú kötetei: Világkonyha (összeállította Kozma Mária és Balog Magdolna), Fűszerízelítő (összeállította Kozma Mária és Bagoly Irén).
A régió behatóbb földrajzi (sőt tájnyelvi: határ-, dűlőnevek helyi változatai stb.) megismerését célozza az Erdély Hegyei turisztikai zsebkönyvsorozat. Erdély hegyvonulatait, turisztikai nevezetességeit és látványosságait veszi sorra, eddig 30 kötetben, amelyek közül több immár új sorozatot képvisel, amennyiben ugyanannak a tájnak újabb leírása, turistaösvények, jelzett utak újabb feltérképezése, az előbbi kötetek bővítése szerepel bennük. A Barangolás a Székelyföldön (kötetei: Hargita-, Kovászna- és Maros megye) című útikönyvsorozat Székelyföld településeit, történelmi és természeti nevezetességeit mutatja be. Hasonló jellegű a Vargyas Antal Székelyföld című egykötetes útikönyve is.
Díszkiadásban jelentettük meg olyan szerzők műveit, mint Bogdán László, Farkas Árpád, Ferenczes István, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Tompa Gábor. Kányádi Szürke szonettek című kötetének elkészítettük egy merített papírra nyomott, száz számozott példányú változatát is könyvgyűjtők számára. Könyveink szép kivitelezése igényes műszaki szerkesztőinknek (Tőzsér László, Hajdú Áron) tipográfiai terveinek, valamint olyan neves illusztrátoroknak is köszönhető, mint Ádám Gyula, Botár László, Csillag István, Deák Ferenc, Fésűs Barna, Gaál András, Haller József, Hervay Katalin, Kusztos Enikő, Márton Árpád, Részegh Botond, Siklódi Ferenc, Újvárosy László.
A kézirat-előkészítés, irodalmi- vagy tördelő szerkesztés a könyvkiadásnak olyan szeletei, amelyeknek kivitelezői gyakran névtelenek, láthatatlanok maradnak, vagy nevük a kolofonban jelenik meg a könyv műszaki adatai szomszédságában: irodalmi szerkesztők Kozma Mária, Mihálykó Éva (1998-2001), Megyaszai Kinga (2001–2002), Parászka Boróka (2003–2004), Orbán Kinga (2004–2006), Sarány István (2009–); olvasószerkesztők Balog Magdolna, Bagoly Irén, Incze Piroska, tördelőszerkesztők Both László, Para István.
Könyveink számottevő része a csíkszeredai Alutus nyomdában Hajdú Áron igazgató és Császár Csilla műszaki vezető, valamint az ugyancsask csíkszeredai Gutenberg Műhely tipografizálásával és Nyomdájában (Tőzsér László igazgató).
A nyomdából kikerült könyv ezután már a kereskedő gondjaira van bízva: Derzsi-Élthes Éva gazdasági igazgató, majd a könyvesboltosok következnek a gyámkodásban: Dobos Melinda, Kerekes Eszter (Csíkszereda), Borbély Izabella és Borbély Piroska (Marosvásárhely), Sándor Margit (Gyergyószentmiklós). A Kiadónak nemcsak a kéziratok kiadói-műszaki előkészítése – tehát a könyvek megjelentetése – a feladata, hanem a bemutatás is. A könyvnek el kell jutnia az olvasóhoz, mert csak így éri el a célját. A könyv és az olvasó között három közvetítő van: könyvkiadó, könyvkereskedő és a könyvtár. Egy kicsit sarkítva azt állíthatjuk, hogy ezek közül a könyvtár az, amely a múltat dokumentálja és őrzi és közben a jövőnek gyűjtöget, a kiadó és a könyvkereskedés az, amely leginkább a jelennek él, ahhoz kötődik. Ezért van az, hogy a könyvkiadást és -üzletet mindegyre befolyásolja a divat, a piac, a pillanatnyi igény, de ezért van az is, hogy minden munkájában, tevékenységében látványosabban hatékonyabb és a művelődési életben jelenvalóbb, olvasóközelibb lehet a könyvtárnál.
Eszményi a kapcsolat, ha a könyvkiadó és a könyvkereskedés egy és ugyanazon gazdasági vállalkozás két arcát testesíti meg. A Pallas-Akadémiának Erdély csaknem minden nagyobb városában – ahol a magyarság tömege számottevő, van saját könyvesboltja, vagy állandó jellegű standja. Szerzőinket bemutatjuk ezekben a városokban, dedikálnak, találkoznak az olvasókkal. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia igazgatója, aki több mint negyven éve foglalkozik könyvkereskedéssel, mindig is hangsúlyozza a személyesség fontosságát, semmivel sem helyettesíthető voltát író és olvasó között. Nincs is annál nagyobb sikerélmény egy író számára, mint az a kézfogás, mosoly, beszélgetés, ami egy ilyen találkozón megvalósul, a dedikálni hozott, esetleg agyonolvasott régi, vagy a helyben sdbsdsdfb könyv látványa az olvasó kezében, amint éppen belelapoz, önfeledten beleolvas.
A Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés szervezésében az elmúlt tizenöt év alatt mintegy ezer író-olvasó találkozóra, könyvbemutatóra és könyvkiállításra került sor elsősorban a Székelyföldön – Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Gyergyóremete, Gyergyócsomafalva, Zágon stb. –, de több találkozó is volt Bukarestben, Nagyszalontán, Kolozsváron; Magyarországon Budapesten, Győrön, Szekszárdon, Pécsen; Németországban Frankfurtban, Mannheimban stb. is. A Kiadó – ha szerzőivel és szerkesztőivel nem is mindig –, de könyveivel rendszeresen részt vesz a Budapesten, Bukarestben, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Frankfurtban évente megrendezett nemzetközi könyvvásárokon. Ezeken több könyvével is díjakat nyert:
Magyari András: Gyergyóalfalu a történelem sodrában. Romániai Magyar Könyvescéh díja, 1997
Dávid Gyula: Erdélyi irodalom – világirodalom. Romániai Írók Szövetségének díja, 2000
Domokos Géza: Igevár. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, 2000, Romániai Írók Szövetségének díja, 2000
Sütő András: Kalandok könyve. Kolozsvári Könyvvásár díja, 2001
Domokos Géza: Apályban. Napló – 1988. X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár II. díja, 2004
Kányádi Sándor: Noé bárkája felé. X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár I. díja, 2004
Egyed Ákos: Korszerűsödő és hagyományőrző Erdély. I–II., Kolozsvári Könyvvásár díja, 2005
Egyed Péter: Madonnák porban. Romániai Írók Szövetségének díja, 2005
Kovács András Ferenc: Szabadvendég. Szép Magyar Könyv, 2005. Oklevél a szépirodalmi és ifjúsági könyvek kategóriájában.
Szabó András: A bőfény forrása. Zsögödi Nagy Imre. Művészettörténet – Szép Könyv Verseny Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, 2006 – II. díj
Lóránth László – Sümegi György: Nagy István. Művészettörténet – Szép Könyv Verseny Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, 2007 – II. díj
Egyed Péter: 23 buborék – Kurszk balladája.
Banner Zoltán: Gaál András. – Szép Könyv Verseny Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, 2009 – I. díj
Az író, a könyv sikere minden esetben a kiadóé is, még akkor is, amikor róla nem is esik szó. Ha pedig munkájáról kérdik – tulajdonképpen egy mondatban válaszolhat – : a Pallas-Akadémia Könyvkiadónak van immár bő tizenöt éves múltja, kétszázkilencven könyvcíme és legalább két évre szóló könyvtervei. Nem is kell mást tennie, csak sorolnia a címeket, és hinnie abban, hogy a könyvek maguk is megszólalnak, beszélnek helyette.
Csíkszereda, 2010. január
|
